Jogeset: szakszervezeti jogok biztosítása

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kötelezhető-e a munkaváltató, hogy a munkavállalók részére szakszervezeti jogokat biztosítson? A Kúria jogesete. 

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesi szövetséget a Fővárosi Törvényszék 2011. december 1.napján jogerősen nyilvántartásba vette. A felperes a megalakulásról és céljairól 2011. december 5-én tájékoztatta az alperest, majd a munkáltató válaszlevele alapján 2011. december 19-én küldte meg a szövetség Alapszabályát és a Fővárosi Bíróság végzését.

Az alperes egyik telephelyén szolgálatot teljesítő felperesi tagok 2013. őszén azzal fordultak a felperesi szövetséghez, hogy kérjen tájékoztatást az alperes főigazgatójának címzett panaszlevelében foglaltakkal kapcsolatban. A felperes 2013. november 15-én a megkeresésnek eleget tett, amelyre a munkáltató a február 4-ei válaszában kérte a helyi szerv vezetőjének személyével kapcsolatban birtokában lévő esetleges bizonyítékok átadását, illetőleg a jövőre nézve „a kioktató és utasítgató” megkeresések mellőzését. Az alperes a 2014. február 6-ára összehívott értekezletről a felperest nem tájékoztatta, a helyszínen megjelent felperesi elnök részvételét nem engedélyezte.

A felperes ezen időszakban nem rendelkezett az alperesnél jogviszonyban álló tisztségviselővel és képviseletre jogosult szervet sem működtetett az alperesnél. Az alperes alkalmazásában álló felperesi tagok a felperes számvizsgáló bizottságának tagjai voltak, azonban az Alapszabály számvizsgáló bizottságról nem rendelkezett. Az alperes a per során, 2015. január 27-én szakszervezetként ismerte el a felperest.

A felperes a módosított keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy tegyen közzé nyilatkozatot, amelyben elismeri szakszervezetként és a – keresetében részletezettek szerint – biztosítsa számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott szakszervezeti jogokat.

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A per során elismerte a felperest képviselettel rendelkező szakszervezetnek, álláspontja szerint azonban a felperes sem a perbeli időszakban, sem jelenleg nem felel meg a kollektív szerződés megkötésére előírt feltételeknek.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy ítélet jogerőre emelkedésétől kezdődően biztosítsa a felperesnek a kollektív szerződés megkötésének lehetőségét, a munkaügyi kapcsolatokkal és a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztassa a felperest, biztosítsa a felperes részére a lehetőséget, hogy a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást az alperesnél közzétegye, a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhessen és kaphasson, küldje meg a felperes részére azon munkáltatói döntés, intézkedés tervezetét, ami a munkavállalókat érinti, biztosítsa annak a lehetőségét, hogy a felperes a véleményét közölhesse és konzultációt kezdeményezhessen, biztosítsa az anyagi és szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban a munkavállalók képviseletét, azt, hogy munkaidőben vagy munkaidő után a munkáltató helyiségeit, érdek-képviseleti tevékenység céljából használhassa, továbbá tegyen közzé nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a felperest szakszervezetként elismeri. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában a felperes keresetét az Mt. 270. § (1) és (2) bekezdése, továbbá az Mt. 272. § (1)-(6) bekezdése alapján részben találta megalapozottnak. Álláspontja szerint a felperes a perben nem igazolta, hogy 2013. novemberében a munkáltatónál képviseletre jogosult szervet működtetett vagy tisztviselővel rendelkezett. Az alperes azonban a per során tett nyilatkozatában elismerte a felperest képviselettel rendelkező szakszervezetnek, ennek alapján a kért jogosultságok megilletik.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében megváltoztatta és a felperes keresetét teljes körűen elutasította. Ítéletének indokolásában a felperest terhelő bizonyítás alapján arra következtetett, hogy a felperesi szövetség 2012. június 25-étől az ítélet meghozataláig terjedő időszakra nem bizonyította, hogy az Mt. 270.§ (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelt. Álláspontja szerint törvényes feltételek hiányában pusztán a munkáltató elismerő nyilatkozatára a felperes nem alapíthatott jogot. A keresetben igényelt, az Mt. 272. §-ában foglalt jogok gyakorlása pedig értelemszerűen csak az Mt. 270. § szerinti alapfeltételek fennállása esetén vizsgálható.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

kérdőjelek, válasz

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és az alábbi elvi kérdésben döntött:

A felperes a keresetében az alperes elismerő nyilatkozatát követő időszakra nem hivatkozott jogszabálysértésre, a munkáltató pedig nem kötelezhető az Mt.-ben előírt kötelezettség feltételek vizsgálatától független és időbeli korlátozás nélküli jövőbeni teljesítésére. A munkáltató szakszervezeti jogokat érintő jogsértése esetén az Mt. 289.§-a szerint van helye bírósághoz fordulásnak. 

A jogosító feltételek vizsgálata és megállapítása az érvényesített joggal összefüggő igényekhez kapcsolódik.

Mfv.II.10.715/2015.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!