Alternatív vitarendezés a családi vállalkozásoknál 3. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A családi vállalkozások tagjai közötti mediáció: a vitarendezés a megromlott kapcsolatban alternatívát nyújthat a rokonok-üzlettársak viszálya tekintetében. Mivel ez a szituáció egy morális csalást, kiábrándulást képvisel, a per lehetősége inkább egy potenciális nyilvános „sárdobálás”, ezzel szemben a mediáció segítségével a felek méltósága akár megőrizhető is lehet.


A dolgozat 1. és 2. része a linkre kattintva olvasható.

 

3. MEGOLDÁS

Bár a három „neuralgikus pont” problémája szerteágazó, mindhárom esetre megoldást nyújthat a mediáció. Egy közvetítő, aki ismeri a feleket és a problémákat, segíthet kezelni a konfliktusokat, illetve felvázolhat megoldási lehetőségeket a viták feloldására. Sok esetben nem is csak utólag, hanem előre tekintve is tud segíteni, hogy elkerüljék a viszályokat, elősegítve a vállalkozás sikerét. Tehát a működő vállalkozás receptjének egyik eleme a mediáció: irányított kommunikáció, esetenként vitarendezés, amelyhez nem szükséges bíróság, sem más különálló szerv, csak a mediátor. Horvát Dénessel beszélgettünk, aki a mediációs munkán belül tanácsadással is foglalkozik, vagyis az evaluatív (értékteremtő) irány felé húz (erről később lesz szó). Megtudtuk, hogy a családi vállalati tanácsadói és mediációs munkák eredményeképpen különleges, kifejezetten a családi vállalkozásokra jellemző, egyedi cégirányítási rendszer [24] kerül kidolgozásra. Horváth Dénes gondolatai a honlapon is megtalálhatóak: „A családi vállalati irányítási rendszer különleges – vagyis a nem családi cégekétől eltérő – döntéshozó szervei a családi  fórum  és  menedzsment  fejlesztési  bizottság.”  Előbbinek a generációk harmonikus együttélésében van kulcsszerepe, utóbbi pedig a családi vállalkozások utódlási-generációváltási folyamata során nélkülözhetetlen. Most a másik elem következik. A családi vállalati irányítási rendszer különleges –  vagyis a nem családi cégekétől eltérő  – fejlesztési tervei a családi alkotmány, a családi terv, az utódlási terv, válságterv, menedzsment fejlesztési terv és a vagyontranszfer terv. Ezek a tervek szintén a családi vállalkozások generációinak együttélésének és a generációváltás szervezeti-, anyagi-, szakmai- és családi kérdéseit segítik rendezni. [25] A fenti alapokon nyugvó cégirányítási rendszer kimunkálása tehát felkészít a jövőben esetlegesen kialakuló konfliktusok megoldásában és nehéz helyzetek kezelésében – ezzel megoldást kínál a családi vállalkozásokra nézve fenyegető „neuralgikus pontokra.”

3.1. ÖRÖKLÉS

Az úgynevezett „generációváltás” meglehetősen érzékeny pontja a vállalkozás vezetésének, a „family business”-nek.  A családi vállalkozásokkal foglalkozó tanácsadó mediátor idézve „a vállalatok tulajdonosainak elsődleges dilemmája a cég fennmaradása”. A tulajdonosok egy életen át tartó üzleti siker- és egzisztenciateremtő erőfeszítéseik végeztével mérlegelik a családi cég generációváltás útján történő átadását.” [26] Felmerülhet tehát a folytonosság kérdése, ez pedig csak a cég átadásával, átörökítésével működhet.

A HVG cikke alapján ez tekinthető a családi cégek egyik legégetőbb problémájának. Értesülésük szerint a vállalatok felénél az elkövetkezendő körülbelül öt évben ez aktuális lesz, tizenhárom százalékuknál pedig jelenleg is folyamatban van. [27] Egy másik kutatás szerint a családi vállalkozások legalább kétharmada egyszerűen nem éli túl a generációváltást

Több szempontból nagyon nehéz feladat elé néznek a családi cégek, és mint láthatjuk, a szomorú statisztika azt mutatja, hogy nem mindenkinek sikerül megugrani az akadályt, azaz átörökíteni a családi vállalkozást. Dr. Rudas László kiemeli a két eltérő funkciót, – a szét nem választása hatalmas teher lehet az utódoknak, amire alaposan fel kell készülni. „Itt a régióban az utódoknak általában két funkcióban is helyt kell állniuk: az egyik a tőkés funkció, vagyis, hogy mint tulajdonosok hogyan vigyék tovább és gyarapítsák a céget. A másik a napi irányítási funkciót jelenti. Ezek szétválasztására itthon még nem volt mód, mert nem olyan nagyságrendűek a családi vállalkozások, hogy legyen fedezet egy több ezer eurós keresetű profi menedzsment fenntartására” – nyilatkozta Dr. Rudas. [28]

Kürti Tom, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnökségi tagja így fogalmazott: „az eddig megszerzett tapasztalat és vagyon megfelelő szakértő kezekbe továbbadása nem minden cég esetében zökkenőmentes. Az utódlás megtervezése és sikeres lebonyolítása kiemelkedően fontos. Nehéz megtalálni az adott cég számára megfelelő és hosszú távon is működőképes utat. Éppen ezért igen fontosnak tartjuk az egymás közti párbeszédet, a pozitív és a negatív példák, tapasztalatok megosztását.” [29] Ki kell emelni tehát az átadó és az átvevő fél közötti „párbeszédet”, a köztük lévő kommunikáció és megállapodás a generációkon átívelő működésű családi vállalkozás egyik kulcsa. Ezt a folyamatot nagyban segítheti, katalizálhatja a szakszerű mediáció. Ennek során külső szakértő szakszerű támogatásával a nézeteltérések megelőzhetők, a belátható események körültekintően előkészíthetők és megszervezhetők.  Érdemes előre gondolni arra, hogy ez a bizonyos utódlási pillanat is el fog érkezni, éppen ezért alapos „utódlási tervet” [30] lehet készíteni, amelyben a felek előre megállapodnak, így az adott helyzetben kisebb eséllyel éri őket meglepetés. Ennek megalkotásában segít a mediátor, aki ismeri a jogi és gazdasági környezetet, így egy felkészült, ésszerű tervvel a „zsebünkben” lehet szembenézni a generációváltással – így az örökléssel.

Az égető problémára megoldást nyújt a Horváth Dénes által említett vállalati tanácsadás, amelynek során kiépítenek egy speciális irányítási rendszert, amely biztosítja (nem garantálja, de lehetőséget nyújt) a sikeres generációváltásra és azok harmonikus együttélésére. „A tanácsadói- és mediációs szolgáltatásunk célja rendezni a családtagok cégeikben vállalt tulajdonosi- és ügyvezetői/egyéb szakmai vezetői szerepeit, valamint a céges- és magán vagyon elosztását; generációváltás esetén pedig a fentiek kiegyensúlyozott generációs transzferét.” [31] [htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

3.2. KAPCSOLATOK, VISZONYOK

Egy főszabály szerint profitorientált cég működésére vonatkozóan létezik egységes joggyakorlat, adottak a jogszabályok, még ha számos vitás, összetett peres ügy is keletkezik a kérdésben.  A családi vállalkozás belső működése azonban néhány ponton eltér a többi gazdasági szereplő logikájától. A családi vállalkozás keretei között a tulajdoni viszonyok jelene és jövője, illetve a felelősségi körök gyakran nem átláthatók és tisztázottak. Egy nem családi cég vezetését a gazdasági racionalitás vezérli: általában olyan döntések születnek, amelyek a legkisebb költséggel a legnagyobb haszonhoz segítenek. A családi vállalkozás sajátja, hogy megjelenik egy új tényező is. A döntések mögött nem csak ez a racionalitás húzódik meg, hanem azt bőven átszövik az emóciók is.

A személyek nagyon fontos szerepet játszanak, és mivel ez érzelmi oldalon jelenik meg, szabályozni, „kívülről” beavatkozni nehéz, legalábbis nem lehet átfogóan. A vállalkozás sikerességét nagyban befolyásolja két tényező. Egyrészt a személyek kapcsolata (az interperszonális viszony) másrészt az adott személy (személyiség).

Mind az üzleti életben, mind a magánéletben természetes a nézeteltérések, konfliktushelyzetek előfordulása. Egy racionális üzleti alapú kapcsolatban a problémamegoldás logikai alapon „hideg fejjel” zajlik. Minél inkább érzelmekkel átszőtt a kapcsolat két ember között, annál nehezebben tudják kezelni esetleges konfliktusaikat. Ily módon a rokoni szálakkal összekapcsolt vállalkozás az egyik oldalról bizalmi többleten alapul, a másik oldalról az esetleges nézeteltérések tisztázása rendszerint nehezebb.

Az emberi kapcsolatok során szükségszerűen kialakulnak automatizált válaszreakciók, hiszen nagyon megterhelő lenne minden hétköznapi helyzetben valamennyi válaszunkat alaposan mérlegelni. Az esetek többségében tehát jó szolgálatot tesznek nekünk az így kialakuló úgynevezett „emberi játszmák.” [32] Ha azonban a két fél között egy érzelmi – indulatokkal átszőtt konfliktus-helyzet alakul ki, amire egy „rossz beidegződés” épül, az a feszültség állandósulásához és a konfliktus megrekedéséhez vezethet. Hasonlóképpen a munkatársak – és egyben családtagok között is könnyen kialakulhatnak emberi játszmák. Minél közelebb áll két ember egymáshoz érzelmileg, a játszmáik annál mélyebb vájatúak, indulatokkal átszőttek – ezáltal annál nehezebben kezelhetők. Ugyanakkor ahol nincsen érzelmi háttér, ott nehezebben alakul ki játszma, vagy az könnyebben kezelhető marad. Ezért válik egy esetleges konfliktus nehezebben kezelhetővé két olyan üzlettárs esetében, akik érzelmileg közelebb állnak egymáshoz (rokonok). Ezeknek a game-eknek a kialakulása és megszilárdulása csapdahelyzet lehet a vállalkozás, és a családi viszony számára is egyaránt. Anélkül, hogy tudatában lennének a felek, rossz beidegződések, mély, elfojtott emóciók vezethetnek megalapozatlan, indulatokon alapuló döntésekhez. Ez pedig létrehozhat vagy elmélyíthet egy-egy konfliktust, amely ki- és visszahat a korábban bemutatott DNS rendszerhez hasonlóan összefonódott munka és család világára.

Az egyes viszonyokon túl a személyeknek gazdasági értéke is lehet.  A vállalkozás tagjai sokszor önmaguk értékét képviselik: ez egyfajta Know-how érték lehet, ha például egy művész és manager vállalkozik közösen. Ekkor a művész, legyen például zongorista, a művészetével, tudásával, tehetségével zongorázáskor szellemi tulajdoni értéket hordoz magában – ez megmarad neki akkor is ha a vállalkozás megszűnik.

Ezen felül egy személyhez társítható akár minőség is – előfordulhat, hogy az a minőség jelzés, vagy márkanév egy személyhez kötődik. Jó példa erre a Kyliecosmetics [SM]  vállalkozás, ahol a termékek a „Kylie” brand-nevet viselik. [33] Így ha olyan döntésre kerülne sor, hogy Kylie Jenner kikerül a vállalkozásból, az gazdaságilag azért nem volna kifizetődő, mert mivel az ő neve szerepel a termékeken, ha ő már nincs benne a vállalkozásban, az a termékek fogyasztóiban bizalmatlanságot kelthet – és ez a termékek fogyasztásán is meglátszanak.

Hasonlóan összetett helyzettel találkozhatunk a szépirodalomban is (itt persze el kell rugaszkodnunk a családi vállalkozás talajáról). Shakespeare Lear király [34]  című művében az uralkodó elosztja a királyságát a lányai között – nem olyan alapon, hogy kit tart a legjobb utódnak, hanem pusztán emocionális alapon. [35]  Mivel a legkisebb lány válasza nem tetszett a királynak, őt ki is zárta a király az örökségből és elkergette – ennek az oka is emocionális eredetű volt, és feltehetőleg akkor is ezt a döntést hozta volna, ha maga is elismeri ez a lány lett volna a legrátermettebb, és legalkalmasabb a trónra.

3.3. VITARENDEZÉS

A családi vállalkozásoknak számos előnye és hátránya van. Az üzlet bizonytalan világában olyat keresünk, akiben megbízhatunk, és a családtagokra igaz ez leginkább. Azonban a családi viszonylatrendszer nem csak a bizalmi helyzetet foglalja magában, hanem az esetleges felmerülő nézeteltérések mélyről fakadó érzelmi töltetét is adja egyben. Ennél fogva gyenge pontja a sérelmes játszmákkal átitatott kommunikáció és annak következményei.

A tulajdoni viszony és a felelősségi kör ingoványos talaj: a gyakorlatban azért összetett, mert a gazdasági racionalitás és a jog tiszta tengelyét áttörik az emocionális motivációk. A vállalkozás alapvető működési érdeke, hogy olyanokat alkalmazzon, akik egyrészről szakértői a tevékenységnek, másrészt megbízható munkatársak. Ennek megfelelően egy munkatárs akkor kerül elbocsátásra, ha a munkavégzése vagy a lojalitása kifogásolható. Ha azonban a vállalkozás érdekköreit átszövik a családi viszonylatok is, sor kerülhet olyan „üzleti anomáliára” ahol például egy képesítés nélküli családtag kerül alkalmazásra.  Avagy azért szüntetik meg valakinek a munkaviszonyát, mert a családban személyes okokból összevesztek, és ez hatást gyakorol a közös munkára – jóllehet a munkavégzés minősége akár kifogástalan, az elbocsátás alapja emocionális, ami befolyásolta a munkáltatói döntést. Ugyanez a jelenség figyelhető meg olyan helyzetben, ahol a rokoni bizalommal visszaélve az egyik cégtárs megkárosítja a másikat: olyan gazdasági bűncselekményt követ el, amely a társadalomra nem veszélyes, egyedül a másik felet (aki családtag is) károsítja meg. Például a vezető tisztségviselő a cégvagyonból, profitból kivesz pénzt a saját javára, vagy például az üzleti titok megsértésére kerül sor, stb.

 

A megkárosított fél a családi vállalkozásban nehéz helyzetbe kerül.  Lehetősége van bíróság elé vinni az ügyet, a bíróság adott esetben igazat adhat neki, sőt, akár a kárát is megtéríttetheti a károkozó féllel, őt egyéb szankciókkal sújthatja.

Az éremnek azonban két oldala van. Egyrészt, anyagi vonatkozásban a megítélt kártérítést az „elkövető” tag a „megkárosított” taggal közös vállalkozásból (annak rá eső részéből, saját profitjából) fizeti meg. Ez a gazdasági sikeresség rovására mehet, hiszen ebből a pénzből új befektetéseket, vagy egyéb gazdasági cselekményeket lehetne finanszírozni. Másrészt a közös vállalkozás jó hírnevének sem előnyös a pereskedés. Minél népszerűbb a vállalkozás, annál könnyebben felkapja a hírt a sajtó is. A kártérítés vagy büntetőjogi szankció (végső esetben akár például börtönbüntetés) rossz fényt vet a közös üzletre, a kapcsolatra nem csak gazdasági értelemben.  Arról nem is beszélve, hogy a két fél között az elmérgesedett viszonyt még inkább, akár helyrehozhatatlanul megpecsételhetik a tárgyalások sora. Összefoglalva tehát hiába kerülne sor a szankciókra vagy kártérítésre, az nem feltétlenül megfelelő reparáció a megsértett félnek.

A családi vállalkozások tagjai közötti mediáció: a vitarendezés a megromlott kapcsolatban alternatívát nyújthat a rokonok-üzlettársak viszálya tekintetében. Mivel ez a szituáció egy moráliscsalást, kiábrándulást képvisel, a per lehetősége inkább egy potenciális nyilvános „sárdobálás”, ezzel szemben a mediáció segítségével a felek méltósága akár megőrizhető is lehet. Ennek azért van jelentősége, mert a további sikeres üzletnek ez lehet az alapja: akár együtt, új alapokon, akár különválva.

A bírósági eljáráshoz képest a mediáció többet nyújt, mert esély nyílik feltárni a konfliktus igazi bázisát, azon túl, hogy időben gyorsabb és eljárás szempontjából egyszerűbb folyamat.

Ha a konfliktus emocionális alapú (ami végül beférkőzött a gazdasági döntések rugóiba) akkor a sérelmek feltárásával, megfogalmazásával és a problémák racionalizálásával, a kapcsolat kezelésével – komoly pszichológiai munkával, a viszály kezelhetővé válik. A megoldáshoz az vezet, hogy a racionalitás vezérelje a helyzetkezelést – indulatok helyett.

A mediáció a jogi alapú viszályra is nyújt segítséget: az ülések során a közvetítő ismerteti a lehetőségeket, igyekszik tisztázni a konfliktust és párbeszédet teremteni a felek között. Egyezségre vezető alternatívákat kínál, ha pedig úgy érzik, hogy a viszony végérvényesen és visszafordíthatatlanul megromlott, tovább irányítja a feleket.

[24] Generation to generation life cycles of the family business, Gersick et al, Owner Managed Business

Institute 1997 alapján

[25] Mélyinterjú Horváth Dénessel, illetve kiegészítés a honlapról, ami elérhető itt: http://csaladivallalkozasokrol.hu/tanacsadas-csaladi-vallalkozasok-szamara/ (utolsó letöltés:2017-08-03)

[26] Online elérhető: http://csaladivallalkozasokrol.hu (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[27] Online elérhető: https://www.pwc.com/gx/en/services/family-business/family-business-survey-

2016.html (utolsó kattintás: 2017-08-03)

[28] A cikk online elérhető: http://www.uzletresz.hu/vallalkozas/20110408-nagyon-szerencses-helyzetben- vannak-a-magyar-csaladi-vallakozok.html (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[29] Forrás: HVG online hír, a cikk online itt elérhető:

http://hvg.hu/kkv/20160913_A_csaladi_cegek_ketharmada_elverzik_a_generaciovaltasban (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[30] Online cikk elérhető:  http://csaladivallalkozasokrol.hu/utodlasi-terv/ (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[31] Online cikk elérhető: http://csaladivallalkozasokrol.hu/utodlasi-terv/ (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[32] ERIC BERNE: Emberi játszmák, Háttér Kiadó, Budapest, 1964. 46. oldal

[33] https://www.kyliecosmetics.com/pages/about (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[34] Online az egész mű elérhető itt: http://mek.oszk.hu/00400/00489/00489.htm (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[35] az alapján, hogy ki szereti őt a legjobban, és annak a mércéje is erősen szubjektív


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.

2024. április 17.

Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 1. rész

Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?