Jogeset: rendkívüli munka ellenértéke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi a teendő, ha a munkaidőkereten felül végzett jelentős túlmunka ellenértékét nem fizeti ki a munkáltató?


A felperesek személy- és vagyonőr munkakörben álltak az alperes alkalmazásában 2006. május 22-étől 2010. október 15-éig a mindenkori minimálbérnek megfelelő személyi alapbér megfizetése mellett. Az alperes munkaidőkeretben foglalkoztatta a felpereseket, tevékenységüket ténylegesen a részükre kiadott szolgálati vezénylés szerint látták el.

A felperesek munkaviszonyuk megszűnését követően keresetet terjesztettek elő, melyben azt állították, hogy a munkaidő-kereten felül jelentős túlmunkát végeztek, aminek ellenértékét az alperes nem fizette meg a részükre, ezért többször pontosított keresetük alapján személyenként elmaradt munkabér és annak késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest.

Az alperes a felperesek keresetének elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy felperesek részéről rendkívüli munkavégzés nem történt.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

A közigazgatási és munkaügyi bíróság  a felperesek keresetének helyt adott. Megállapította, hogy a felperesek indítványa és  a bíróság felhívása ellenére  az alperes – arra hivatkozva, hogy azok egy része megsemmisült – nem csatolta a felperesek valamennyi foglalkoztatására vonatkozó iratot, így különös tekintettel a munkaidő-beosztást, a szolgálati vezénylést, a szolgálati naplót, a fegyverkönyvet és a menetleveleket .

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a másodfokú perköltség, valamint a fellebbezési eljárási illeték viselésére kötelezte az alperest.  Megállapította, hogy a felpereseknek kellett bizonyítani, hogy a perbeli időszakban túlmunkát végeztek, s e kötelezettségüknek eleget tettek, mivel állításukat tanúvallomások bizonyították, az, hogy az alperes nem tudja rendelkezésre bocsátani a szükséges iratokat nem eshet a felperes terhére.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

A munkaidő szabályozása a környező országokban >>

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >>

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >>

Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >>

A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Megállapította, hogy nem eshet a munkavállalók hátrányára az, ha a perben valamennyi lényeges körülményt kizárólag azért nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani, mert a munkáltató nem tett eleget az anyagi jogszabályban foglalt kötelezettségének, illetve az ezzel kapcsolatos dokumentációt nem bocsátotta felhívás ellenére a bíróság rendelkezésére. Ez esetben a munkáltató megalapozottan nem hivatkozhat a bizonyítási teherre, és a tényállás teljes körű megállapíthatóságának hiánya a munkáltató terhére esik.

A Kúria az alábbi elvi kérdésben döntött:

– az a körülmény, hogy a munkáltató a törvény által előírt munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget, illetve egyéb okból a per során nem tudta rendelkezésre bocsátani a munkaidő-nyilvántartásával kapcsolatos dokumentációt, ez nem eshet a munkavállaló hátrányára. A bíróság ilyen esetben a közvetett bizonyítékok értékelésével állapíthatja meg a munkavállaló által teljesített túlmunka idejét (BH 2009.120.).


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.