Szabadság megszakítása

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egyetlen munkavállaló sem örülne annak, ha a munkáltatója visszahívná nyári szabadságáról. Mégis, a munka törvénykönyve bizonyos szigorú feltételek fennállása esetén – a munkavállaló felmerülő kárának és költségeinek megtérítése mellett – lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a dolgozóját a szabadságáról visszahívja és munkavégzésre utasítsa. Az alábbiakban megnézzük a szabadság megszakítására vonatkozó szabályokat.

Mikor hívható vissza a munkavállaló?

A munka törvénykönyve (Mt.) 123. § (5) bekezdés b) pontja mondja ki, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megszakíthatja a munkavállaló már megkezdett szabadságát. Arra vonatkozóan az Mt. sajnos nem tartalmaz definíciót, hogy munkáltatói oldalról mi minősül kivételesen fontos gazdasági érdeknek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő oknak, így ebben a kérdésben a bírói gyakorlatra kell támaszkodni. Pontos törvényi meghatározás hiányában mindig a munkáltató jogosítványa és egyben kötelessége is annak értékelése, hogy az adott szituáció védhető indokként szolgál-e a munkavállaló szabadságról történő visszahívására. Ne feledjük, hogy az éves fizetett szabadság – ahogyan a napi és a heti pihenőidő is – a munkavállaló egyik alkotmányos alapjoga (Alaptörvény XVII. cikk (4) bekezdés), így annak korlátozásához nyomós, törvényes indok szükségeltetik. Az éves szabadság természetben történő kiadása tehát nem csak joga, hanem kötelezettsége is a munkáltatónak (noha az éves szabadság egy része, megállapodás alapján bizonyos feltételekkel átvihető a következő évre).

Először is mindenféleképpen olyan körülménynek kell fennállnia, ami a munkaszervezéstől független, tehát nem hárítható el pusztán azáltal, hogy a munkáltató alkalmi munkavállalót bíz meg a feladattal, vagy a munkaköröket ideiglenes átcsoportosítja, esetleg a többi munkavállaló számára rendkívüli munkavégzést rendel el. Másodsorban a felmerülő feladatnak előre nem látható módon kell jelentkeznie, melynek el nem végzése a munkáltató számára aránytalan kárt vagy költséget okozna, illetve a munkáltató gazdálkodását meghaladó módon hátrányosan befolyásolná. Ilyen ok lehet például, ha a szélsőséges időjárás miatt az üzem működését le kell állítani, de az újraindításhoz szükséges a szabadságon lévő mérnök visszahívása, különben olyan fokú termeléscsökkenés következne be, ami a munkáltató létét veszélyeztető bevételkieséshez vezetne. A megrendelések előre nem látható módon történő megnövekedése is kivételesen fontos gazdasági érdeknek minősül, ugyanakkor ebben az esetben kiemelt jelentősége van annak, hogy a megrendelés növekedése előre nem volt prognosztizálható. Karácsonyi időszakban a műszaki cikkeket forgalmazó munkáltató például nem hivatkozhat arra, hogy előre nem látható módon növekedett meg megrendelések száma és emiatt kell visszahívni szabadságról az értékesítő kollégát. Közismert tény az is, hogy hosszú hétvégéken a szállodák telítettsége igen magas, így recepciós munkatárs sem hívható vissza szabadságról amiatt, mert a szobafoglalások száma előre nem látható módon megnőtt az augusztus 20-ai hosszú hétvége miatt (M.450/2007/17).

XIV. Magyar Munkajogi Konferencia

2017. október 10-12. Visegrád

A konferencián kiemelt hangsúlyt kap a munkaviszony megszüntetésének kérdése. Szó lesz továbbá a köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó sajátos munkajogi szabályozásról, valamint Kúriai bírák ismertetik a joggyakorlat elemző csoportok munkájának eredményeit.

Tekintse meg a konferencia teljes programját

és jelentkezzen>>

Egy cég elsődleges célja általában a profittermelés, így a forgalomnövekedés fenntartása nem minősülhet kivételesen fontos gazdasági érdeknek (Mfv.10965/2010/4.). Pusztán arra hivatkozással sem lehet visszahívni a munkavállalót, ha valamilyen feladatot nem megfelelően végzett el, vagy nem fejezett be a szabadság megkezdése előtt, és a munkáltató tudja, hogy a munkavállaló még a lakhelyén van (4/2013. sz. munkaügyi elvi határozat).

A munkavállalónak továbbá olyan speciális szaktudással, szakértelemmel vagy információhalmazzal kell rendelkeznie, ami miatt senki más nem tudja helyettesíteni, és amire rövid időn belül feltétlenül szüksége van a munkáltatónak. Aktuális példával élve, ha egy cég két IT-szakembere egyszerre van szabadságon, és a munkáltató szerverét megtámadja egy zsarolóvírus, akkor a munkáltató, méltányos mérlegelés alapján jogosult visszahívni az egyik (vagy mindkét) IT-szakemberét, ha a hiba azonnali elhárításának elmaradása rendkívüli, vállalhatatlan kárt okozna a munkáltatónak.

A szabadság megszakítása szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy a munkáltató egy egész héttel korábban visszahívja a munkáltatót a szabadságáról, vagy „csak kicsit” hívja vissza. A munkáltató részéről ugyanis a szabadság kiadása megszakításának minősül az is, ha a szabadság legelső napján utasítja munkavégzésre a munkavállalót (4/2013. sz. munkaügyi elvi határozat).

Fontos kiemelni, hogy a kivételesen fontos gazdasági érdek felmerülését vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok bekövetkezését a munkáltatónak kell bizonyítania vita, vagy bírósági eljárás során.

Költségek

Balaton

Szabadság-megszakításkor a munkavállalót kárenyhítési kötelezettség terheli, magyarán: elvárható tőle, hogy az olyan, igénybe nem vett szolgáltatásokat, melyeket díjmentesen le lehet mondani, mondja le, továbbá ne rendeljen, és ne foglaljon le olyan szolgáltatásokat, amelyekről már tudja, hogy nem lesz lehetősége igénybe venni

Az Mt. 123. § (7) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalónak a szabadság megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Ez különösen akkor lényeges, ha a munkáltató külföldön tölti a szabadságát. Ilyenkor a hazautazással, a szállással, illetve az egyéb befizetett, de a hazautazás miatt igénybe nem vett szolgáltatások költségét (pl. szervezett kirándulás) is ki kell fizetnie a munkáltatónak. Adott esetben pedig nem csak a munkavállaló, hanem a vele együtt utazók költségeit is meg kell téríteni, ha például a munkavállaló kiskorú gyermekeivel együtt nyaral: ez esetben természetesen nem hagyhatja őket külföldön felügyelet nélkül, így a gyermekek utazási és egyéb, szükségesen felmerülő költségek is a munkáltatót terhelik. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor a munkáltató kártérítési kötelezettségi körében arra, hogy a munkavállalót kárenyhítési kötelezettség terheli (Mt. 167. §). Ez azt jelenti, hogy szabadság-megszakítás esetén elvárható a munkavállalótól, hogy az olyan, igénybe nem vett szolgáltatásokat, melyeket díjmentesen le lehet mondani, mondja le, továbbá: ne rendeljen, és ne foglaljon le olyan szolgáltatásokat, amelyekről már tudja, hogy nem lesz lehetősége igénybe venni. A munkavállalónak természetesen minden felmerült költségéről számlát vagy egyéb bizonylatot kell bemutatnia a munkáltatónak, ellenkező esetben a térítés összegéről vita alakulhat ki a felek között. Itt is igaz, hogy az eset összes körülményét figyelembe véve kell megállapítani, hogy pontosan melyek azok a költségek, melyek felmerülése az idő előtti hazatérés kapcsán nem voltak elkerülhetők.

Hazaút

Az Mt. hivatkozott bekezdése szerint a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Tehát, ha a munkavállaló 10 nap szabadságot vett ki, de a harmadik napon hazahívják (és el is indul), akkor a fennmaradó hét nap nem minősül szabadságnak még akkor sem, ha már „kiírta” a munkavállaló. A kivett, de ki nem élvezett szabadnapok tehát nem veszhetnek el.

Kit hívjak vissza?

Ha több olyan munkavállaló is szabadságon van, akiknek szakértelmére azonnal szükség van, a munkáltatónak mérlegelnie kell, hogy melyiküknek szakítja meg a szabadságát. Méltányosságból érdemes figyelembe vennie, hogy a munkavállaló mióta tervezte, szervezte a szabadságát, mennyi szabadnapot vett ki, külföldön vagy belföldön van, illetve családdal ment-e. A megszakítás szempontjából önmagában annak nincsen jelentősége, hogy a munkavállaló egyébként otthon a négy fal között tölti-e a szabadságát, a törvényi feltételeknek akkor is teljesülniük kell, ha a munkavállaló történetes a lakóhelyén tartózkodik a szabadsága alatt (4/2013. sz. munkaügyi elvi határozat). A fenti szempontok akkor képezhetik mérlegelés tárgyát, ha a munkavállalóra valóban, elengedhetetlenül szükség van.

Kommentár az általános közigazgatási rendtartáshoz

A kommentár segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben és bemutatja az alapvető változásokat a korábbi szabályozáshoz képest.

Megrendelés >>

Summa summarum

A szabadság megszakítása után megkezdett munka (tehát a szabadság alatt végzett munka) az Mt. 107-108. §-ai értelmében rendkívüli munkavégzésnek minősül, így a munkabért is ennek megfelelően kell megállapítani.

Mint látható, a szabadság megszakításnak szigorú törvényi feltételei vannak, ráadásul adott esetben igen nagy költségvonzata is lehet a munkavállaló visszahívásának. Éppen ezért mindig megfelelő körültekintéssel kell eljárni annak eldöntéskor, hogy valóban olyan halaszthatatlan és bizonyíthatóan rendkívüli körülmények álltak elő, amik feltétlenül indokolják a munkavállaló jelenlétét. A szabadság megszakításának elrendelésekor az Mt. által meghatározott általános magatartási követelményekre is figyelemmel kell lenni (pl. méltányos mérlegelés, joggal való visszaélés tilalma, jóhiszeműség, együttműködési kötelezettség stb.). A szabadság megszakítását a munkáltató nem használhatja eszközként, a munkavállaló pedig köteles a lehető leghamarabb, szükségtelen költségek nélkül a munkáltató rendelkezésére állni.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!