Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az interneten vásárló fogyasztók nagyobb védelmet kapnak, ha az Európai Unió tagállamaiban működő webáruházakból rendelnek, mint ha kínai vagy Amerikai Egyesült Államokbeli online kereskedőtől vásárolnak terméket – hívja fel a figyelmet a Budapesti Békéltető Testület.
Az alternatív fogyasztóvédelmi vitarendezési fórum közleményében kiemelte, hogy egyre többen vesznek karácsonyi ajándékot interneten, de ennek is megvannak a kockázatai.
Azt tanácsolják, érdemes előre tájékozódni a vállalt szállítási határidőről, a nyomkövetési lehetőségről, a fogyasztói tapasztalatokról. Ezek az információk az általános szerződési feltételekben, vagy külön menüpontban találhatók meg általában.
A békéltető testület szerint célszerű elolvasni az interneten közzétett bejegyzéseket is az adott vállalkozásról, és mérlegelni azt, hogy a legnagyobb védelemben akkor részesülnek a fogyasztók, ha belföldről, vagy valamelyik más Európai Uniós tagállamból rendelnek online.
Előfordulhat, hogy már az online megrendelés után, de még az átvétel előtt gondolják meg magukat a fogyasztók, ilyenkor – Európai Unión belüli vásárlás esetén – azt lemondhatják a fogyasztók. Ha EU-ból interneten vásárolt ajándék időben megérkezik, de az nem tetszik a megajándékozottnak, akkor az átvételtől számított tizennégy napig vissza lehet küldeni saját költségen, ha viszont ez az idő letelt, akkor a kereskedő az egyébként hibátlan terméket nem köteles kicserélni, sem levásárlást biztosítani, sem a pénzt visszaadni – tájékoztatott a Budapesti Békéltető Testület.
(MTI)
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
