A coworking és a munkajog


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A coworking-ről mint atipikus munkavégzésről a munkajog nem szól. Mégis hogyan illeszthető a távmunka eme új formája a munkajog és a munkavédelmi szabályok keretei közé?


Hódít a távolsági munkavégzés új formája, a közösségi irodákban való munkavégzés, vagyis a coworking. Újabb és újabb coworking terek nyílnak, amelyekben helyet bérelhetnek maguknak azok, akik maguk választják meg munkavégzésük helyét, de inkább otthonukból kimozdulva dolgoznának, viszont az önálló irodabérlésnél gazdaságosabb megoldást keresnek. A coworking irodákban többen dolgoznak együtt, de nem egyetlen cég alkalmazottjaiként, hanem ki-ki a maga munkáltatójának, vagy éppen saját cégében. Ennek a konstrukciónak számos előnye van.

– A rezsiköltségek megoszlanak a coworkerek között, a helybérleti díj pedig jóval alacsonyabb, mint egy önálló irodabérlés esetén.

– A coworking irodák általában rugalmasak a bérleti időbeosztás (pl. hot desk vagy állandó asztalbérlet) és a díjban foglalt szolgáltatások (internet, irodai felszerelés, székhelyszolgáltatás, vezetékes telefon, konyha, tárolóhelyiség, tárgyaló stb.) terén, ezért nagymértékben személyre szabottan határozhatók meg az iroda- és eszközbérlés kondíciói.

– A munkavégzés helye az otthontól el van választva, ami segíthet a munka és a magánélet hatékonyabb különválasztásában.

– Csökkenti az otthonról végzett munkával járó elszigetelődés negatív szociális és pszichés hatásait.

– A coworking irodák általában központi, jól megközelíthető helyen találhatók.

A coworking-ről mint atipikus munkavégzési formáról a munkajog nem szól. Mégis hogyan illeszthető a coworking a munkajog és a munkavédelmi szabályok keretei közé?

Fontos leszögezni, hogy ha valaki coworking konstrukcióban dolgozik, az önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy távmunkát végez. A távmunkavégzés munkajogilag definiált és szabályozott atipikus munkavégzési forma. A távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet IT-eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. Előfordulhat tehát, hogy a munkáltató maga bérel coworking irodahelyiségeket a munkavállalói részére, és kifejezetten arra utasítja őket, hogy ott dolgozzanak. A munkáltató „telephelye” nem kizárólag a cégjegyzékben regisztrált telephely lehet, hanem a telephelyi minőséget már az is megalapozhatja, ha egy adott helyen a munkáltató bizonyos tartóssággal tevékenységet végez. Ilyen esetben a coworking irodában való munkavégzés nem esik a távmunkavégzés fogalomkörébe.

Bármennyire is úgy tűnik, hogy a távmunkában dolgozó munkavállaló csupán a laptopjához és az okostelefonjához van kötve a munkavégzés során, mindkét félnek fontos tudnia, a távmunkavégzés nem jelenti azt, hogy a munkavállaló teljesen szabadon dönt a munkavégzés helyszíne és a munkaeszközök megválasztásának rendjében

Gyakoribb azonban, hogy a coworking távmunkavégzés keretében zajlik. Tegyük fel, a munkaszerződésben a felek megállapodnak, hogy a munkavállaló távmunkavégzés keretében, vagyis a munkáltató telephelyétől elkülönült helyszínen végzi a munkáját. Ebben a helyzetben dönthet-e úgy a munkavállaló, hogy az otthoni munkavégzés helyett egyszer csak egy coworking irodában bérel magának egy asztalt, és legalábbis a hét bizonyos napjain onnan végzi a munkáját?

Bármennyire is úgy tűnik, hogy a távmunkában dolgozó munkavállaló csupán a laptopjához és az okostelefonjához van kötve a munkavégzés során, mindkét félnek fontos tudnia, a távmunkavégzés nem jelenti azt, hogy a munkavállaló teljesen szabadon dönt a munkavégzés helyszíne és a munkaeszközök megválasztásának rendjében. Igaz, hogy ha a felek eltérő módon nem állapodnak meg, a munkáltató utasítási joga csak a munkafeladatok meghatározására terjed ki, vagyis abba a munkáltató főszabály szerint nem szólhat bele, hogy a munkavállaló az otthonában, egy internetkávézóban, egy coworking térben dolgozzon. Azonban a munkáltatónak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy tudja, hol végzi a munkavállaló a munkáját. Ezt figyelembe véve pedig a munkavállaló – általános együttműködési tájékoztatási kötelezettsége alapján – köteles őt tájékoztatni a munkavégzés rendszerinti helyszínéről, helyszíneiről.

A törvény ugyanis részletesen meghatározza, hogy a munkáltató milyen módon ellenőrizheti a munkavállaló tevékenységét. Ha a felek másként nem rendelkeznek, a munkáltató saját maga állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés azonban nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. Továbbmenve: a munkáltatónak nemcsak joga van a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant ellenőrizni, hanem például ő felel azért, hogy a munkavégzés helye a munkavédelmi előírásoknak megfeleljen. A munkavédelmi törvény ugyanis előírja, hogy távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható. A munkahelyen a munkavállaló pedig csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket.

További figyelmet igényel, ha a munkavállaló a coworking iroda által biztosított munkaeszközökkel szeretne dolgozni (pl. nagy teljesítményű helyi számítógéppel). A munkavédelmi törvény alapján a munkáltató a felek megállapodása alapján engedélyezheti, hogy a munkavállaló saját eszközzel dolgozzon. Azonban ennek használatba vételéhez is szükséges a munkáltató munkavédelmi szempontú ellenőrzése.

Összekapcsolva a távmunkavégzés munkajogi és munkavédelmi szabályait a coworking munkavégzési formájának sajátosságaival, az alábbi következtetéseket vonhatjuk le.

– Ha a munkavállaló távmunkavégzés keretében dolgozik, és ahhoz egy bizonyos coworking irodát szeretne használni, illetve annak felszerelését, erről feltétlenül tájékoztatnia kell a munkáltatót.

– A munkáltatónak ellenőriznie kell, hogy a coworking iroda, illetve az általa biztosított munkaeszközök megfelelnek-e a munkavédelmi követelményeknek.

– A munkahelyen csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatók meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülmények. Ha tehát a coworking iroda komolyabb infrastrukturális átalakításokat tervez, a munkavállalónak ezt is jeleznie kell a munkáltatója felé az esetleges újabb ellenőrzés lefolytatása végett.

[htmlbox mt_kommentar]

A munkavállalónak tehát fontos egyeztetnie a coworking szolgáltatóval annak lehetővé tétele érdekében, hogy a munkáltató élhessen a távmunkavégzés körülményeihez kapcsolódó ellenőrzési jogával, és teljesíthesse ellenőrzési kötelezettségeit. Az egyeztetés azért nem könnyű feladat, mert a munkajogi és munkavédelmi jogszabályok egyértelműen abból indulnak ki, hogy a távmunkavégzés a munkavállaló ellenőrzése alatt álló létesítményben zajlik, és részére írnak elő jogokat, kötelezettségeket a munkáltatói és hatósági ellenőrzés biztosítása terén. Így a coworking irodának a jogszabály erejénél fogva közvetlenül nincs együttműködési kötelezettsége. Ha azonban a coworking szolgáltató nem akar együttműködni abban, hogy a munkáltató a munkavédelmi kötelezettségeinek eleget tegyen, akkor a munkáltató nem tehet mást, le kell tiltania a munkavállalót – legalábbis az adott irodában történő – coworking-ről. Így a coworking szolgáltatóknak az ügyfelek megtartása érdekében bérleti szerződéseik kialakítása során elemi érdekük odafigyelni arra, hogy a szolgáltatásaikat igénybe vevő munkavállalók kapcsán biztosítottak legyenek a munkáltató ellenőrzési jogai is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.