Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elfogadta az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács kedden a roamingdíjak jövőbeli nagykereskedelmi árairól szóló határozatot, és ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy az állampolgárok június 15-től a belföldi feltételekkel megegyezően telefonálhassak, küldhessenek SMS-t és használhassák az adatkeretüket az Európai Unió területén.
„A tanács mai utolsó szavazásának eredményeként megnyílt az út az ingyenes barangolás előtt” – közölte Emmanuel Mallia, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Málta versenyképességi minisztere. „Idén az európaiak azzal a tudattal mehetnek nyaralni, hogy a megszokott feltételek mellett kötetlenül tudnak majd telefonálni, SMS-ezni és internetezni. Az EU ezzel a nagyon kézzelfogható intézkedéssel is igyekszik megkönnyíteni a polgárok életét” – tette hozzá.
Az országhatárokat átlépő, „barangolásos” mobilhasználat különdíját lépcsőzetesen számolják fel. Már az elmúlt években is fokozatosan csökkentek a roamingtarifák az EU-n belül, 2017. június 15-én pedig végleg megszűnnek ezek a díjak az egységes távközlési piacról szóló rendelet értelmében.
Kivételt ez alól a „visszaélésszerű”, évenként négy hónapnál hosszabb külföldi mobilhasználat képez. Ebben az esetben a szolgáltatók a nagykereskedelmi árakat alkalmazhatják a felhasználók pótdíjazása esetében, azaz hanghívásokkor percenként 3,2 eurócentet, SMS-enként 1 eurócentet, az adatforgalomra 7,7 euró/gigabájt díjat számolhatnak fel. Utóbbi fokozatosan csökkenni fog: 2022-től már csak 2,5 eurót kérhetnek majd egy gigabájtért.
(MTI)
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
