Nem is olyan ijesztő - közérthetően a KHR-ről

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A központi hitelinformációs rendszer (röviden „KHR”) a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis.

A központi hitelinformációs rendszer (röviden: KHR) egy pozitív adóslista, amely a hitel és hitel jellegű szerződéseket tartja nyilván, mind magánszemélyek, mind pedig cégek vonatkozásában és ezen túlmenően kezeli a szerződésekhez tartózó események, fizetési késedelmek, mulasztások, csalások, visszaélések adatait is.

A KHR a korábban BAR-lista néven köztudatba került nyilvántartás jogutódja. Fontos különbség, hogy a BAR egy negatív listás adósnyilvántartás volt, így csak azoknak az adósoknak az adatait kezelte, amelyek hitelszerződéseik visszafizetése kapcsán már mulasztásba estek. Ezzel szemben a KHR nem csak fizetési késedelmek nyilvántartását szolgálja, így a KHR „listára kerülni” már nem negatív jelző.

A fontos eleme továbbra is a KHR rendszerbnek a hitelekkel kapcsolatosan bejegyezhető bejegyezhető negatív tények:

  • fizetési késedelem (90 napot meghaladóan fennálló a minimálbér összegét meghaladó tartozás);

  • valótlan adatközlés vagy

  • hamis vagy hamisított okirat felhasználása a szerződés megkötése során.

A KHR-be történő adatbejelentés kötelező a pénzügyi intézmények részére, kötelesek minden olyan adatot bejelenteni a KHR nyilvántartást vezető BÉSZ Zrt. részére, amelyre a törvény kiterjed.

Az ügyfélnek a szerződés megkötésekor nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e az adatainak az átadásához (ez az ún. „átadhatósági ügyfélnyilatkozat”).

Ez átadás nem a KHR rendszer részére történő átadásra vonatkozik, hanem arra, hogy a KHR rendszerből az adati más pénzügyi vállalkozások részére átadható-e.

Ez az átadhatósági ügyfélnyilatkozat, a KHR-ben tárolt minden hitelszerződés pozitív hiteladatára egyszerre vonatkozik. Pozitív hiteladatként szerepel a nyilvántartásban például az, hogy az ügyfél rendelkezik korábbi hitellel és azt késedelem nélkül fizeti vissza.

A nyilatkozat viszont nem vonatkozik a negatív eseményekre, adatokra, melyeket a pénzügyi vállalkozások korlátozás nélkül megismerhetnek az ügyfélről.

Amennyiben az ügyfél megtiltja pozitív hiteladatainak megismerhetőségét, akkor ezt a tényt a KHR rögzíti és az ügyfélről szolgáltatott személy hiteljelentés a tiltás tényét tartalmazza.

A hozzájárulás megtagadásával az ügyfél a saját pozitív hitelmúltját titkolhatja csak el, ami elősegítené a kedvező feltételű hitelhez jutását, míg a hitelhez jutást akadályozó, a feltételeket rontó, negatív információk mindig elérhetőek a KHR-ben minden pénzügyi vállalkozás számára.

Az adatok életútjával összefüggésben általános szabály, hogy a fennálló, aktív szerződés és eseményadatok folyamatosan látszanak a rendszerben, a megszűnt, passzív adatok pedig, a lezárás állapotának megfelelően még öt évig. A referenciaadatokat az elévülésüket követően a KHR automatikusan törli.

Az általános szabály alól van azonban kivétel:

Természetes személy hitele kapcsán létrejött mulasztás esemény adatai, ha a mulasztás, teljesítéssel rendeződik, akkor a mulasztás megszűnését követő egy év elteltével, ha más módon szűnik meg, akkor a megszűnést követő öt év elteltével, abban az esetben, ha egyáltalán nem rendeződik, akkor a mulasztás bekövetkezését követő tíz év elteltével törlődik.

Természetes személy által kötött hitelszerződés adatait, amennyiben mulasztás esemény nem tartozik hozzá és nem rendelkezik adatkezelési ügyfélnyilatkozattal sem, akkor a szerződés megszűnésével együtt a KHR automatikusan törli.

Amennyiben a szerződéshez tartozik mulasztás, de a szerződés már megszűnt, akkor a szerződés adatait a KHR a mulasztás törlésével egy időben törli.

Amennyiben a szerződéshez tartozik az ügyfél által tett adatkezelési ügyfélnyilatkozat, akkor a szerződés a megszűnését követő öt év elteltével kerül törlésre.

Az ügyfél az adatkezelési ügyfélnyilatkozatát bármikor visszavonhatja és ebben az esetben, ha a szerződés, valamint az esetleges mulasztás is már megszűnt, az adatok azonnal törlődnek.

A KHR-ben tárolt referenciaadatok helytelensége, vagy az adatkezelés jogellenessége esetén a jogszabály alapján kétlépcsős jogorvoslati rendszer áll az ügyfelek rendelkezésre.

A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak KHR rendszerben kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését.

A kifogást írásban kell benyújtani vagy BÉSZ Zrt.-nél, vagy pedig a pénzügyi intézménynél.

A kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül ki kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a kérelmezőt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni.

Ha a kifogásnak helyt adnak, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül át kell adni a BÉSZ Zrt. részére az adat helyesbítésére vagy törölésére vonatkozó kérelmet – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – a BÉSZ Zrt. pedig a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.

A nyilvántartott személy adatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetve azok helyesbítése vagy törlése céljából a pénzügyi intézmény és a BÉSZ ZRT: ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a kifogást elbíráló tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani.

A peres eljárásban a pénzügyi intézményt, illetve a BÉSZ Zrt.-t terheli annak bizonyítása, hogy az adatok átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének a jogszabályban meghatározott feltételei fennálltak.

A cikk szerzője dr. Jean Kornél, az Ecovis Hungary Legal irodavezető-helyettese, partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    A felügyelőbizottság létrehozásán túl a vállalkozások tulajdonosi-ellenőrzési feladatainak támogatására kiváló lehetőséget nyújt az állandó könyvvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vállalkozás által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat általánosságban nem kötelező, de egyes társasági jogi események, cégformák, számviteli jellemzők vagy tevékenységek esetén azzá válhat.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!