A közérdekű adatigénylés munkajogi vonatkozásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan hírekkel, amelyek a közszféra kiadásaival, a foglalkoztatottak illetményével, jutalmaival kapcsolatosak. Az alábbiakban a közfeladatot ellátó szervek átláthatóságát biztosító egyik jogi eszköz, a közérdekű adatigénylés munkajogi aspektusait vizsgáljuk a három leggyakrabban „érintett” munkajogi jogviszony – a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, valamint a munkaviszony – tekintetében. Cikkünkben összefoglaljuk a közfeladatot ellátó szervekre mint munkáltatókra háruló adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát.


A közfeladatot ellátó szervek átláthatósága az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltak alapján több pillérű. Az egyik az Infotv. alapján biztosított nyilvánosság, mely a közfeladatot ellátó szervek számára egyrészt általános tájékoztatási kötelezettséget fogalmaz meg, amit a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésének két módjával, az egyedi adatigénylésre és az elektronikus közzétételre vonatkozó rendelkezésekkel egészít ki. Témánk szempontjából a közérdekű adatigénylésre vonatkozó rendelkezésekre koncentrálunk a közfeladatot ellátó szervek mint munkáltatók oldaláról.

Tételes jogi rendelkezések, alapfogalmak

Az alábbiakban – a terjedelmi korlátokra is figyelemmel, a teljesség igénye nélkül – kifejezetten csak az Infotv. releváns jogi rendelkezéseit mutatjuk be. Az alapfogalmak közül a személyes, közérdekű és a közérdekből nyilvános adat fogalmát szükséges tisztázni.

Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés (Infotv. 3. § 2. pont). Közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat (Infotv. 3. § 5. pont). Közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli (Infotv. 3. § 6. pont).

Az Infotv. 26. § (1) bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése értelmében a közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az Infotv. 1. melléklete és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak.

Az Infotv. szabályozási rendszere

A közérdekből nyilvános adatok körét az Infotv. 26. § (2) bekezdése három kategóriába sorolva határozza meg:

  • az első kategóriába az Infotv. „generális” szabálya sorolható, mely szerint „a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása” tartozik e körbe;
  • a második kategóriába – talán a gyakorlatban a legvitatottabb – a „közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok” köre;
  • míg a harmadik kategória azon személyes adatok, „amelyek megismerhetőségét az egyes törvények írják elő”.

A szabályozási rendszer lényege röviden összegezve úgy fogalmazható meg, hogy főszabály szerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy nyilvános adatai (neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása) mellett a „közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatai is nyilvánosak”, és kivételt törvény állapíthat meg. Ez azonban – tekintettel a tételes jogi rendelkezések (felsorolás) hiányára – a jogalkalmazók, így az egyes munkáltatók részéről is körültekintő értelmezést igényel.

Az érintett személyi kör meghatározásának nehézségei

A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek köre rendkívül széles, gyakorlatilag ide tartozik valamennyi kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott, közalkalmazott, különböző szolgálati jogviszonyban álló személy, függetlenül beosztásától, besorolásától, az őt alkalmazó szerv államszervezetben elfoglalt helyétől. E személyek között az Infotv. nem differenciál, azt csak az egyes – alábbiakban részletesen kifejtett – foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó törvények teszik meg.

 

A jogalkalmazók számára nehézséget jelent az Infotv. megfogalmazásból levonható azon következtetés is, hogy a közfeladatot ellátó szerv alkalmazottainak nem mindegyike esik az Infotv. 26. § (2) bekezdése hatálya alá, hanem csak azok, akik az adott közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében járnak el. 

Tehát továbbra is problémát jelent a személyi kör meghatározása, amit a korábbi jogi szabályozással kapcsolatban az adatvédelmi biztos is megfogalmazott, mégpedig úgy, hogy „a közigazgatási szervek által foglalkoztatott munkavállalók (…) nem (…) minősülnek ugyanis az adott közigazgatási szerv »feladat- és hatáskörében« eljáró személynek, tekintettel arra, hogy tevékenységük nem kapcsolódik közvetlenül a szerv közhatalmi feladatainak ellátásához, a közhatalmi döntések meghozatalában nem vesznek részt sem mint a döntések előkészítői, sem mint döntéshozók.”[1]

Az érintett személyi kör vonatkozásában azonban fontos elhatárolni a közfeladat ellátásával összefüggő tevékenységet és a közszereplést. Ez ugyanis nem azonos. Ezt a különbségtételt támasztja alá az is, hogy az Infotv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott „személyes adatok” megismerésére csak a „közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy vonatkozásában”, illetve a „közfeladat ellátásával összefüggően” van lehetőség, azaz akkor, ha az érintett személyi kör nem állami, nem önkormányzati feladatot lát el, illetve más minőségben végez tevékenységet, akkor nem alkalmazható.

Mindezekből következően az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése során fontos, hogy a munkáltató a foglalkoztatottak vonatkozásában a „feladatkörrel” való összefüggést vizsgálja. Ezzel kapcsolatban a munkáltatónak figyelemmel kell lenni – az Infotv.-ben közvetlenül leképezett – az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) AB határozatában kifejtett tételében megfogalmazottakra, mely szerint a „közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek – különösen a választópolgároknak – a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek”.

 

Mindezekből következően elmondható, hogy a munkáltató részéről történő adatszolgáltatás során az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján csak olyan adatok nyilvánossága igazolható, amely adatok a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek „e minőségükben” tett nyilatkozataikra, megnyilvánulásaikra vonatkoznak; tehát nem érintik a magánszférát. A közfeladatot ellátó személyek magánszféráját érintő, hivatali minőségükön kívüli magatartásukra, tevékenységükre vonatkozó adatok személyes adatoknak minősülnek.

A közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó egyes törvények

A fentiekben kifejtettek alapján jól látható, hogy az érintett személyi kör meghatározása nem egyértelmű. Az alábbiakban az egyes foglalkoztatási jogviszonyokban alkalmazottak esetében vizsgáljuk meg a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos munkáltatói adatszolgáltatási kötelezettség terjedelmét, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az egyértelmű és egységes joggyakorlat érdekében tett – a témánk szempontjából releváns – ajánlásaival kiegészítve.

dr. Kiss-Kálmán Anita, a HR&Munkajog 2016/5. számában megjelent írása foglalkozik a közfeladatot ellátó közalklamazottra vonatkozó adatigényléssel is. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.