Nem fizet vagyonával az ügyvezető

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Nem annyira nagyok az új Ptk. jelentette változások a vezető tisztségviselők felelőssége kapcsán, mint az egyes híradásokban megjelent – hangoztatták a PwC szakértői, ügyvédei egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Továbbra sem felel az ügyvezető a vagyonával a kifizetetlen számlákért, s más aggodalmak sem igazán megalapozottak.

Továbbra is a szerződést kötő társaságot kell perelni, és a károsult nem fordulhat közvetlenül a vezető tisztségviselő ellen, ha szerződés van a károsult és a károkozó vállalkozás között, ebben nincs változás  - hívták  föl a  figyelmet Szűcs László és  Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértői.

Ám ha nincs a kárt okozó vállalkozás és a károsult között szerződéses kapcsolat, akkor már valóban egészen más a jogi helyzet, mint az új Ptk. hatályba lépése előtt volt – derült ki az ügyvédek szavaiból. Ilyen esetekben  a vezető tisztségviselő és a társaság immár egyetemlegesen felel. A károsult eldöntheti, hogy a társaságot vagy a vezető tisztségviselőt pereli, vagy akár mindkettő ellen egyszerre is benyújthatja keresetét.

Ilyen eset lehet például, ha a vállalat a környezetszennyező tevékenységével okoz kárt magánszemélyeknek (persze ehhez az is kell, hogy a környezetszennyezés jogellenesen történjen, polgári jogi értelemben csak ilyenkor történik károkozás). Kelemen Dániel szerint példaként hozható fel akár a bankok végtörlesztéssel kapcsolatos kartellügye is – egy kartellel olyan személyeknek is kár okozható, akik nem állnak a kartellezőkkel szerződésben, vagy legalábbis nem mindegyikükkel. Így Kelemen szerint azok a bankok és vezetőik, amelyek és akik kárt okoztak azon magánszemélyeknek, akik ugyan nem is voltak ügyfeleik, de a kartell ellehetetlenítette a végtörlesztésüket, egyetemlegesen perelhetők. Ugyanakkor az ügyvédek szerint már nem annyira jó az a példa, amely korábban nyilvánosan elhangzott, miszerint ha az ügyvezető ellop egy üzleti tárgyaláson egy mobiltelefont, akkor cégével egyetemlegesen felel. A PwC szakértői szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezt a lopást az ügyvezető valóban ügyvezetői minőségében követte el. Ám ha a lopás indítéka mondjuk bizalmas üzleti adatok megszerzése volt, akkor már megállhat az egyetemleges felelősség.

A szakértők arra is fölhívták a figyelmet: az új Ptk ugyan március 15. óta hatályos, ám az ügyvezetők munkaszerződéseinek döntő többsége még e határnap előtt készült. Így a vezető tisztségviselők elsöprő többsége egyelőre még a régi Ptk. szabályai szerint visel felelősséget a társaságával szemben. A harmadik személlyel szembeni (fentebb részletezett) szabályok azonban már a régi munkaszerződéssel rendelkező ügyvezetőkre is vonatkoznak.

A vezető tisztségviselők saját társaságukkal szembeni felelőssége keveset változott a korábbi szabályozáshoz képest. Az igazi újdonság – mint azt Kelemen Dániel az Adó Online kérdésére elmondta – az, hogy a vezető tisztségviselők (akik egyébként nem összekeverendők a vezető munkavállalókkal) munkaszerződésükben korlátozhatják a felelősségüket.

Új Ptk - társasági- és cégjogi változások

Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A kártérítés megítélésének továbbra is előfeltétele a társasággal megkötött vezetői szerződés megszegése. A vezető tisztségviselő hatáskörét, illetve a különböző ügyekben történő döntéshozatal menetét megfelelően szabályozni kell. A korábbiakhoz képest széles körben lehetővé válik, hogy a tulajdonos egyes döntési jogokat a vezető tisztségviselőktől elvonjon, és azokat a tulajdonos, vagy pedig a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja. Ha ilyen „hatáskörelvonásra” került sor, az adott döntésért természetszerűleg már nem a vezető fog felelni, hiszen nem szegte meg a szerződését.

Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A rossz üzleti döntésekért azonban önmagában továbbra sem lesz felelősségre vonható a vezető, ha egyébként a döntés meghozatala során a kellő gondosságot tanúsította.

Az ügyvédek szerint  ha a belső szabályzatokat – hogy pontosan ki és miért felelős – gondosan megírták, meg persze ha az ügyvezető nem követ el bűncselekményeket, akkor valójában egyáltalán nem szükséges drága felelősségbiztosításokat kötni pusztán az új Ptk. felelősségi szabályainak megváltozása miatt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!