Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hazai jogtörténetben hatalmas változások mentén alakult ki mai formájára a személyiségi jogok védelme, mire a II. világháború utáni szűk értelmezési lehetőségektől eljutunk az új Ptk.-ban megjelenő sérelemdíjig -mondta Dr. Nádas György, a Debreceni Tudományegyetem egyetemi docens, a XI. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásában. Az előadásból megtudhattuk, mit jelent a sérelemdíj a munkaviszonyban és az is kiderült, hogy a munkavállalók mellett a munkáltató is rendelkezik személyiségi jogokkal, amelynek sérülése esetén akár sérelemdíjat is igényelhet.
Dr. Nádas György, a Debreceni Tudományegyetem egyetemi docense előadásában elmondta, hogy idén március 15-ével a magánjogi törvénykezés alapintézménye újult meg, nagyon sok mindenben megváltozott a Ptk. szemlélete és sok olyan jogintézménnyel szembesülnek a munkajogászok, amelyek a korábbi polgári törvénykönyv szabályaitól teljesen eltérőek.
Ebbe a körbe tartoznak a személyiségi jog védelméről szóló szabályok is, hiszen a korábbi Ptk. személyhez fűződő jogokról beszélt, a mostani Ptk. pedig már személyiségi jogokat említ. Ahhoz, hogy az ideáig vezető folyamatokat megértsük, jogtörténeti vizsgálódást kell tennünk – mondta dr. Nádas György.
Nagy változások a személyiségi jogvédelemben
A magyar magánjogi jogalkotás igen nagy amplitúdóval mozgott, hiszen az 1928-as magánjogi törvényjavaslat a nevéből adódóan sosem emelkedett törvényi erőre, viszont a jogalkalmazás széles körben használta, amit ítéletek tömegei tanúsítanak. Ebben a javaslatban már a személyiségi jogvédelem is megjelenik.
A II. világháborút követően ebben a tekintetben is új korszak kezdődött Magyarországon és ezt a személyiségvédelem jogi megközelítése is elszenvedte. A Legfelsőbb Bíróság 3-as számú elvi döntése ugyanis leegyszerűsítve azt mondta ki, hogy a szocialista embernek nincsenek nem vagyoni kárai.
Eszerint a nem vagyoni kárt nem lehet megtéríteni, mivel a személyiségi jogok nem tehetők áruvá, tehát pénzre nem válthatók, a nem vagyoni kértérítés intézménye nem lehet integrált része a szocialista jogrendszernek. Az elvi döntés ehelyett azt javasolta, hogy ha a kár egy része pontosan nem határozható meg, akkor ún. általános kártérítésre kell kötelezni a károkozót. Ez utóbbi jogintézményt a mai jogrendszerekben is megtalálható, de ez nem alkalmas arra, hogy a bíróság a személyiséget ért sérelmet valamilyen módon kompenzálja.
A polgári törvénykönyv 1977-es rekodifikációjakor tudták visszacsempészni a nem vagyoni kártérítés jogintézményét nagyon szűk körben – mondta dr. Nádas György. A megváltozott szabályozás azt mondta ki, hogy a társadalmi életben történő elnehezedés esetében lehet nem vagyoni kárigényről egyáltalán beszélni. A gazdálkodó szervezetek körében is egy nagyon szűk keretben tartotta az akkori polgári törvénykezés a nem vagyoni kártérítést. A helyzetet a Legfelsőbb BÍróság 16-os számú irányelve pedig tovább nehezítette a bíróságok számára, mert egészen szűk értelmezést adott a nem vagyoni kártérítésekkel kapcsolatban. Azt mondta ki ugyanis, hogy elsősorban testi sérülést, egészségromlást eredményező károkozás esetén támasztott nem vagyoni kártérítési igénynek helyes és egységes alkalmazása a fontos. Ebben a szűk mozgástérben működhettek akkoriban a bíróságok és az előadó szerint egy nagyon hosszú folyamat eredménye, mire a Legfelsőbb Bíróság felismeri, hogy nem lehet ilyen szűk körben értelmezni a nem vagyoni kártérítést. Később a 21-es számú irányelv lesz az, amely valamelyest nyit az európai trendek irányába – fogalmazott az előadó.
| Ptk. Mesterhármas – Családjog |
|---|
|
Az új Ptk. három aspektusból – családjogász, ügyvéd és bíró szemével Előadók: Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Subasicz Éva, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet 2015. március 24., Budapesti Ügyvédi Kamara |
A nem vagyoni kártérítés jogi megítélése és a jogintézmény változása szempontjából kiemelkedő jelentőségű a 34/1992-es számú Alkotmánybírósági határozat, amely jogszabályok utólagos alkotmányellenességéről döntött és kimondta, hogy ezek az akkor hatályos alkotmányba ütközik. Ezzel együtt a munka törvénykönyvéből is eltűntette a hasonló rendelkezéseket az Alkotmánybíróság.
Fontos elvi jelentőségű tételek találhatók ebben a határozatban – emelte ki dr. Nádas György, hiszen az egyének személyiségi jogait a vagyoni jogokkal egy sorban védelem alá helyezi. A nem vagyoni kártérítés jogintézményében, amely a polgári jog jogellenes cselekményekért való helytállás körébe tartozik, a felelősség a személyiségi jogok megsértésére reagál – fogalmaz a határozat. A nem vagyoni kártérítés tehát nem keletkeztet új felelősségi tényállást, hanem a jogellenesség a személyhez fűződő valamely jog megsértését jelenti. E következtetés lényege pedig, hogy ha valakinek a személyiségi joga megsérül, akkor a személyiségvédelem eszköztárában megjelenő nem vagyoni kártérítés objektív szankció.
Személyiségi jog az új Ptk.-ban
A Ptk. személyekkel foglalkozó 2. könyve önálló címet szentel a személyiségi jog védelmének. A kodifikációs előkészítés során egyértelművé vált, hogy a korábban hatályos szemlélettől eltérően a kértérítés, a szerződéses viszonyokkal okozott kár és a szerződésen kívül okozott kár megtérítésének szabályait is újrdefiniálja a jogalkotó, figyelembe véve a magyar és európai hagyományokat.
A nem vagyoni kártérítés új nevet is kapott a Ptk.-ban, sérelemdíjként nevezzük, amelyet egyértelműen objektív szankcióként definiál a polgári törvénykönyv. Egébként a sérelemdíj jogintézménye – jegyezte meg Dr. Nádas György – már az 1992-es Mt.-be is bekerült. Jelenleg nem beszeélhetünk kialakult gyakorlatról a sérelemdíjjal kapcsolatban, hiszen a jogintézmény csupán pár hónapos – tette hozzá.
Mit jelent a sérelemdíj a munkajogban?
A munkajogi felelősségi viszonyok egyértelműen szerződéses viszonyok – mondta az előadó és ez a koncepció a munkajogi kárfelelősségi rendszer elemeiben is megjelenik, hiszen e szabályok eltérőek attól függően, hogy kit találunk károkozó pozícióban. A munkáltató kértérítési felelősség alapvetően objektív felelősség, míg a munkavállaló felelőssége egy felróhatósági alapú objektív felelősség.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. |
Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a munkaviszonyban a felek nem egyenrangúak, és itt egy függő jogviszonyról van szó, akkor eltérő jogkövetkezmények is járnak a személyiségi jogok megsértéséhez – véli Dr. Nádas György.
A munkáltatónak is lehet személyiségi joga
Ha megvizsgáljuk a Ptk. szerződéses károkozásra vonatkozó szabályait, akkor személyiségvédelemre és kifejezetten a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseket ott sem találunk. Azt lehet mondani, hogy a Mt. dogmatikai szerkezetében követi a Ptk. dogmatikai rendszerét, hiszen az általános magatartási követelmények között már kifejezetten utaló szabályokat találunk a Ptk.-nak a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseire.
Az általános magatartási követelmények pedig azt jelentik, hogy a személyiségi jogokat mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak tiszteletben kell tartania, azokat nem sértheti meg. Egy ilyen függő helyzeten érdekesen alakulhat, hogy a jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszüntetése után sérülhetnek-e a személyiségi jogok, vagy azoktól már el kell tekinteni? A jogviszony fennállása idején a munkáltató személyiségi jogsértései körében a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek a sérelme merülhet fel leginkább, a munkáltató személyiségi jogainak megsértéseként.
A korábbi szabályozáshoz képest ez komoly változást jelent. Az 1992-es Mt. a munkáltató személyiségi jogi védelmét valójában nem szolgálta, hiszen ez csupán annyit tartalmazott, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló nem vagyoni kárát. Ehhez képest az új Mt. figyelembe veszi, hogy a munkáltatónak is vannak személyiségi jogai, amelyeket szintén védeni kell és amelyek leginkább a jogos gazdasági érdek sérelmét jelenthetik. A jogos gazdasági érdekek sérelme vagyoni károkat is generálhat természetesen – tette hozzá dr. Nádas György, de ezektől függetlenül például a lejárató vélemény-nyilvánítás is olyan tényállás lehet, amely alapján a munkáltató sérelemdíjat követelhet a munkáltatótól.
A munkavállalók személyiségi jogai
A munkavállalók oldalán többféle személyiségi jogsértés fordulhat elő. Az egyik, klasszikus eset például, amikor a munkvállaló munkabalesetet, vagy foglalkozási megbetegedést szenved el. A bírói gyakorlat egyre inkább abba az irányba mozdul el, hogy a személyiségi jogokat alkotmányos alapjogként definiálja és ha az alaptörvényben biztosított jog sérül, akkor ezek a jogsértések alkalmasak arra, hogy a munkavállaló sérelemdíj iránti igényt jelentsen be.
A másik szegmens lehet a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt felmerülő sérelemdíj. Jelneleg az Mt. 82. paragrafusa fogalmazza meg az alkalmazandó jogkövetkezményeket akkor, ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkavállaló jogviszonyát. Az alaptörvény ugyanakkor kifejezetten rögzíti a munkához való jogot, amellyel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság egy 1999-es határozata kimondja, hogy munkavégzés a személyiség elsőrendű fontosságú megnyilvánulása, amely közvetlenül a Ptk. alapján törvény védelme alatt áll. Ezért a munkáltatónak az a jogellenes intézkedése, amellyel a dolgozót akadályozza a munkája végzésében, vagy jogellenesen elzárja attól, hogy munkáját végezhesse, az ember személyhez fűződő jogát is közvetlenül sérti.
Dr. Nádas György kiemelte: a Legfelsőbb Bíróság tehát eljut odáig, hogy a munkához való jog egy személyiségi jog. Ha pedig ezt a jogot egy jogellenes munkáltatói magatartás sérti, akkor nem kizárt, hogy a jogellenes megszüntetésekről szóló perekben egyre gyakrabban kerül majd elő a sérelemdíj.
Dr. Nádas György szerint dogmatikai nehézséget jelent, hogy a sérelemdíj szabályát objektív szankcióként határozták meg a Ptk.-ban, melyet alkalmazni kell a munkajogviszonyokban is. Az előadó szerint a munkavállaló által elkövetett jogellenes magatartással összefüggő, a munkáltató oldalán megjelenő személyiségi jogsérelmek körében sem lesz megkerülhető a sérelemdíj. Azt, hogy egy objektív szankciót egy felróhatósági alapú rendszerben hogyan lehet alkalmazni, majd a bírósági gyakorlat fogja kimunkálni az előadó szerint.
A bíróság elvileg a kártérítés mértékét méltányosságból lejjebb szállíthatja. Felmerülhet a kérdés, hogy miként alakul majd ez egy objektív szankció esetén, ha alapvető személyiségi jog sérül, különösen úgy, hogy a legnagyobb bizonytalanság mindig a jogsérelem „beárazása”. Ha ezt a beárazott sérelmet méltányosságból lehet csökkenteni, akkor vajon betöltheti-e a funkcióját az a jogalkotói szándék, hogy a személyiségi jogokat minél szélesebb körben védjék – zárta előadását dr Nádas György.
A konferenciáról szóló következő cikkünk a munkaszerződés és az általános szerződési feltételek kapcsolatával foglalkozik.
