Megmutatta tehetségét a jövő generációja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny 2016. november 9-10-én került megrendezésre a Weil, Gotshal & Manges LLP nemzetközi ügyvédi iroda budapesti partner irodájának is otthont adó Bank Center épületében. A tragikusan fiatalon elhunyt ügyvéd, Dr. Nagy László nevét viselő érvelési versenyen ebben az évben szép számmal képviseltették magukat a vidéki jogi karok hallgatói is. Az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő verseny bizonyítéka annak, hogy a szervezők érték – és hagyományteremtő szándéka megvalósulni látszik.


A verseny előkészületei a szerdai napon kezdődtek meg, s ekkor zajlottak le az érvelési verseny első fordulói is. Az első napon Dr. Siegler Konrád a Weil, Gotshal & Manges budapesti irodájának partnere köszöntötte azt a 16 versenyzőt, akik az írásbeli próbafeladaton túljutva lehetőséget kaptak arra, hogy a szóbeli fordulókon mérettessék meg magukat. Az előző évek hagyományainak megfelelően kisorsolták a versenyzők közötti pozíciókat. Az egy órás felkészülési időt követően a versenyzők első összecsapása következett, ahonnan a sportversenyekre jellemző egyenes kiesés után a következő körben már csak nyolc versenyző folytathatta a versenyt. A nap végén az alapos jogi tudásban és érvelési képességekben legjobbnak mutatkozó négy hallgató juthatott tovább a második napi fordulóra. A csütörtöki döntőre Boros György (ELTE), Malina Gábor (SZTE-ÁJK) Pintér Zsolt (ELTE) és Priol Kinga (PTE-ÁJK) jutottak tovább.

Az érvelési versenyen mindkét napon igazán változatos szakmai kihívást jelentő jogi feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek. A jogesetek az aktuális piaci körülményekre és jogi kihívásokra kihegyezett, a hallgatóktól széles spektrumú gondolkodást megkövetelő feladatok voltak. Cégjogi, eljárásjogi, polgári jogi, munkajogi vonatkozásokkal egyaránt találkozhattunk a versenyfeladatok között.

Dr. Siegler Konrád a díjkiosztó előtt elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy a vidéki egyetemekről is szép számmal érkeztek hallgatók és csökkent a budapesti jogi karok dominanciája. Az Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Nagy László felesége, dr. Gál Enikő beszédében őszinte köszönetét fejezte ki a verseny támogatóinak és segítőinek, akik mindvégig hittek ennek a versenynek a sikerében. Köszönetét fejezte ki a bátor és tehetséges résztvevőknek is, akik jelenlétükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a verseny hagyomány- és értékteremtő ereje ebben az évben is erősödni tudjon. Dr. Gál Enikő szerint versenyt körbeölelő hit, a szív és a lélek teszi igazán emberivé a hagyományteremtő szándékot.

 

„Őszintén örülök annak, hogy az idei versenyen csaknem valamennyi jogi karról jöttek hallgatók. Az ELTE ÁJK dékánjaként természetesen az ELTE-s versenyzőknek szurkolok, ugyanakkor meg vagyok győződve arról, hogy a verseny mindenkinek, így a mi hallgatóinknak is jó” – mondta el a verseny kapcsán Dr. Menyhárd Attila, a verseny támogatója, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának dékánja. Hozzátette, hogy a verseny különlegességét számára az adja, hogy nem igazán ismer olyan alkalmat, amikor ügyvédek generációi az ország jogi karainak hallgatóival és a professzorokkal együtt tudnának részt venni ilyen magas színvonalú szakmai rendezvényen. Szerinte a versenyprogram megvalósítása egyúttal társadalmi-szakmai küldetés is, megjelenítve a jogász szakmai közösséget, amelynek egyik fontos értéke a kollegialitás. „Ennek sosem szabadna feledésbe merülnie. A verseny olyan hagyományt teremt, amely méltó ahhoz a kitűnő kollégához, akinek emléket állít.”

A verseny idei győztese magas színvonalú, kiegyensúlyozott teljesítménnyel Priol Kinga, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és jogtudományi Karának negyedéves hallgatója lett, míg a második helyen Pintér Zsolt végzett. Boros György (ELTE) a harmadik helyen végzett, a Wolters Kluwer Kft. által felajánlott különdíjat pedig Malina Gábor vihette haza.

Dr. Siegler Konrád elmondta, hogy ebben az évben is nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen a döntőbe jutott hallgatók között már csak apró különbségek vannak, a győztes, Priol Kinga azonban a végső döntés alapján az ún. „soft skillekben” is erősnek bizonyult.

A verseny végén megkérdeztük természetesen a győztes is, mit gondol az őt sikerre vivő „soft skillekről”. „Azt gondolom, ezek a dolgok nem tanulhatók, legalábbis nálam zsigerből fakad ez a vitázó jellem és az, hogy szeretem magam megmérettetni ilyen környezetben”- mesélte el Kinga, aki az egyetem mellett egy ügyvédi irodában gyakornokoskodik. Kinga elmondta azt is, hogy ez az első komoly megmérettetése, korábban nem indult ilyen versenyen, emiatt kezdetben nem is merte beleélni magát a győzelembe, elvárások nélkül érkezett a színvonalasnak ígérkező a versenyre. „Amikor azonban tudatosult bennem, hogy az első négy legjobb hallgató között vagyok, nem volt megállás. Elszánt voltam és megfogadtam, hogy mindent beleadok a versenybe.”

Kinga a jogi érvek minőségére mindvégig nagyon figyelt, azok kidolgozáskor nagyon alapos munkát végzett. A döntőben ehhez az alaphoz adta esszenciaként a vitázó személyiségét. Elmesélte, hogy a saját személyisége és vitázó képessége is sokat formálódott a verseny alatt, és csiszolódott minden egyes vita alkalmával. A győztes szerint egyben remek tapasztalatszerzési lehetőség a verseny, mert igazán rávilágít arra, hogy az alapos jogi tudás mellett a személyiségnek valóban különleges ereje van a szakmában.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.