Azonnali felmondás kis késéssel?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan értelmezte a bíróság az azonnali hatályú felmondásra nyitvaálló szubjektív határidő leteltét? Banki esettanulmányunkból – amelyben Cenzúra Bizottság is szerepel – kiderül.


A munkaügyi bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az I. és a másodrendű felperesekkel közölt 2012. november 23-án kelt azonnali hatályú felmondások jogellenesek – derül ki a Kúria honlapján közölt jogesetből.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az elsőrendű felperes 2003. szeptember 1-jétől állt munkaviszonyban, munkaköre kirendeltségvezető, a másodrendű felperes 1997. december 2-ától állt munkaviszonyban, munkaköre hitelágazat-vezető volt. Mindketten a Cenzúra Bizottság tagjai voltak. Az alperes egyik, úgynevezett nagy kockázatú ügyfelétől, az R. F. Kft-től a másodrendű alperes részére 2012. októberében szóbeli kérelem érkezett két kölcsönszerződéséből eredő tőketörlesztés átütemezése iránt.

Az adós szóbeli kérelméről a másodrendű felperes előterjesztést készített a Cenzúra Bizottsághoz, de annak megtárgyalására nem került sor a levonás időpontjáig.

2012. november 6-án reggel az R. F. Kft. ügyvezetője nehézségeire hivatkozással kérte a helyzet „korrigálását”.

A másodrendű felperes ezt követően egyeztetett az elsőrendű felperessel, aki az egyeztetést követően stornózta az R. F. Kft. 2012. október 31-ei automatikus törlesztéseit, és a levont összeget a fél pénzforgalmi számláján jóváírták. Mivel az alperes ügyvezetőivel a távollétük miatt nem tudtak egyeztetni, az I. és a másodrendű felperesek a stornózás megtörténtéről feljegyzést készítettek, és a munkáltatói jogkörgyakorló asztalán azt elhelyezték.

A munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért belső ellenőr által készített jelentés 2012. november 14-ére készült el. Ebben megállapították, hogy a felpereseknek nem volt jogosultsága az adott hitelügyletre vonatkozóan, mert az a Cenzúra Bizottság hatáskörébe tartozott.

Az alperes a felperesek munkaviszonyát 2012. november 23-án kelt, és aznap ajánlott küldeményként postára adott intézkedéssel azonnali hatályú felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a takarékszövetkezet vezető tisztségviselői a történtekről csak 2012. november 8-án szereztek tudomást.

A munkaügyi bíróság rögzítette, hogy a felperesek keresete jogi indokai között szerepelt, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (2) bekezdésben foglalt határidőn túl gyakorolta az alperes, mert az annak alapjául szolgáló okokról 2012. november 7-én már tudomást szerzett. Ítéletében megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondások jogellenesek. A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta, eltérő indokok alapján.

A felperesek felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

Alappal hivatkozott azonban az alperes arra, hogy az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlásával nem késett el.

Az Mt. 78. § (2) bekezdés alapján az azonnali hatályú felmondásra nyitvaálló szubjektív határidő tizenöt nap. Az Mt. 25. § (6) bekezdése szerint a határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

A törvényszék azt helytállóan állapította meg, hogy az azonnali hatályú felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzés időpontja 2012. november 14-e. Az azonnali hatályú felmondásra nyitvaálló szubjektív határidő 2012. november 29-ével járt le. Peradat, hogy e napon az intézkedését a munkáltató tértivevényes ajánlott küldeményként postára adta. Az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlására irányadó tizenöt napos szubjektív határidő megtartottsága megállapítása során azonban nem az Mt. 24. § (2) bekezdésének, hanem az Mt. 25. § (6) bekezdése és az Mt. 78. § (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásának van jelentősége. A törvény ugyanis az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására, nem pedig az intézkedés közlésére írja elő a tizenöt napot szemben például az Mt. 28. § (8) bekezdés rendelkezésével, ahol a megtámadásra irányuló jognyilatkozat másik féllel történő közlésére biztosít 30 napos határidőt a törvény.

KOMMENTÁR AKCIÓ! Kettőt fizet, hármat kap!

Rendeljen 2015. január 31-ig legnépszerűbb kommentárjaink közül hármat és a legolcsóbbat ingyen adjuk!

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2014

Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez

Nagykommentár a tőkepiaci törvényhez

Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz

Nagykommentár a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényhez

Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz

További információ és megrendelés >>

Az Mt. 78. § (2) bekezdésben foglalt előírás az az Mt. 25. § (6) bekezdésben foglalt eltérő rendelkezés, amely alapján az azonnali hatályú felmondásra előírt tizenöt napos szubjektív határidő megtartottsága nem a jognyilatkozat közlése [Mt. 24. § (1) és (2) bekezdés], hanem a jog gyakorlása alapján állapítható meg. Adott esetben a munkáltató ennek határidőben eleget tett, az arra jogosult jogkör gyakorló döntését meghozta, írásba foglalta, és ennek közlése iránt postai szolgáltatás útján intézkedett.

A törvényszék által megjelölt eseti döntések jelen ügyre nem irányadóak. Azok próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésre vonatkozó munkáltatói intézkedésekről szólnak. A próbaidőre azonban nem az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, mivel a próbaidő olyan időtartam, amelyre a 26. § rendelkezései vonatkoznak, míg az azonnali hatályú felmondásra nyitvaálló szubjektív határidőre az Mt. 25. § (6) bekezdése, és a 78. § (2) bekezdése együtt irányadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.