Kevesebb hajléktalan dolgozik rendszeresen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hét éve csak minden harmadik hajléktalan ember jut munkán keresztül jövedelemhez, és egyre kevesebbnek van rendszeres munkája – vázolta a hajléktalanok munkaerő-piaci helyzetét Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai igazgatóhelyettese szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.


Győri Péter hét szűk esztendőnek nevezte a 2007 óta eltelt időszakot a hajléktalanok foglalkoztatási helyzetében és elmondta, hogy a 16 éve folyó felmérések szerint 2007-ben megtört egy pozitívnak tűnő tendencia, ugyanis addig fokozatosan javult a hajléktalanok munkához jutása. Nyolc évvel ezelőtt, 2006-ban a hajléktalanok több mint fele munkából élt – mutatott rá.

A helyzet romlásának okai közt említette az akkori megszorításokat, amit a hajléktalanok is megéreztek. Hét év óta pedig stagnálás figyelhető meg – tette hozzá.

Közölte, egyre többen csak alkalmi munkából jutnak jövedelemhez. Az idei felmérés szerint az országosan megkérdezett tízezer hajléktalan ember közül 334-en jutottak az év elején közfoglalkoztatáson keresztül jövedelemhez.

Győri Péter elmondta, a hajléktalanok egyharmada rokkantsági vagy öregségi ellátásból él, egyharmaduk pedig kukázásból, gyűjtögetésből, kéregetésből.

Szólt arról is, hogy a hajléktalanok között egyre több az olyan, akinek nincs szakmája, valamint nő azoknak a száma, akik nem végezték el az általános iskolát. Győri Péter jelezte, hogy a roma hajléktalan nők körében „egészen riasztóan nagy az arányuk” azoknak, akik nem végezték el az általános iskolát. Megemlítette azt is, hogy a hajléktalanok legtöbbje 50-60 év közötti.

Pelle József, a BMSZKI igazgatója közölte: két, összesen 204 millió forintos uniós finanszírozású programjuk fejeződött be, amely hajléktalan emberek foglalkoztatását és lakhatását segítette elő.

A közreadott sajtóanyag szerint a programok eredményeként 35, többnyire szállón élő hajléktalan ember szerzett OKJ-s szakmát, 18-an folytatták az általános iskolai vagy középiskolai tanulmányaikat, valamint 46-an találtak munkát. A BMSZKI programjainak köszönhetően 31 hajléktalan ember lakhatási helyzete javult – ami azt jeleni, hogy szállóról úgynevezett kiléptető lakásba, albérletbe vagy szolgálati lakásba költöztek -, valamint 120 hajléktalan hagyta el a közterületet és költözött szállásra vagy bérelt lakásba. A két pályázati programot 2012 szeptembere és 2014 nyara között valósította meg a BMSZKI.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

A sajtótájékoztatón jelen volt a programban részt vett két hajléktalan ember, akik beszéltek arról, hogy milyen nagy segítséget kaptak a helyzetük javításában. Egyikük kertészeti tanfolyamot végzett el, másikuk pedig sikeres felsőfokú nyelvvizsgát tett.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A jegybank felméri a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.