Bécs egyre közelebb
Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyszerre művészeti és történelmi kiállítás az a tárlat, amely 1956 őszét mutatja be festők, fényképészek szemével, Borsos Miklóstól Fiedler Ferencen át Marc Chagallig.
Egy T34-es tank áll a Múzeumkertben, ugyanúgy, ahogy 1956 novemberében egy ugyanilyen típusú harci jármű állt 422-es számmal, s ahogy egy ismeretlen fotográfus annak idején megörökítette.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeumtól kölcsönzött harckocsi ezúttal a Magyar Nemzeti Múzeum Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című új időszaki kiállítására hívja fel a figyelmet, mely több különlegességgel is szolgál. Eddig eltitkolt, be nem mutatott vagy ritkán látott alkotásokat láthatunk, amelyek 1956 őszén születtek – vagy épp a forradalom ihlette őket.
A múzeum művészeti anyagából és magángyűjtőknél fellelhető művekből mintegy háromszáz tekinthető meg a sajátos tárlaton. A múzeum Történeti Fényképtára csaknem ötezer fotót is őriz az 1956-os forradalom napjaiból, melyek többségét amatőr fényképészek készítettek. Ezekből is jó néhány látható a kiállításon.
A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy 1956 emléke ezúttal nem egy hagyományos történeti kiállításon jelenik meg, hanem a forradalom által inspirált műalkotások révén. A felszabadultság euforikus érzésével párosuló októberi események jó néhány művészt megihlettek, de a forradalom a bukását követően, egészen a rendszerváltásig, az alkotók közül sokan rejtve őrizték akkori rajzaikat, festményeiket, olykor még családtagjaik előtt is. Megsemmisíteni azonban nem akarták őket. Borsos Miklós ceruzavázlatai például csupán a művész halála után, véletlenül kerültek elő.
Magángyűjtő kölcsönözte a kiállítás számára Amberg József (1890–1972) alkalmazott grafikusi pályát befutott művész döbbenetes kollekcióját: az alkotó a sérült, szétlőtt pesti városrészeket, a legjelentősebb épületeken támadt sebeket igyekezett rajzoló krónikásként megörökíteni 1956 novemberében és decemberében. Előbb kisméretű ceruzarajzokat vázolt fel a helyszíneken, majd otthonában nagyobb, kidolgozottabb ceruzarajzokat, illetve akvarelleket készített. Munkái jelentős művészi, egyben történeti és dokumentumértékűek.
A múzeumnak sikerült három jelentős külföldi, 1956-hoz kapcsolódó alkotást megszereznie: egy Chagall- és két Kokoschka-litográfiát. Pontosabban a Chagall-képet eredetiben láthatja a közönség, a két Kokoschka-remekművet pedig másolatban.
A tárlat további szenzációja, hogy Fiedler Ferenc, a párizsi emigrációjában világhírűvé vált festő unokaöccse, Fiedler Péter a kiállítás hírére felajánlotta rokona három cím nélküli, 1956 ihlette olajfestményét, valamint a Baroque – A forradalom emlékére című litográfiáját. Az 1921-ben, Kassán született Fiedler Ferenc családjával Nyíregyházán telepedett le, s csodagyereknek számított: tízévesen már a Benczúr Körben felnőtt festőművészek között állították ki műveit. 1948-ban ösztöndíjat kapott Párizsba, ahonnan már nem tért vissza Magyarországra. A XX. század modern művészetének legnevesebbjeivel alkotott és állított ki: Chagall, Calder, Giacometti, Miró, Picasso tartozott művészi, baráti köréhez. Fiedler Péter, a Francois Fiedler Alapítvány elnöke azért is hozta el Magyarországra nagybátyja műveit, mert – mint említette –, szeretett rokona nagyon bízott az 1956-os forradalom sikerében, abban, hogy megváltozik Magyarországon a rendszer, hazatérhet, visszakaphatja elvett állampolgárságát és viszontláthatja édesanyját.
A kiállításon emlékképek jelennek meg a kádári időszakból is: láthatjuk Kádár dolgozószobájának néhány bútorát, berendezési és személyes tárgyait, s plakátokat, melyek a szocializmus konszolidációjának időszakából származnak.
A tárlat 2016 június végétől november 13-ig látható.
Fotók: Falus Tamás
Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.
Az emberi értelem és az AI találkozásából egyedi és inspiráló alkotások születhetnek. Egy új tárlat is bizonyság erre.
Köln és Stuttgart magyarok tízezreivel telik majd meg idén június közepén a foci-Eb két helyszínén, ahol a magyar válogatott játszik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!