Kérdés: szerb-magyar állampolgár járulékfizetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kell-e járulékot és szja-t fizetni a magyar munkáltatónak a szerb-magyar kettős állampolgárságú munkavállalója után, aki interneten dolgozik és csak ideiglenes magyarországi lakcíme van?


Kérdés:

Szerb-magyar állampolgárt vennék fel munkaviszonyba. A munkavállaló Szerbiában dolgozik munkaviszonyban, az állandó lakcíme is ott van, a munkaviszonya nem fog megszűnni. A kinti biztosítótól hozott igazolást (101) a biztosítási jogviszonyáról. Magyarországon ideiglenes lakcíme lesz. Havi néhány alkalommal lesz Magyarországon, interneten keresztül fog dolgozni. Az általunk fizetett munkabérből kell szja-t és járulékot fizetnünk, biztosítottá válik?

Válasz:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 2. § (4)-(5) bekezdései értelmében a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

Válaszom során vélelmezem, hogy a szerb-magyar állampolgárságú magánszemély adójogi illetősége Szerbiában van. A szerb-magyar viszonylatban felmerülő adófizetési kötelezettséget – a jelenleg is hatályos – Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 2003. évi XXV. törvény (Egyezmény) rendelkezései határozzák meg.

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Az Egyezmény 15. Cikke alapján a 16., 18., 19., 20. és 21. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával, a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló tevékenységért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a tevékenységet a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a tevékenységet ott végzik, úgy az ezért kapott térítés megadóztatható ebben a másik Államban.

A beadványban említett magánszemély a tevékenységét Szerbiában végzi, ezért az adókötelezettséget is Szerbiában kell teljesíteni. Ehhez figyelemmel kell lenni az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 4. számú mellékletének 3. pontjára, mely értelmében nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja.

E melléklet 7. pontja szerint a külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság – az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet – által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). 

A biztosítási kötelezettség elbírálásához a Magyarország és a Szerb Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 2013. évi CCXXXIV. törvény (szociális biztonsági egyezmény) 7. cikkének rendelkezései az irányadóak. Ennek alapján:

  • „(1) A biztosítási kötelezettség – ha a jelen Egyezmény 8. és 9. cikk szerinti előírásai másként nem rendelkeznek – annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek felségterületén az illető személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi, abban az esetben is, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél felségterületén található.
  • (2) Azon személy esetében, aki egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a lakóhelye van.”

A biztosítási kötelezettség annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek felségterületén az illető személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi, abban az esetben is, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél felségterületén található.

Azon személy esetében, aki egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a lakóhelye van.

Ennek alapján a nevezett szerb-magyar állampolgár, ha a tevékenységét Szerbiában folytatja, akkor a biztosítási kötelezettség is Szerbiában van. Ennek igazolására a szerb biztosító 101-es számú nyomtatványa szolgál.

Összefoglalva, ha a magánszemély a tevékenységét Szerbiában folytatja, akkor mind a személyi jövedelemadó, mind a járulékfizetést Szerbiában kell teljesíteni.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.