Mészáros Márta: összeurópai ügy!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megdöbbentő közép-európai alkotás Mészáros Márta huszonhatodik játékfilmje, az Aurora Borealis ­– Északi fény.

Megdöbbentő, ugyanakkor érzékeny, megható, szép filmet forgatott a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, aki bár már bőven nyolcvan fölött jár, még mindig úgy érdekli a világ sorsának alakulása, hogy azt művészi eszközökkel is ki akarja fejezni. A Berlinalén Arany Medve-díjat nyert alkotó, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját kiérdemlő művész huszonhatodik játékfilmjében egyszerre szól a titkokat rejtő múltról, melyek kihatnak a mai fiatal generáció életére is. Különösen itt, Közép-Kelet-Európában, melynek történelme tele van rejtéllyel: szégyennel, hazugsággal, árulással.

Az Aurora Borealis – Északi fény című, több mint százperces családtörténet középpontjában anya és lánya kapcsolata áll. A Törőcsik Mari megformálta anya egy kis magyar faluban él. Váratlanul levelet kap Moszkvából, mely annyira felizgatja, hogy kómába esik és kórházba kerül. Amikor Bécsben élő ügyvéd lánya hazasiet, egy olyan titokra bukkan anyja életéből, mely alapvetően megváltoztatja addigi életét. Látásmódját múltról, történelemről, családról. Szenvedélyes kutatása során krimiszerűen tárulnak fel a bő fél évszázaddal korábbi események.

Két idősíkban élhetjük át a történéseket, s látjuk, ahogy az ügyvéd megpróbálja megfejteni a hazugságok, elhallgatások okát. Amikor pedig a néző azt hinné, már mindent megértett, még akkor is érik meglepetések. A szálak Bécstől egészen a Gulagig, majd Murmanszkig vezetnek. A történet egyszerre családregény és leleplező erejű közép-európai történelem.

Az idős anyát Törőcsik Mari fantasztikusan jeleníti meg, lánya szerepében Tóth Ildikó is hiteles, csakúgy, mint Törőcsik Franciska, aki az anyát ifjú korában játssza.

Mészáros Márta figyelmét néhány évvel ezelőtt ragadta meg a háborús gyerekek témaköre. Annak a láthatatlan generációnak a sorsa, melyet egyszerre söpört szőnyeg alá a családi emlékezet. Azoknak a története, akik a háború alatt és után a megszálló katonák és a helybéli nők közötti erőszakból vagy szerelmi kapcsolatából születtek. Ezek a gyerekek többnyire nem tudtak apjukról, fogantatásuk körülményeiről.  

„Az anyák félelemből vagy szégyenérzetből nem árultál el gyermekeiknek, ki az apjuk. Ez a hazugság egyike a legmasszívabbaknak, lassan hatvan éve tart, és csak most repedezik a hazugság burka. Ma Európában többszázezer »háborús gyerek« – ma már középkorúak vagy idősebbek –  él: orosz, amerikai, angol, francia, német, lengyel katonák gyerekei. Fogantatásuk összefügg a XX. század nagy traumáival és azok elhallgatásával. Magyarország a szovjet megszállás alatt hasonló traumákon ment keresztül, de a magyar »háborús gyerekek« kutatása még el sem kezdődött – fogalmazza Mészáros Márta, majd filmjére tér: – Történetünk Bécsben játszódik a négyhatalmi megszállás alatt, tehát a háború után, már a béke idején és napjainkban. Ezt nagyon fontosnak tartom, hogy a bűn idején is béke volt már, és a történet voltaképp a máig nyúlik. Szereplőink között van osztrák, spanyol, orosz, magyar, hiszen a háború össze-vissza sodorta a különböző nemzeteket, és a mai Európa is soknemzetiségű. Azért is tettük a történetet Bécsbe, Európa »szívébe«, hogy jelezzük: ez nem egyetlen nép tragédiája, hanem összeurópai ügy, és mindig újrakezdődik, ha valahol háborús konfliktus van.”

Mivel a múlt titkaira sokszor csak napjainkban derül fény, egyértelmű: a film nem a háborúról szól, ráadásul a legifjabb nemzedéknek, az unokáknak, sőt a dédunokáknak látszólag már nincs is köze a múlthoz. Ám az utódok ott hordozzák zsigereikben a múltat, és igazán csak akkor lélegezhetnek fel, ha lehull a lepel a családi titkokról, s a hazugságokat felváltja az igazság. „Ehhez mindenkinek joga van” – figyelmeztet a rendező. Mind a családtagoknak, mind napjaink idősebb és fiatalabb generációjának, hogy megismerje saját és ősei történetét.

„Ez a film röviden egy izgalmas mai történet, amiből az derül ki, hogy a háború még mindig nem ért véget” – magyarázza Mészáros Márta.

Tóth Ildikó, az ügyvéd szerepében, a forgatás során nagyon is átélhette a lelki gyötrelmet: „Vannak titkok, amelyek kellenek, hogy tovább tudjunk élni. Viszont vannak titkok, amelyek mérgezik az életünket, és nem hagynak olyan életet élni, ami igazán a miénk. Számomra ez a legfontosabb a történetben, hogy ezeknek a titkoknak, igazságoknak ki kell derülniük. Ha valakinek a múltja tele van hazugságokkal, bizonytalanná teszi. Annak igazsága fáj, de megismerése mégis erőt és biztonságot adhat további életében.”

A Vertigo Média forgalmazásában látható film 2017. október 19-i premierjével egy időben jelent meg Pataki Éva, Mészáros Márta és Törőcsik Mari kötete, az Aurora Borealis – Északi fény, melyben a rendező és a színésznő mesél a film megszületési körülményeiről, az alkotói folyamatról. Azonban óhatatlan, hogy ne essék szó a két, immáron nyolcvanas éveit taposó művész pályájáról: kalandokról, női sorsokról, háborúról és békéről. S eközben megfogalmazzák művészi hitvallásukat is.

Az Athenaeum Kiadó gondozásában napvilágot látott könyv érdekessége, hogy az egyben úgynevezett LivePrint megoldást is rejt, vagyis több médium találkozása. A LivePrint alkalmazást mobiltelefonunkra a Google Play vagy App Store áruházból lehet letölteni, majd telefonunkat a könyv adott képére tartva automatikusan elindulnak a szöveghez kapcsolt tartalmak. Fényképekkel, hang- és videorészletekkel elevenednek meg az írott sorok – az írott sorsok.

(Fotók: Vertigo Média)

A film előzetese itt látható!

---