A többletmunka és a pótmunka – kerüljük el a vitákat

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Építési kivitelezési szerződések tárgyalása és a kivitelezés folyamata során sokszor tapasztalt probléma a többletmunka és a pótmunka fogalmának félreértett alkalmazása, amely hosszú, parttalan viták forrása lehet. A félreértések jellemzően abból fakadnak, hogy az új Polgári Törvénykönyv a gyakorlat igényeihez igazodva és a bírói gyakorlat során formálódott fogalom meghatározásokat követve, változtatott a többletmunka és a pótmunka értelmezésén.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 Kormányrendelet („Épkiv.” vagy „Kormányrendelet”) az új Polgári Törvénykönyvtől eltérően tartalmazza a pótmunka és a többletmunka fogalmát, amelynek az az oka, hogy a Kormányrendelet szerinti fogalmak időben korábbiak, mint az új Ptk. rendelkezései és a két jogszabály között jelenleg tartalmi ellentmondás van.

„A többletmunka és a pótmunka pontos meghatározása és megkülönböztetése a kivitelezési ütemterv megtartása, illetve a vállalkozói díj megfizetésének szempontjából lényeges kérdés különösen akkor, ha a felek a vállalkozó díjat átalánydíj formájában határozták meg. Rá kell világítani az új Ptk. és a Kormányrendelet közötti tartalmi ellentmondásra és megismertetni a helyes jogalkalmazást, bízva abban, hogy ezzel is tisztább helyzetet tudunk teremteni a fenti fogalmak körében. Ez segíthet abban is, hogy sok felesleges vitával töltött órát spóroljanak meg a kivitelezésben érintett felek.” – mondta el Kamocsay-Berta Eszter, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere.

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze.

Megnézem >>

 

Az elhatárolás alapja

Az Épkiv. és a korábbi általános gyakorlat szerint a többletmunka a szerződés alapját képező ajánlatkérési, illetve kivitelezési dokumentációban kimutathatóan szereplő olyan tétel, amit a felek a vállalkozói díjban nem vettek figyelembe. A pótmunka ezzel szemben a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkatételt, munkatöbbletet jelenti. A Kormányrendelet rendelkezése szerint a „kivitelező – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – köteles a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát elvégezni, melynek elvégzésére külön szerződést kell kötni”.

elhatárolás

 

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Lényeges eltérés, hogy az új Polgári Törvénykönyv a műszaki szükségességből, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkát már nem a pótmunka, hanem a többletmunka körébe sorolja kimondva, hogy a vállalkozó köteles elvégezni minden a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

Ezzel szemben a pótmunka „csak” az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát jelenti, amelyet a vállalkozó köteles elvégezni feltéve, hogy annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanabbul terhesebbé.

Az okok vizsgálata

Az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy a pótmunka elvégzésének a szerződés megkötése utáni pótlólagos megrendelői igény az oka. A többletmunkát, így különösen a műszaki szükségességből felmerült munkát, nem az újabb megrendelői igény okozta, hanem az, hogy a vállalkozó nem mérte fel kellően az elvégzendő munkák nagyságrendjét, azaz a rendeltetésszerű, szerződésszerű teljesítéshez szükséges munkatételeket és ezek költségigényét. Ha a munka a szerződésben vagy az annak alapját képező bármely dokumentációban, ide értve a tervdokumentációt, szakhatósági előírást, szakvéleményt, tűzvédelmi leírást, stb. szerepelt, úgy a munkavégzés abból műszakilag következett és azt a vállalkozónak saját költségére kell elvégeznie többletmunkaként.

„Ez az új jogszabályi szemlélet arra az évek során kialakult bírói gyakorlatra támaszkodik, amely a műszaki szükségességből felmerülő munkák kockázatát a vállalkozóra telepíti. Ez pedig abból fakadt, hogy a kivitelezők a versenyeztetés során, a munka megnyerésének érdekében, a vállalkozói átalánydíjat szándékosan alulkalkulálják, tudatosan irreálisan alacsony árat adnak meg. A kivitelezés során pedig arra törekednek, hogy műszaki szükségességből felmerült munkarészekre hivatkozva az átalánydíjon felül további vállalkozói díjat érvényesítsenek.” – mondta el Kamocsay-Berta Eszter ügyvéd.

A fenti általános szabály alkalmazása során azonban a bírói gyakorlat ésszerű korlátot állít fel. Kimondja, hogy a tervben nem szereplő, műszaki szükségességből felmerülő munka díja az átalánydíjon felül kivételesen akkor érvényesíthető, ha a munka felmerülésének kockázatával a kivitelező az eset körülményeire, a munka természetére, nagyságrendjére és költségvonzatára tekintettel, a díj meghatározásakor előzetesen, kellő gondosság mellet nem számíthatott.

Az új Ptk. többletmunkára, illetve pótmunkára vonatkozó szabályai jól láthatóan lényeges újítást tartalmaznak. Az újítás lényege az, hogy a műszaki szükségességből fakadó, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkát a korábbiaktól, így a Kormányrendelettől eltérően, nem a pótmunka, hanem a többletmunka közé sorolja. Az új Ptk. és a Kormányrendelet közötti ellentmondást a helyes jogalkalmazás oldhatja fel, azaz a jogalkotási rendben magasabb rangú Ptk. szabályainak érvényesülése.

(A cikk korábbi változata tavaly a Műszaki ellenőr magazinban is megjelent)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • kiskönyv

    Kétrészes írásunkban a tulajdonjog egyik magánjogi korlátját, a szomszédjogi generálklauzulát változatlan formában fenntartó Ptk. 5:23. §-t vizsgáljuk. E változatlan koncepcióval a jogszabályhely kapcsán kialakult, több jogtételt kidolgozó gazdag bírói gyakorlat és a jogi, gazdasági környezet változásai állíthatóak szembe.

  • toll

    Jelen írás az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításával összefüggésben – a 2016. évi LXXVII. törvény által eszközölt változtatások körét tekintve – az értékpapírokra vonatkozó kódexbeli rendelkezések felülvizsgálatát tárgyalja, amelyben az új Ptk. korábbi szabályait vetjük össze az új rendelkezésekkel.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!