Béranyaság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi időben kétes felhangot megütő cikkek sorozata jelent meg Európa szerte, újból és újból felborzolva a kedélyeket. Az etikai és vallási kérdések boncolgatásán túl mindenki saját véleményt is formál, ami érthető, hiszen az utódlás kérdése mindenkit személyesen is érint. Véleményem szerint a szubjektív megközelítés hibás, az objektív lehetőség megteremtése szerintem elengedhetetlen legalább a dajkaanyaság tekintetében, és ezt követően mindenkinek szíve joga eldönteni, igénybe veszi-e a gyermekvállalásnak ezt a még szokatlan módját vagy sem.


Dr. Illés Blanka
Az ELTE Jogi Karán szerzett diplomát, majd ügyvédjelölti éveit a Mayer és Társa Ügyvédi Irodánál töltötte, ahol távközlési jogra szakosodott.
Saját irodát 2005-ben nyitott, amely mára két ügyvéddel és két gyakornokkal, kizárólag családjogi és a hozzá kapcsolódó vagyonjogi ügyekkel foglalkozik.

Ebben a tárgykörben meg kell különböztetnünk két lényeges fogalmat, a dajkaanyaságot és a béranyaságot. Országonként más és más a határ a két fogalom között, de a legtöbb helyen a dajkaterhesség egy olyan eljárás, ahol testi adottsága folytán a gyermek kihordására képtelen anya és apa ivarsejtjeiből testen kívül létrehozott embrió más nő, a dajkaanya méhébe ültethető be. A genetikai anya tekintetében az egészségügyi indikációt szakorvos igazolja, és általában hatósági engedélyhez kötött az eljárás. A dajkaanya kizárólag a genetikai anya vagy apa közeli hozzátartozója lehet, és az embrió kihordásáért pénzt nem fogadhat el.

A béranya a fentiekkel ellentétben bárki lehet, aki arra egészségügyileg alkalmas, ráadásul az embrió kihordásáért nemcsak a felmerült költségei megtérítését kérheti, hanem bármekkora összeget, amelyben a genetikai szülőkkel megállapodott. Ebben az esetben nincs szükség a genetikai anya részéről egészségügyi indikációra, az esztétikai megfontolásokon túl a ma divatos késői gyermekvállalással járó esetleges kockázatok elkerülése is motiválhatja a házaspárt, hogy a béranyaság mellett döntsön.

Magyarországon a béranyaság maga nem büntetőjogi tényállás, de a vélemények eltérőek a legalitás tekintetében. Az egészségügyi törvény kizárólagos módon sorolja fel azokat a humán reprodukciós eljárásokat, amelyeket legálisan lehet választani Magyarországon, és ezek között nincs sem a dajkaanyaság sem a béranyaság. Ebből következik, hogy maga a beavatkozás Magyarországon – magyar kórházakban, magyar orvosok által – jogszerűen nem végezhető el. Ezt megkerülendő sok pár utazik a béranyával olyan országba, ahol a humán reprodukciós beavatkozás legálisan elvégezhető. Azonban az egész procedúra a magyar szabályoknak csak akkor felel meg, ha a gyermeket ténylegesen megszülő nő nyílt örökbefogadással a gyermeket örökbe adja a genetikai édesanyának. A magyar Btk. szerint a családi állás megváltoztatásának három év szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettét követi el, „aki gyermeket más családba csempész” az örökbefogadási szabályok megsértésével.

A hatályos magyar szabályok szerint a gyermek megszületését követően az örökbefogadás csak a gyámhivatal engedélyével, és a szülő nő visszavonhatatlan hozzájárulását követően történhet meg. Emellett szükséges, hogy az örökbefogadó szülők alkalmasságát megállapítsák – erre az eljárásra lehetőség van még a gyermek megszületése előtt. A születést követően a genetikai szülők egy hónapig gondozzák a gyermeket, az örökbefogadás végleges jelleggel ezt követően engedélyezhető. Mivel ebben az esetben a genetikai apa jogilag is apának tekinthető – teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tehet –, így örökbefogadásra csak a genetikai anya tekintetében van szükség.

Ha a gyermeket külföldi nő hordja ki, akkor a nemzetközi örökbefogadás procedúráját kell végigvinni, ezt az 1993-ban kötött kiskorúak nemzetközi örökbefogadásáról szóló hágai egyezmény szabályozza (Magyarországon kihirdette: 2005. évi LXXX. tv). Az eljárás jelenlegi rendje szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium keretén belül működő Központi Hatósághoz kell fordulni, ahol az e célra létesített külföldi hivatallal együttműködve, mindkét állam jogát figyelembe véve intézik az örökbefogadást. Amennyiben az örökbefogadást mindketten jogszerűnek találják, a döntés a két hivatal együttműködésével jön létre. Ha a genetikai édesapát jegyzik be apaként, akkor az apuka a béranya hozzájárulásával általában rögtön hazahozhatja Magyarországra a gyermeket, hiszen ő az egyik felügyeleti joggal rendelkező szülő.

Azonban a fent felvázolt jogi szabályozásból adódó lehetőségeket kihasználók elfelejtik, hogy nem csak a magyar jog, hanem 1993-as hágai egyezmény is tiltja az ellenértékért cserébe történő örökbefogadást! Vagyis, sem a magyar, sem a külföldi gyámhatóság nem fogja engedélyezni az örökbefogadást, ha felmerül az ellenérték megfizetése a gyermek kihordásáért és az örökbeadásért. Ezt figyelembe véve viszont az ellenérték megfizetéséről legális okirat nem készülhet, ami a felek jogait és érdekeit védené. Mindezeken túl egy formálisan sikeres örökbefogadás is visszavonható – a határozat megsemmisíthető –, ha az közérdeket sért, és a vagyoni értéktől motivált örökbeadói és örökbefogadói nyilatkozat ebbe a körbe tartozik a bírói gyakorlat alapján. Ha a béranya évekkel később még több pénzt követel, a szülőknek azt kell mérlegelniük, hogy engednek a zsarolásnak, vagy megkockáztatják, hogy az örökbefogadás visszavonását követően a gyermeket elveszik tőlük.

További kockázatot jelent, hogy a magyar családi jog szerint a gyermek anyja a szülő nő lesz, és nem köteles a gyermeket örökbe adni. A genetikai szülő sem kötelezhető az örökbefogadásra, vitára adhat okot, ha véletlenül fejlődési rendellenességgel születik a gyermek, illetve a felek bármilyen más okból is meggondolhatják magukat. Ne legyen kétsége senkinek afelől, hogy a genetikai apa apasága egy perben megállapítható lesz-e. A gyermekkel szemben az apuka tartásdíj fizetésére lesz köteles, és a gyermek örökölni is fog utána, legalábbis a hagyatéki köteles részből nem lesz kizárható. Azt pedig már félve merem csak megjegyezni, hogy a gyermekkel való kapcsolattartás nemcsak jog, hanem kötelezettség is. Ha a béranya kitartó, a gyermek minden második hétvégén az őt örökbe fogadni nem akaró család részese lesz, és az apuka fizetésének 20%-a pedig a béranya havi bevételeit fogja növelni – ami a gyermek 18 éves koráig összegezve lényegesen meghaladja az eredetileg a gyermek kihordásáért kialkudott összeget.

A jogi kiskapuk kihasználása nem teszi legálissá a magyar állampolgárok számára béranya igénybevételét. A fent felvázolt kockázatokon túl olyan súlyú bűncselekmények megállapíthatósága válik esélyessé mint a családi állás megváltoztatása, az emberkereskedelem, vagy az embercsempészet, amivel a közelmúltban két francia állampolgárt vádoltak meg a béranya által szült gyermekkel való határátlépéskor.

Az Európai Unión belül a béranyaság többnyire nem engedélyezett, sőt kifejezetten tiltják Ausztriában, Németországban és Svédországban. Bár Hollandia lehetőséget biztosít az ellenérték nélküli dajkaanyaságra, de a szigorú szabályok miatt igen nehezen vehető igénybe. Angliában pedig csak a vonatkozó költségek megtérítése engedélyezett, az ellenérték megfizetése tilos. Franciaországban nem legális sem a béranyaság, sem a dajkaanyaság, de 2007-ben a Legfelsőbb Bíróság engedélyezte az örökbefogadást egy francia nőnek – akinek az Amerikai Egyesült Államokban élő béranya szült gyermeket –, ezzel utat nyitva a nemzetközi örökbefogadás előtt béranyaság esetén. A világ országai közül a béranyaság Ukrajnában, Indiában, az Amerikai Egyesült Államok legtöbb tagállamában, Ausztráliában, Izraelben és az Oroszországi Föderációban legális.

A humán reprodukciós tudomány fejlődésének köszönhetően a mai generációnak már nem kell elfogadnia a gyermektelenséget. Én úgy vélem, megfelelő jogi szabályozással, szigorú korlátokkal, egészségügyi indikáció esetén az ellenérték nélküli dajkaanyaság lehetőséget teremthet a meddő nőknek az örökbefogadás – nagyon hosszú, 4–7 évi várakozást követő procedúrája – mellett, és e lehetőség megteremtése Magyarországon is elengedhetetlen lenne.

Dr. Illés Blanka


Kapcsolódó cikkek