Feketelista készül a jogsértő webshopokról

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A webáruházak zömét Magyarországon a kkv-szektorba tartozó vállalkozások üzemeltetik, melyek az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályok 2017 februári változása miatt nem lehetnek teljesen nyugodtak. Ugyan továbbra is él az az előírás, amely szerint a kkv-szektorba tartozó vállalkozások az első, például adat- és fogyasztóvédelmi jogsértés esetén nem bírságolhatók, azonban a vállalkozásokat legalább ennyire hátrányosan érintő egyéb új szankciókra ez nem vonatkozik. Az év eleji, a kkv-szektort is érintő változásokról kérdeztük az e-kereskedelmi jogi kérdésekben jártas Sár és Társai Ügyvédi Iroda jogászát, dr. Halász Kristófot.

 

Az elmúlt években megkezdődött gyakorlatot követve mind az e-kereskedelmi területért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mind pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is láthatóan igyekszik növelni a fogyasztóvédelmi tudatosságot a vásárlói és a szolgáltatói oldalon egyaránt.Ennek keretében a NAIH idén februárban egy részletes, 21 oldalas tájékoztatót tett közzé a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről. A minisztérium pedig oktatási céllal létrehozott egy olyan minta webáruházat, amely az online kereskedelemre vonatkozó leglényegesebb fogyasztóvédelmi szabályokat mutatja be, ezzel is elősegítve a tájékoztatást és az önkéntes jogkövetést.

Mindezen hatósági törekvések és segítség ellenére sem mondható, hogy jelentős mértékben javult volna a webáruházak önkéntes jogkövetése – emelte ki általános tapasztalatát dr. Halász Kristóf.

Emelkedtek a bírságtételek

dr. Halász Kristóf kereskedelmi jogász

Dr. Halász Kristóf szerint az elektronikus kereskedelemhez fűződő adatvédelmi jogsértés is belépő lehet a feketelistások klubjába

A webáruház-üzemeltetők a fogyasztóvédelmi jogszabályváltozásokkal is kénytelenek szembenézni 2017-ben. A fogyasztóvédelmi törvény 2017. január 1-jén hatályba lépett módosítása alapján a webshop-üzemeltetők ismételt jogsértés esetén 200 ezer forinttól egészen az éves nettó árbevételük 5 százalékáig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 milliárd forintig terjedő bírsággal sújthatók. A kkv-szektorba tartozó vállalkozások pedig ismételt jogsértés esetén a 200 ezer forintos minimumtól egészen 2 millió forintig bírságolhatók.

Mindenki félelme: a feketelista

A kkv-szektort a fenti bírságolásnál is érzékenyebben érintheti azonban az a feketelista, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezet a jogsértő webshop-üzemeltetőkről, melyen már 4 vállalkozás szerepel. Erre a listára azok a vállalkozások kerülnek fel, amelyek elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő (például webáruház-üzemeltetés körében) súlyos jogsértést valósítottak meg, és ezt a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság vagy bíróság jogerős döntésében megállapította. Utóbbi eset álláspontunk szerint kiterjed a NAIH határozatának bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott határozatra is, vagyis az elektronikus kereskedelemhez fűződő adatvédelmi jogsértés is belépő lehet ebbe a legkevésbé sem vonzó klubba.

Kiemelt veszélye a feketelistának, hogy az azon szereplő vállalkozást a listáról a minisztérium csak 2 év után törli – de ismételt jogsértés esetén a neve újabb 2 évre fennmarad a szégyenfalon. Ráadásul a lista részletesen azonosíthatóvá teszi a vállalkozást és szűrni lehet a tartalmát egyebek mellett a vállalkozás nevére, annak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésére (például webáruház neve) és honlapjának címére is, amely még jobban erősíti a nyilvántartás hátrányos hatását a rajta lévő vállalkozásra nézve.

A nyilvántartásba bekerülő vállalkozás üzleti hírneve, illetve fogyasztói elismertsége ily módon olyan mértékben csorbulhat, amely a pénzbírságnál adott esetben sokkal jelentősebb kárt okozhat a számára, mivel hosszabb távon jelent súlyos versenyhátrányt a piacon.

„Ilyen szigorú szabályozási környezetben elengedhetetlenül fontos a vállalkozói tudatosság, illetve a jogszabályoknak való megfelelés, amelyhez továbbra is ajánlott szakértői segítséget kérni egy, az e-kereskedelmi szakterületet jól ismerő és nagy gyakorlattal rendelkező ügyvédi irodától” – zárta gondolatait dr. Halász Kristóf, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda jogásza.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!