Életpálya rendszerek hazánkban – a pedagógusok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Most induló cikksorozatunkban a közszférában létező, jogszabály által meghatározott feltételek között létező életpályákat tekintjük át. A négyrészes sorozat első részében a pedagógusokkal foglalkozunk, a következőkben pedig a köztisztviselői, bírói-ügyészi, rendvédelmi életpálya modellek lesznek terítéken.


A gyakran használt életpálya kifejezésen kiszámítható, előre tervezhető karrierképet értünk, olyan, normákon (jogszabályon vagy munkáltatói szabályzaton) alapuló feltételrendszert, amely egyértelműen tartalmazza az előrelépési lehetőségeket, az azokhoz teljesítendő feltételeket, a munkavállaló és a munkáltató ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Az életpálya alapja az azt létrehozó által kialakított értékrendszer, amely egy jelentős gazdasági vagy közfeladat ideális ellátását tűzi ki célul s ehhez rendeli a szükséges erkölcsi, szakmai elvárásokat. Másfelől az életpálya modell a puszta munkavállalási lehetőségen túl többet nyújt az azt választó munkavállalók számára is. Ezért az életpálya rendszer másik fontos eleme a foglalkoztatottak motiválása, a szakmai, erkölcsi és anyagi előrelépés, elismerés kiszámítható rendszerének meghatározásával, előmeneteli rendszer felállításával, az életpályát vonzóvá tévő előnyök felajánlásával.

A pedagógus életpálya modell bevezetésének első lépéseként készült Vitairat leszögezte: „A magyar oktatási rendszer eredményessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a pedagógushivatást a legrátermettebb, legtehetségesebb emberek válasszák, a már gyakorló eredményes pedagógusok pedig pályán maradjanak”. A Vitairat rögzítette az életpályamodellel szemben támasztott alapvető elvárásokat: „Az életpálya-modell a pálya egészére ösztönzően hat; szavatolja a pedagógusi munka magas minőségét, a foglalkoztatási biztonságot, a megfelelő életszínvonalat, a szakmai fejlődést, lehetőséget teremt továbbá az alkalmatlanok kiszűrésére is”.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel [Nkt.] 2013. szeptember 1-jétől léptették hatályba a pedagógus életpálya jogszabályi alapjait. Az életpálya modell kiterjed nem csupán a közalkalmazott pedagógusokra, hanem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [Mt.] hatálya alatt működő nevelési-oktatási intézmények dolgozóira is.

Az életpálya modell egyik elemeként a törvény rögzítette a pedagógusokkal szembeni elvárásokat [Nkt. 62. §]. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, az ismeretek tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel való közvetítése, a teljesítmény értékelése, a szakmai életútra történő felkészítés, a gyermek személyiségének fejlődése, tehetségének kibontakoztatása, erkölcsi fejlődése, testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében minden elvárható megtétele, a szülő tájékoztatása. Az alapvető feladat teljesítéséhez számos további kötelezettség is kapcsolódik, így előírja a törvény, hogy a pedagógus folyamatosan képezze magát, vegyen részt a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, határidőre szerezze meg a kötelező minősítéseket, teljesítse pedagógiai és adminisztratív feladatait, pontosan és aktívan vegyen részt a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken, és őrizze meg a hivatali titkot. A törvény továbbá általános magatartási követelményeket is meghatároz:  a pedagógusnak gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben kell tartania, hivatásához méltó magatartást kell tanúsítania, együtt kell működnie munkatársaival és más intézményekkel.

Az életpálya modell másik eleme a motivációt és megbecsülést biztosító előmeneteli rendszer. A közalkalmazott pedagógusok kiváltak a Kjt. szerinti általános közalkalmazotti előmenetelből, és az addigi, egyfelől a munkakörhöz szükséges iskolai végzettség és szakképzettség szintjére, másfelől a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időre építő, fizetési osztályokat és fokozatokat tartalmazó rendszer helyett egy speciális, négyfokozatú (pedagógus I. és II., mesterpedagógus, kutatótanár) besorolási rendszerre kellett áttérniük. Ebben a rendszerben a szakmai előmenetel és az illetmény-előmenetel egymással párhuzamosan fut; a szakmai előmenetelnek vannak kötelező és választható fokozatai, az illetmény-előmenetelben azonban – az adott fokozaton belül – garantált az előrelépés. Különleges jogállásuk van a gyakornokoknak, akiknek pályájuk kezdetén egy próbaidőhöz hasonló kétéves időszakon kell átmenniük, amely alatt nincs előmenetel.

Az előmeneteli rendszer lelkét a szakmai követelmények adják, amelyek az életpálya különböző szakaszaiban többfélék, s amelyek megjelenési formáit az Nkt. 64. § (4) bekezdés sorolja fel: a legmagasabb, a munkakör ellátásához törvényben előírt iskolai végzettség, szakképesítés; a nevelő, oktató munkához közvetlenül kapcsolódó doktori cím, tudományos fokozat, akadémiai tagság; szakmai gyakorlat; publikációs tevékenység, illetve a minősítés.

Pedagógusként azt kezdhet el dolgozni, aki az adott pedagógus munkakör betöltéséhez az Nkt-ban előírt végzettséggel és szakképzettséggel – pl. az adott munkakörtől függően óvodapedagógusi, szakos tanári, szakoktatói, illetve szakirányú felsőfokú végzettség mellett öt éves szakmai gyakorlattal, vagy művészi végzettséggel stb. – rendelkezik. A besorolásnál mindenki gyakornoknak minősül – korábban ledolgozott évei számától függetlenül –, akinek nincs két évnyi szakmai gyakorlata, vagyis olyan munkatevékenységgel töltött ideje, amelyet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 13. §-a elismer. E körbe tartoznak a pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, óraadóként, pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben, különféle munkavégzésre irányuló jogviszonyok keretében (munkaviszony, közalkalmazotti illetve közszolgálati jogviszony, megbízási jogviszony) eltöltött idők.

A gyakornokokat mentorok segítik, egyfelől a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben, másfelől a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét [326/2013. Korm r. 3. § (1) bekezdés].

A minősítés a gyakornok fokozatból a pedagógus I., illetve onnan a pedagógus II. fokozatba lépéshez kötelező; a további minősítéseket, amelyek a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatba kerüléshez szükségesek, a pedagógusok mérlegelésüktől függően maguk kezdeményezhetik. A kötelező megmérettetések teljesítésétől nem csupán az előresorolhatóság, de a pályán való megmaradás is függ. A minősítésben nem kell részt venniük azoknak, akiknek a nyugdíjazásukig már csak tíz év, vagy annál kevesebb van hátra. 2013 és 2018 között minden pedagógus első minősítésére sor kerül.

HR & Munkajog

Havonta megjelenő jogi szaklap, amely munkajoggal foglalkozók, munkaügyi és HR szakemberek számára nyújt segítséget.
A lap nem csak nyomon követi a gyakran változó munkajogi, foglalkoztatáspolitikai, adójogi, valamint társadalombiztosítási jogszabályok változásait, de értelmezi is azokat.

Bővebb információk és megrendelés >>

A minősítési eljárásban a három tagú minősítő bizottság egyfelől áttekinti a pedagógus portfólióját, amely tartalmazza szakmai önéletrajzát, pedagógiai, szakmai, egyéb tevékenységének, az őt foglalkoztató intézménynek ismertetését, szakmai életútja értékelését. A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. Másfelől a bizottság meglátogatja a pedagógus legalább két tanóráját (foglalkozását), és értékeli tevékenységét. Harmadrészt a minősítés során tekintettel vannak a tanfelügyelői óralátogatások eredményeire, és az intézményi önértékelésnek az adott pedagógusra vonatkozó megállapításaira is. Ha az értékelt gyakornok legalább 60 %-os eredményt ért el, Pedagógus I. fokozatba léphet, ellenkező esetben a minősítést egyszer megismételheti; másodszori sikertelensége esetén közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya törvény erejénél fogva megszűnik [326/2013. Korm r. 2. §, Nkt. 64. § (8) bekezdés].

A következő megmérettetés a Pedagógus II. fokozatba lépéshez kötelező, ezen legkorábban hat év elteltével lehet, de kilenc év elteltével kötelező részt venni. Ennek sikertelensége is a jogviszony megszűnésével jár. A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérése és az ehhez szükséges minősítésben való részvétel már nem kötelező; sikertelensége esetén csak annyi a jogkövetkezmény, hogy a pedagógus megmarad eredeti fokozatában. (Átmeneti intézkedésként a jogszabály megelőlegezte a hosszabb ideje a pályán lévő pedagógusoknak a Pedagógus II. fokozatba kerülését; nekik utólag kell sikeres minősítéssel igazolniuk a jogosultságukat.)

Az illetményrendszer nem csak az oktatási intézményekben dolgozókra, hanem a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjed. Az illetményrendszer egyik pillére az előbb ismertetett szakmai előmenetel, a másik a jogviszonyban töltött idő.

Hasonlóan a közalkalmazottakhoz, háromévenként az év első napján emelkedik a szorzó. A fizetési kategóriában történő előrelépésre jogosító időként nem csupán a szakmai gyakorlatot, hanem minden olyan időt el kell ismerni, amely a közalkalmazotti besorolásnak is alapján képezi; tehát az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszony idejét, azt követően pedig azon munkaviszonyok idejét, amelyek alatt az érintett már pedagógus-végzettséggel rendelkezett; továbbá a közszféra foglalkoztatásra irányuló jogviszonyainak idejét [Nkt. 64. § (5) bekezdés, közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 97/A. §]. Az illetménytáblát az Nkt. 7. melléklete tartalmazza; az ott meghatározott szorzókkal az illetményalapot kell felszorozni. Megjegyzendő, hogy amíg a közalkalmazotti illetményfokozatok száma nem növekedett a nyugdíjkorhatár emelésével párhuzamosan, addig a pedagógus illetményrendszer már erre is tekintettel van: több fizetési kategóriát tartalmaz, így az életpálya végén is van soros előrelépés. Az illetményalapot a 326/2013. Korm r. 38. §-a eredetileg a minimálbérhez kötötte.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez

A Kommentár új kiadása elsősorban az új Ptk. hatálybalépéséhez, illetve az Mt. ehhez igazodó módosításához kapcsolódó változásokat dolgozza fel. Elméleti és gyakorlati szempontból részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, figyelemmel azok sajátos munkajogi tartalmára.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Az illetményrendszer bevezetésére több évre elnyújtva kerül sor, amelynek jogalkotási technikája, hogy az illetményalap is emelkedik, mégpedig oly módon, hogy a minimálbért emelkedő mértékű szorzókkal kell megszorozni az illetményalap kiszámításához. A szorzók minden év szeptember 1-jén emelkednek. Az új illetményrendszerre történő átállás első lépése a 2013. szeptember 1-jei általános illetményrendezés volt.

Ezt követte 2014. január 1-jén a minimálbér-emelés hatása, majd 2014. szeptember 1-jén az illetményalap-szorzó emelése. 2015. január 1-jétől az esedékes minimálbér-emelés azonban már nem eredményezte a pedagógusi illetmények automatikus emelését, mivel ekkortól az illetményalap a minimálbér helyett az ún. „vetítési alap” és az illetményalap-szorzó szorzata lett. A vetítési alap pedig 2015-ben is a 2014. évi minimálbérrel egyezik meg. 2015. január 1-jén tehát nem mindenkinek, csak azoknak emelkedett az illetménye, akik erre a három évenkénti soros előmenetel keretében váltak jogosulttá. A fokozatos emelés a 2016/2017-es tanévben ér véget.

Fontos megjegyezni, hogy az új illetményrendszer bevezetésével megszűnt a pedagógusok kötelező óraszáma, amely magasabb illetményfizetésnek volt korábban alapja. Az új, magasabb illetmények a munkaidő ledolgozásáért járnak. Ebből a szempontból indifferens, hogy a tanulókkal, gyermekekkel való közvetlen foglalkozás idejéről, az ezen túlmenő, de a munkahelyen eltöltendő, egyéb feladatokkal töltendő időről (kötött munkaidő), vagy pedig a munkaidőnek az intézményen kívül ledolgozható, a pedagógus által szabadon beosztható részéről van szó [Nkt. 62. § (5)-(6) bekezdés].

Az illetmény, mint kiemelten fontos életpálya-előny mellett az Nkt. 63. § (1) bekezdése több, a pedagógust megillető jogot is felsorol. Ezek közül néhányat kiemelünk: a pedagógust megilleti az a jog, hogy személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; munkája során a pedagógiai program keretei között tanszabadság illesse meg, munkáját saját világnézete és értékrendje szerint végezze; a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény életében, pl. pedagógiai programjának megalkotásában; szakmai ismereteit szervezett továbbképzésben való részvétel útján (is) gyarapítsa, szakmai egyesületek tagjaként működhessen; könyvtárakat, muzeális intézményeket és színházakat kedvezménnyel látogathasson; az oktatási jogok biztosához forduljon.

Az életpálya modell bevezetése szorosan összefüggött a közoktatás szervezeti átalakításával is. 2013. január 1-jével – a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény  (Áftv.) értelmében – az addig önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba (KLIK) történő beolvadással állami fenntartásba kerültek át. Az oktatási intézmények a KLIK intézményegységeként működtek tovább; ez munkajogi szempontból jogutódlást jelentett. A KLIK egyfelől fenntartói, másfelől munkáltatói jogokat is gyakorol. A közoktatási intézmények KLIK-be való beolvadása és a közfeladat-ellátás átadás – a fizikai munkakörök kivételével – nem érintette az intézmény foglalkoztatásában állók közalkalmazotti jogviszonyát, valamint magasabb vezetői, vezetői megbízását. Problémát jelentett, hogy a jogutódlásnál fogva a jogok-kötelezettségek változatlanul szálltak át a KLIK-re, s így a KLIK köteles volt mindazokat a juttatásokat biztosítani, mint a korábbi munkáltatók (közoktatási intézmények), ugyanakkor az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve [Mt. 12. §] alapján felmerült a korábban heterogén módon és mértékben meghatározott, esetenként kollektív szerződésben, vagy a kinevezésben rögzített, így csak a felek közös megegyezésével módosítható illetményen túli juttatások egységesítésének igénye is.

Az új életpálya-modell bevezetése nem volt zökkenőmentes; bár az új illetményrendszer sokak számára tényleges emelést jelentett, volt néhány olyan, kiemelt illetménnyel bíró pedagógus (elsősorban vezetők), akik elvesztették korábbi előnyeiket. Nem volt könnyű a kötelező órák megszüntetésének elfogadása, illetve az azzal való megbarátkozás sem, hogy régóta a pályán lévő pedagógusoknak is meg kell mérettetniük magukat, portfóliót kell készíteniük. Az életpályával összefüggő változások a szervezeti átalakítás, az új Nemzeti Alaptanterv, a tanfelügyelet, a kötelező testnevelés és erkölcsi nevelés bevezetése tényezőihez adódtak hozzá – elmondható tehát, hogy a legfőbb erény, amire a magyar pedagógusoknak mostanában szükségük van, a rugalmasság, a folyamatos változások kezelésének képessége.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.