Az ügyvezetői felelősségről három részben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Magyarországon nincsenek könnyű helyzetben a vezető tisztségviselők, vagy közismertebb elnevezéssel az ügyvezetők. Amellett, hogy ők felelnek a cég operatív irányításáért, és képviselik a céget, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján egyszerre két irányban is kártérítési felelősséggel tartoznak. 

Egyrészről, az ügyvezető felelős az általa vezetett gazdasági társaság irányában az ügyvezetői tevékenységgel a társaságnak okozott károkért. Másrészről, felel a társaságon kívüli harmadik személyek irányában ügyvezetőként eljárva okozott károkért is, bizonyos esetekben pedig az ügyvezetők büntetőjogi felelősséggel is tartoznak. 

Három részes cikksorozatunk első részében az ügyvezető társasággal szembeni felelősségét, a második részben az ügyvezető harmadik személlyel szemben fennálló felelősségét, míg a harmadik részben az ügyvezető esetleges büntetőjogi felelősségét vesszük górcső alá. 

A főszabály értelmében az ügyvezető az ügyvezetési tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 

Nem mindegy azonban, hogy az ügyvezető az ügyvezetési feladatokat megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el, tekintettel arra, hogy a két jogviszony eltérő felelősségi rendszerrel rendelkezik. 

Amennyiben az ügyvezető munkaviszonyban áll a céggel, akkor a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti vezető állású munkavállalónak minősül, akinek a polgári jogi felelősségére az Mt.-nek a vezető állású munkavállalóra vonatkozó külön szabályai az irányadók. A vezető állású munkavállalóra is igaz ugyan az az alapvető Mt.-s felelősségi szabály, hogy a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a munkáltatónak, tehát a társaságnak megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 

De míg egy „sima” munkavállalónál a kártérítés mértéke nem haladhatja meg gondatlan károkozás esetén a négyhavi (illetve kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetében legfeljebb a nyolchavi) távolléti díjának az összegét, vezető állású munkavállalónál ilyen enyhítés nincsen: ő gondatlan károkozás esetén is, csakúgy, mint szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetében, a teljes kárért felel (ettől persze a felek a munkaszerződésben eltérhetnek). 

Rá is irányadó viszont, hogy azt a kárt nem kell megtérítenie, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. 

Amennyiben pedig az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetési tevékenységét, felelősségére a Ptk. szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek alapján, ha az ügyvezető tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, köteles azt megtéríteni. Csak úgy mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső, az adott ügyvezetői tevékenység időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 

Szándékos károkozásnál ebben az esetben is a társaság teljes kárát köteles megtéríteni, ezen kívül azonban a kártérítés mértéke korlátozott: a társaság vagyonában keletkezett károkat és az elmaradt vagyoni előnyt csak abban a mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a cég igazolni tudja, hogy a kár mint az ügyvezető kötelezettségszegésének következménye az adott ügyvezetői tevékenység kifejtése időpontjában az ügyvezető számára előrelátható volt. Itt is megvan persze a lehetőség, hogy a felek eltérően állapodjanak meg. 

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal Jogászvilág.hu szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • bank

    A központi hitelinformációs rendszer (röviden „KHR”) a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis.

  • Fotó: shutterstock

    A felügyelőbizottság létrehozásán túl a vállalkozások tulajdonosi-ellenőrzési feladatainak támogatására kiváló lehetőséget nyújt az állandó könyvvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vállalkozás által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat általánosságban nem kötelező, de egyes társasági jogi események, cégformák, számviteli jellemzők vagy tevékenységek esetén azzá válhat.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!