5 igényérvényesítési mód, amely biztosan nem szabályos

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ha a munkavállaló selejtet gyárt, összetör vagy elront egy berendezést, a munkáltató joggal követelheti kára megtérítését. Erre azonban csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételek fennállása esetén és módon van lehetőség. Az alábbiakban sorra veszünk öt olyan igényérvényesítési módot, amely biztosan nem szabályos.

1) Automatikus levonás a munkabérből

Munkáltatói szempontból kézenfekvő megoldás, hogy az igényelt összeget a munkáltató egyszerűen levonja a munkavállaló munkabéréből. Ha pedig a munkavállaló vitatja felelőssége fennállását, vagy az okozott kár összegét, akkor majd indítson ő munkaügyi pert. Hangsúlyozni kell, hogy a munkáltató önhatalmúlag nem vonhat le a munkabérből semmilyen kárigényt. Ehhez vagy végrehajtható bírósági határozat kell, vagy a munkavállaló előzetes, kifejezett beleegyezése. Azaz, a levonás előtt a munkavállalót nyilatkoztatni kell, hogy felelősségét elismeri és a levonandó összeg mértékét sem vitatja. Csak e dokumentum birtokában lehet a munkabérből levonni. Nem pótolja ezt a munkaszerződésbe foglalt biankó felhatalmazás, miszerint a szerződés aláírásával a munkavállaló előre nyilatkozik, hogy jogviszonya fennállása alatt bármely munkáltatói követelés levonásához hozzájárul. Jól láthatóan ilyen esetben a munkavállaló a konkrét tényállás, jogcím és összeg ismerete nélkül adna hozzájárulást, ami természetesen semmis. A munkabérből való önhatalmú levonásokat már csak azért is érdemes kerülni, mert ez akkor is jogellenes, ha amúgy a követelés jogos volt (tényleg felelős a kárért a munkavállaló). A jogsértést észlelő munkaügyi hatóság, vagy bíróság viszont az igény megalapozottságára tekintet nélkül kötelezi a munkáltatót a jogellenesen levont összeg visszafizetésére.

2) A kárösszeg meghatározása becsléssel

Sok esetben, még ha a munkavállaló felelőssége az okozott kárért nem is vitás, a kár pontos összegének meghatározása nem egyszerű. Például, a munkavállaló – általa sem vitatottan – rosszul állít be egy gépet, amely emiatt rosszul munkálja meg az alapanyagot. A munkáltatót kár éri az alapanyag megrongálódása és a kiesett termelési idő miatt, de a megrendelések késedelmes teljesítésének is lehetnek anyagi következményei. Mindezt azonban csak alapos számítások után lehet pénzben pontosan kifejezni. A kár mértékét mindig a kárigény érvényesítőjének kell bizonyítani, ezt tehát nem lehet becsülve, vagy hasra ütve meghatározott összeggel pótolni. Nem szabályos például az a fizetési felszólítás, amelyben a kárigény összege nincs megfelelően kimunkálva, vagy ha annak levezetését nem közlik a munkavállalóval. Ha azonban a munkavállaló elfogadja a becsléssel megállapított összeget, akkor az már jogszerűen követelhető, vagy (előzetes hozzájárulás alapján) levonható a bérből. A törvény emellett ismeri az általános kártérítés fogalmát, amikor kifejezetten becsléssel állapítják meg a megtérítendő kárt. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.

 

3) Kötbér alkalmazása

A kötbér polgári jogi intézmény, azt jelenti, hogy a szerződés megszegése esetén a fél egy pénzben meghatározott összeget fizet a másik félnek. A kötbér nem kárigény, akkor is érvényesíthető, ha a másik félnek a szerződésszegés egyébként kárt nem okozott. A kötbér összegét meghaladó kár is érvényesíthető. A Munka Törvénykönyve hatálya alatt azonban a Polgári Törvénykönyv csak akkor alkalmazandó, ha erre az előbbi kifejezetten hivatkozik. A Munka Törvénykönyve ugyanis a teljesség igényével szabályozza a munkaviszonyt, amely – alá-fölérendeltségi felépítéséből eredően – elhatárolandó a polgári jogi jogviszonyoktól. A Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait, éppen ezért hatálya nem terjed ki a munkaviszonyra. Mivel a kötbér polgári jogi szabályait a Munka Törvénykönyve nem rendeli alkalmazni a munkaviszonyban (a tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodás, mint a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodások kivételével), kötbér kikötésére nincs jogi lehetőség a munkaviszonyban.

Munkajogi Mesterkurzus - A munkaidő és a pihenőidő

Előadás helyett Tréning: a résztvevők minden témához kapcsolódóan feladatokat oldanak meg

Tömeg helyett Csoportmunka: kiscsoportokban zajlik a munka

Szónoklat helyett Konzultáció: a résztvevők a képzés során végig kérdezhetnek az előadóktól

Időpont és jelentkezés >>

4) Felelősségre vonás felelős nélkül

A törvény szerint a munkavállaló csak akkor felel a károkért, ha azt felróhatóan okozta, azaz nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E körülményt a munkáltatónak kell bizonyítania. Nem lehet kárigényt érvényesíteni, ha abban a munkavállalót felróhatóság nem terheli. Például, a céges autót összetörő munkavállalóval szemben nincs helye kárigénynek, ha a balesetnek csak elszenvedője, de nem okozója volt. Ugyanígy nem megalapozott a munkáltató igénye, ha pontosan nem tudja meghatározni, ki volt a károkozó, legfeljebb csak az ismert, mely műszak, vagy munkavállalói csoport tagja lehet a felelős. A felróhatóság bizonyítása hiányában az sem jogszerű, ha az adott üzemben gyártott selejt összegét egyszerűen egyenlő arányban szétosztják az ott dolgozó munkavállalók között. Ez a fajta kollektív felelősségre vonás minden jogi alapot nélkülöz.

 

5) Feleljen az ügyfél káráért a munkavállaló

A Polgári Törvénykönyv szerint, ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. Nincs ezért lehetőség arra, hogy a munkáltató – kibújva a felelősség alól –, közvetlenül a munkavállalóhoz irányítsa ügyfelét, ha neki az alkalmazottja okozott kárt. Más kérdés, hogy ha a munkavállaló kárfelelőssége fennáll, akkor az ügyfél részére kifizetett kártérítést a munkáltató követelheti (tovább háríthatja) a munkavállalóra, a munkajogi szabályok szerint. Ugyanakkor, ha a munkavállaló a kárt szándékosan okozta, azért a munkáltatóval egyetemlegesen felel. Ilyenkor az ügyfél – választása szerint – a munkavállalótól vagy a munkáltatótól is követelheti kára megtérítését.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • munkaviszony megszüntetés

    A magyar munkajogtól alapvetően távol áll a munkavállaló „röghöz kötésének” gondolata, vagyis a munkavállaló főszabály szerint nem szorítható rá, hogy ha fel akar mondani, akkor – felmondási idejének letöltése után – egy számára kedvezőtlen munkaviszonyban maradjon. Vannak azonban olyan esetek, amelyekben a munkavállaló nem szabadulhat meg egykönnyen a terhessé vált munkaviszonytól.

  • bíróság_ tárgyaló_ per

    Ha a jogi személy több vezető tisztségviselővel szemben ugyanazon magatartás miatt érvényesít egyetemleges kártérítési igényt, és a vezető tisztségviselők a jogi személlyel vegyesen megbízási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álltak, a károkozó vezető tisztségviselők között kényszerű egységes pertársaság jön létre. A kényszerű pertársakkal szembeni kártérítési igény elbírálása ilyen esetben egységesen a rendes bíróság hatáskörébe tartozik.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!