Eltiltás a kényszertörlési eljárásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eltiltás jogintézményének célja, hogy a súlyosan jogsértő tagi, illetve vezető tisztségviselői magatartásokat hatékonyan szankcionálja, ezáltal a forgalom biztonságát erősítse.

A kényszertörlési eljárás során eltiltás alkalmazására attól függően kerül sor, hogy a cég vagyoni helyzetének a feltárását követően az eljárás milyen eredménnyel zárul. A cégbíróság egyrészt abban az esetben rendelkezik a vezető tisztségviselő, illetve a tag(ok) eltiltásáról, ha a cég törlésére azért került sor, mert érkezett ugyan bejelentés a cég vagyonára vonatkozóan, azonban megállapítható a teljes vagyonhiány [Ctv. 118. § (2) bek.].

Az eltiltás szabályait akkor is alkalmazni kell, ha a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordul át. Felszámolásra kerül sor, 1) ha a kényszertörlés eljárásban a cég vagyoni helyzetének a felmérésére irányuló felhívás eredményes volt, érkezett bejelentés a céggel szembeni követelésre vonatkozóan és a vagyon előreláthatólag fedezi a felszámolás költségeit, vagy 2) a cégnek fedezetelvonás miatt nincsen vagyona [Ctv. 118. § (3) bek.], vagy 3) a cég részvételével peres vagy nem-peres eljárás van folyamatban [Ctv. 118. § (5) bek.].

Nem rendelkezik a cégbíróság az eltiltásról abban az esetben, ha a cég törlésére úgy kerül sor, hogy a cég vagyoni helyzetének a felmérésére irányuló felhívást követően nem merült fel adat a cég vagyonára, kötelezettségeire vonatkozóan [Ctv. 118. § (1) bek.]. Ugyanígy törvényi kivétel áll fenn akkor, ha a felhívás eredménytelen volt, bejelentés nem érkezett, de megállapítható, hogy a cég rendelkezik fellelhető vagyonnal. Ebben az esetben a cégbíróság az eltiltást mellőzi, és a törléssel egyidejűleg határoz a vagyon tagok közötti felosztásáról [Ctv. 118. § (6) bek.].

Az eltiltás jogintézményének célja, hogy a súlyosan jogsértő tagi, illetve vezető tisztségviselői magatartásokat hatékonyan szankcionálja, ezáltal a forgalom biztonságát erősítse. A vezető tisztségviselők tekintetében a Ptk. 3:22. paragrafusának (6) bekezdése kizárólag azt rögzíti, hogy az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak e tevékenység gyakorlásától. Az eltiltásra tehát már nem csupán büntetőeljárás keretei között és eredményeképpen kerülhet sor, hanem a kényszertörlési eljárás során alkalmazott szankcióként is. A tagok vonatkozásában a gazdasági társaságok tagjaira alkalmazva a Ptk. 3:90. paragrafusának (3) bekezdése a közérdek védelme érdekében akként rendelkezik, hogy – nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.) kivételével – nem lehet gazdasági társaság tagja az, aki eltiltás hatálya alatt áll. Ezeket a szabályokat a Ctv.-ben szereplő rendelkezésekkel együtt kell értelmezni; az eltiltás részletszabályait a Ctv. 9/B-9/D. paragrafusai határozzák meg.

A Ctv. 9/C. paragrafusa értelmében, ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság – a Ctv.-ben meghatározott kivétellel – eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. A rendelkezés alanyi hatálya a vezető tisztségviselőt, gazdasági társaság esetén a közkereseti társaság tagját, betéti társaság beltagját, továbbá az egyéni cég tagját, valamint mögöttes tagi felelősség nélkül működő cégek esetén a többségi befolyással rendelkező tagot fogja át. Az eltiltásra olyan személyek vonatkozásában kerülhet sor, akik a cégjegyzékbe a kényszertörlés elrendelésének időpontjában vagy az azt megelőző évben valamely fenti pozícióban be voltak jegyezve. A „megelőző év” helyes értelmezése nem a megelőző teljes naptári évet takarja, hanem a kényszertörlési eljárás megindításának kezdő időpontjától visszafelé számított egy évet. Problémát vet fel az is, ha a kényszertörlési eljárásra annak következtében kerül sor, hogy valamely tag halála miatt a közkereseti társaság vagy a betéti társaság tagjainak száma egy főre csökken [Ptk. 3:152. § (1) bek.], vagy a betéti társaság kültagi pozíciója kiürül [Ptk. 3:158. § (1) bek.], vagy annak beltagja hal meg és a kültag többségi befolyással rendelkezett. Ha a másik tag hat hónapon belül nem szerez erről tudomást, vagy nem jelent be új tagot a cégbíróságnál, akkor a társaság a törvény erejénél fogva megszűnik, és a kényszertörlési eljárás befejezési lehetőségeitől függően sor kerülhet a megmaradt tag eltiltására, függetlenül attól, hogy a tag e tekintetben felróható vagy jogsértő magatartást tanúsított-e.

Az eltiltás joghatása a Ctv. 9/C. paragrafusa alapján az, hogy az eltiltott személy – legyen az akár vezető tisztségviselő vagy tag – a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává (közkereseti társaság tagjává vagy betéti társaság beltagjává), egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője. Az eltiltás a korábban betöltött tagi pozíciókat nem érinti, viszont az eltiltás hatálya alatt korlátolt tagi felelősségű gazdasági társaságokban a tag vagyoni szolgáltatás ellenében történő átruházással vagy ajándékozással nem növelheti tagsági részesedését akként, hogy az átruházás következtében többségi befolyással rendelkezzen. A többségi befolyás megszerzésére az eltiltás hatálya alatt is sor kerülhet például öröklés révén. Amennyiben az eltiltott személy vezető tisztségviselői pozíciót tölt be valamely cégjegyzékbe bejegyzett cégben, akkor e jogviszonya az eltiltás következtében a Ptk. 3:25. paragrafusa (1) bekezdésének g) pontja alapján a Ptk. 3:22. paragrafusának (6) bekezdésében foglalt kizáró ok beállása miatt automatikusan megszűnik. Az eltiltás tehát a fennálló vezető tisztségviselői pozíciókra is kihat. (2)

A Ctv. 9/C. paragrafusával szemben a Ptk. – a nyilvános működő részvénytársaságban való tagságtól eltekintve – általában tiltja az eltiltott tagnak a gazdasági társaságban való részvételét, míg a Ctv. csak a korlátlan tagi felelősségű pozíció betöltése, valamint a tagi helytállási kötelezettség nélküli tagság esetén a többségi befolyás megszerzése elé gördít akadályt, azonban megengedi azt, hogy a tag többségi befolyás nélkül váljon valamely gazdasági társaság korlátozottan felelős tagjává. E két különböző tartalmú tiltó szabály esetén célszerű a szigorúbbat, a Ptk. rendelkezéseit és az eltiltás esetén a tagi pozíció betöltésének generális tilalmát figyelembe venni.

Az eltiltásról a cégbíróság a cég törlését elrendelő végzésben vagy külön végzésben határoz, amely fellebbezéssel támadható. Az eltiltás hatálya alatt álló vezető tisztségviselőt a cégbíróság törli mindazon cég fennálló cégjegyzék adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő szerepel, és az eltiltás tényét a cégjegyzékben is feltünteti [Ctv. 9/D. § (3)-(7) bek.]. Az eltiltásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, és a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg. Ebben az esetben a cégbíróság a felszámolási eljárás befejezéséről szóló értesítést követően, a cég törlését elrendelő határozatával egyidejűleg rendelkezik az eltiltásról [Ctv. 62. § (2a) bek.]. Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától számított öt év [Ctv. 9/D. § (1) bek.]. Az eltiltott személyekre vonatkozó adatok nyilvánosak és ingyenes céginformációként lekérhetőek.

Ha az eltiltást és a cégjegyzékből történő törlést követően nem marad vezető tisztségviselője a cégnek, mert csak egy képviselője volt, akkor a cégbíróság a törvényes működés helyreállítására és változásbejegyzési kérelem előterjesztésére hívja fel a céget. A változásbejegyzési kérelem benyújtásának az elmulasztása esetén törvényességi felügyeleti eljárás megindítására kerül sor [Ctv. 9/D. § (5) bek.].

A Ctv. 46. paragrafusának (1) bekezdése alapján a cégbíróság minden egyes cégbejegyzési kérelem elbírálása során (a Ctv. 50. § (1) bekezdésének utaló normája következtében, valamint ugyanezen paragrafus (1a) bekezdésének kifejezett rendelkezése alapján a változásbejegyzési eljárásban is) elektronikus úton ellenőrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a tag vagy a vezető tisztségviselő tekintetében eltiltásra vonatkozó rendelkezést.

Ptk. Mesterhármas – Családjog
Élettársi kapcsolat, mint szerződés; az élettársi kapcsolat családjogi hatásai; házastársi és élettársi tartás; rokontartás Szülői felügyeleti jog szabályozása, gyakorlásának elvei; gyermek elhelyezése harmadik személynél; kapcsolattartás szabályozása Házassági vagyonjogi rendszer 2015. március 24., Budapesti Ügyvédi Kamara Részletek és jelentkezés >>

A kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódóan az eltiltás tekintetében alkalmazni kell a Ctv. 9/B. paragrafusát is, melynek értelmében a cégbíróság eltiltja azt a személyt, akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság a Ctv. 118/A. paragrafusa vagy 118/B. paragrafusa alapján jogerősen megállapította és fizetési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve, hogy a vele szemben vezetett végrehajtás eredménytelen volt.

A tényállás szubszidiárius jellegű, abban az esetben alkalmazható, ha az eltiltásra a 9/C. paragrafusa alapján egyébként nem került sor. A rendelkezés személyi hatályát tekintve egyrészt a kényszertörlési eljárás során törölt cég tagját érintheti az eltiltás abban az esetben, ha jogerős bírósági határozat megállapítja a tag kotlátlan felelősségét azért, mert a tag korlátozott felelősségével visszaélt. A felelősség megállapítására a törvényben meghatározott feltételek szerint a tagsági részesedés átruházása esetén is sor kerülhet. A tag mellett a vezető tisztségviselő eltiltása is bekövetkezhet akkor, ha a jogerős bírósági határozat mondja ki, hogy a vezető tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult.

Az eltiltásról csak abban az esetben rendelkezik a cégbíróság, ha a fizetési kötelezettség teljesítése önként nem történt meg, és az ezt követő végrehajtási eljárás sem vezetett eredményre. Ha a tag vagy a vezető tisztségviselő eleget tesz a fizetési kötelezettségének, elkerülheti az eltiltás alkalmazását. A cégbíróság a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése, illetve elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból meghozott végzésével tiltja el az érintett személyt.

Felhasznált irodalom, források

Nagykommentár a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényhez – 9/B-9/D. §§ (Jogtár, Wolters Kluwer, Budapest; 2014.) Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez – 3:25. §; 3:22. §; 3:90: § (Jogtár, Wolters Kluwer, Budapest, 2014.) Kenesei Judit: A cégeljárás új szabályai a Ptk. után (Gazdaság és Jog, 2014/7-8., 3-8. pp.) Csőke Andrea: Az eltiltás újraszabályozása (Céghírnök, 2014/4., 8-11. pp.) Gál Judit: A kényszertörlés ellentmondásai I. (Céghírnök, 2013/3., 3-4. pp.) Gál Judit: A kényszertörlés ellentmondásai II. (Céghírnök, 2013/4., 3-4. pp.)

 

---