A munkáltató felelőssége a csempészcigiért

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az alkalmazott által munkakörében elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot a munkáltatónak kell megfizetnie – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes gépjárművezető munkavállalója belépésre jelentkezett a határkirendeltségnél az általa vezetett, felperes tulajdonát képező teherautóval. Az okmányok alapján a jármű 32 raklap, összesen 20 480 kg fagyasztott meggyet szállított Szerbiából Németországba. A vámhatóság a jármű fizikai átvizsgálásakor a tehergépkocsi rakterében - a legálisan szállított árura ráhelyezve - 1500 doboz Marlboro, 4310 doboz West, 1410 db L&M, 500 doboz Walter Wolf, 250 doboz Ronhill és 250 doboz Drina márkájú, szerb zárjeggyel ellátott cigarettát talált. A munkavállaló nem vallotta magáénak a lefoglalt dohányterméket, állítása szerint ezekről semmit nem tudott, a jövedéki termékekről számlával, illetve más bizonylattal nem rendelkezett.

cigaretta

 

Az első- és másodfokú hatósági eljárás

Az elsőfokú hatóság jövedéki törvénysértés miatt 20 527 740 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A fellebbezés során eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A hatóság a tehergépkocsi rakterében összesen 8220 doboz különféle márkájú szerb zárjegyes cigarettát talált, melynek adózott voltát a felperes alkalmazottja nem tudta hitelt érdemelően igazolni, így ezek a termékek adózás alól elvont dohányterméknek minősülnek. Mivel a tehergépjármű a felperes tulajdonában volt, a gépjárművezető pedig a felperes alkalmazásában állt, és az alkalmazott által munkakörében elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot a munkáltató köteles megfizetni, így a hatóság nem fogadta el a felperes érvelését, mely szerint alkalmazottja a jogsértést munkakörén kívül követte el. Megállapította, hogy a felperes birtokosi minősége egyértelmű, a szállítóeszköznek ő volt a tulajdonosa és alkalmazottja az ő megbízásából és az ő nevében járt el. A hatóság szerint a becsatolt okmányok, bizonylatok kizárólag annyit igazolnak, hogy a felperes megfelelően dokumentálta a fuvarok és a szállítmányok körülményeit, de arra nézve nem tartalmaztak adatokat, hogy az adózás elől elvont jövedéki termék hogyan került a gépjárműre. Márpedig a gépjármű sértetlen vámzárral érkezett a határra.

 

A bíróság eljárása

A bíróság elutasította a keresetet. Meglátása szerint a jármű használójának a felperest kellett tekinteni, mivel az adózatlan jövedéki terméket szállító jármű a felperes tulajdonában állt, az ő fő tevékenysége volt a szállítmányozás volt, a fuvarlevél is a nevére szólt. A bíróág szerint a szállított áruért való felelősség szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a felperes képviselője tudott-e a szállítmány jogsértő tartalmáról, mivel a jövedéki bírság kiszabása tekintetében a felelősség objektív. Kiemelte továbbá, hogy a munkakörben elkövetett cselekmény jogi terminológiáját nem lehet leszűkíteni és kizárólag arra az esetre vonatkoztatni, amikor a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint jár el, és a munkáltató jogsértő cselekmény elvégzésére utasítja a munkavállalót.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma    

A felperes álláspontja szerint a gépjárművezető tekintendő a lefoglalt jövedéki termék birtokosának, mert munkakörét túllépve, magáncélú szállítmányt vett fel egy olyan útvonalon, amelyet érintenie nem lett volna szabad. A járművet a gépjárművezető magáncélra használta, munkakörét túllépve az utasításokat figyelmen kívül hagyva járt el, és bűncselekményt követett el, ha a cigaretta elhelyezésében bármilyen módon is közreműködött.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett a bíróság érvelése mentén azzal, hogy a jármű használójának a felperest kellett tekinteni, vagyis a szállítói, birtokosi minőség egyértelműen, kétséget kizáró módon megállapítható, függetlenül attól, hogy a járműszerelvényt a felperes munkavállalója vezette.

Birtokosnak az minősül, aki a dolgot a hatalmában tartja, a tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoklásnak, hogy azt valaki a saját nevében, saját részére, vagy más nevében gyakorolja. Tehát a felperes volt a birtokosa és a szállítója a tulajdonában és használatában lévő járműben ellenőrzéskor talált adózatlan jövedéki termékeknek. A menetíró korong adatai és a vámzár nem alapozza meg a gépjárművezető felelősségét, illetve a felperes felelősségének hiányát, ugyanis kizárólag arra nézve tartalmaztak egyértelmű adatokat, hogy a felperes gépjárműve, amit a gépjárművezető vezetett, milyen utat tett meg, hol és mennyi ideig állt.

Kiemelte, hogy még ha megállapítható is lenne a gépjárművezető jövedéki törvényt sértő magatartása, akkor is a felperest, mint munkáltatót terhelné a jövedékibírság-fizetési kötelezettség, mivel a jövedéki adóról szóló törvény [2003. évi CXXVII. törvény 121. § (3) bekezdés] szerint az alkalmazott által munkakörében elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot a munkáltató köteles megfizetni.

A Kúria szerint a jogvita eldöntése szempontjából nem volt jelentősége annak a körülménynek, hogy a felperesnek, illetve a képviseletére jogosult személynek a tudata átfogta-e vagy sem a jövedéki termék birtoklásának tényét, mivel az adózatlan jövedéki termékek a felperes tulajdonában, használatában lévő hűtőkamionból kerültek lefoglalásra, melynek vámzára az ellenőrzéskor sértetlen volt, és a felperes a rakomány szállítójának is minősült.

Mindezek alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.V.35.725/2014/9.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2016/4. számában 65. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!