Idei szabadság: „átírás” a jövő évre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokszor előfordul, hogy a munkáltató számára az év végén derül csak ki, hogy dolgozójának akár több nap szabadsága van még az adott évre, mint ahány munkanap. Főszabály szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ám a munka törvénykönyve ad néhány lehetőséget az eltérésre, azaz a szabadság egy részének átvitelére a következő évre. E lehetőségek kihasználásával a munkáltató el tudja kerülni a szabadság ki nem adásával járó jogellenesség negatív következményeit.


Azt már az elején fontos tisztázni, hogy a szabadságot ki kell adni, annak pénzbeli megváltására nincs lehetőség. A munkáltató tehát nem köthet megállapodást a munkavállalóval arról, hogy a szabadság mértékének megfelelő összeget a munkabéren felül megfizeti a munkavállaló számára a szabadság kiadása helyett. A szabadság kizárólag a munkaviszony megszűnése esetén váltható meg, egyéb esetben nem.

Amennyiben év égén észleli a munkáltató, hogy néhány nappal több a szabadság, mint ahány munkanap van még az évben, a probléma könnyen orvosolható: öt munkanap szabadság átvitelére lehetőség van, feltéve, hogy a szabadság kiadása még az esedékesség évében megkezdődik és a fennmaradó napok megszakítás nélkül, január első munkanapjaira kerülnek kiadásra. Ha például a munkavállalónak még kilenc munkanap szabadsága van az idei évben, a szabadság kiadható 2016. december 27. napjától 2017. január 6. napjáig általános munkarend alkalmazása esetén. Az átvitelre nincs viszont lehetőség, ha a szabadság kiadása nem kezdődik meg decemberben, sem akkor, ha a kiadás nem folyamatos. Ha tehát a fenti példában a munkavállalónak január 3-án mindenképpen dolgoznia kellene, akkor az átvitelre legfeljebb január 2. napjára van lehetőség, így ennek megfelelően decemberben előbb meg kell kezdeni a szabadság kiadását.

Ha a munkavállalónak például kilenc nap szabadsága van az idei évben, az kiadható december 27-étől 2017. január 6-áig általános munkarend alkalmazása esetén. Ám az átvitelre nincs lehetőség, ha a szabadság kiadása nem kezdődik meg decemberben, sem akkor, ha a kiadás nem folyamatos

Amennyiben a fenti módszerrel nem adható ki az összes még meglévő szabadság, lehetőség van arra is, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodást kössön arról, hogy az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató az esedékességet követő év végéig adhatja ki. Tekintettel azonban arra, hogy ehhez megállapodás, tehát a munkavállaló beleegyezése is kell, ez a lehetőség nem minden esetben adott.

Fontos, hogy a megállapodást csak egy naptári évre lehet megkötni, tehát hiába került megkötésre a tavalyi évben a megállapodás, az az idén már nem jogosítja fel a munkáltatót az életkor alapján járó pótszabadság eltolására, ilyen esetben újabb megállapodás megkötése szükséges. Az egyéb pótszabadságok, továbbá a fiatal munkavállalók részére járó pótszabadság esetén sincs azonban lehetőség hasonló megállapodás megkötésére, ez a megoldás tehát csak az idősebb munkavállalók esetén jelenthet könnyebbséget a szabadság kiadása tekintetében, akár tíz munkanap erejéig. Természetesen a következő évben nem szabad megfeledkezni arról, hogy kiadásra kerüljön az életkor alapján járó, előző évi pótszabadság.

Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya az adott évben október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató nem köteles az esedékesség évében kiadni a szabadságot, azt a következő év március 31. napjáig bármikor kiadhatja. Az újonnan alkalmazott munkavállalók esetében tehát nem jelent problémát az év végén észlelt, ki nem adott szabadság.

Amennyiben a munkáltatónál van hatályos kollektív szerződés, az rendelkezhet arról, hogy a munkáltató a szabadságnak legfeljebb egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31. napjáig jogosult kiadni. Ebben az esetben az alap- és a pótszabadságokat össze kell számítani, úgy kaphatjuk meg, az adott munkavállaló esetében hány munkanap szabadság kiadása csúsztatható át a következő év első három hónapjára. Az átvitelhez azonban a kollektív szerződésben történő rendelkezésen felül az is szükséges, hogy azt a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja. Az átvitel nem valósítható meg tehát, ha annak a fentieknek megfelelő indoka nincs, csupán véletlenül elmaradt a szabadság kiadása.

Abban az esetben, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni az esedékesség évében a szabadságot, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell gondoskodni arról. Ez fordulhat elő, ha a munkavállaló például keresőképtelen, vagy szülési szabadságot, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ha például általános munkarendben a munkavállaló az adott évre még négy munkanap szabadsággal rendelkezik, amelynek kiadása előre tervezetten 2016. december 27. napjától december 30. napjáig történne, ám a munkavállaló december 22. napjától december 30. napjáig keresőképtelenné válik, a szabadságot jogszerűen lehet kiadni az esedékességet követő évben. Ilyenkor nem szükséges azonnal, január elején kiadni a fennmaradt szabadságot, csupán az követelmény, hogy az ok megszűnésétől, tehát a keresőképesség első napjától számítva hatvan napon belül kerüljön az kiadásra.

A fenti lehetőségeken túl azonban egyéb módon a szabadság következő évre történő átvitelére nincs lehetőség. Éppen ezért, érdemes egész évben figyelemmel kísérni, hogy az egyes munkavállalók még milyen mértékben rendelkeznek szabadsággal, és annak kiadásával előre számolni. Amennyiben erre nem kerül sor, és a fenti lehetőségek alkalmazása sem elegendő az összes szabadság kiadására, a munkáltató jogellenesen jár el, amelynek egy hatósági ellenőrzés során súlyos következményei lehetnek.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.