TA(MB(v))=TA(MB(TB))(MA(u))=TA(MA(u))=u vagyis digitális aláírás az ügyészségen

  • Értesítő a rovat cikkeiről

„Vannak dolgok, amiket ismer az ember és vannak dolgok, amiket nem. Az ismert és az ismeretlen között pedig ajtók vannak (...)”. (Jim Morrison)

Dr. Nagy Tibor
Főosztályvezető ügyész, a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetője. Jogi informatikus szakjogász, a Magyar Jogász Egylet Információs Társadalom Joga Szakosztály társelnöke, az Ügyészek Országos Egyesülete Legfőbb Ügyészségi és Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségi Tagozat vezetője, a The European Sourcebook Project nemzeti levelezője, az EUROSTAT Working Group on Crime and Criminal Justice Statistics tagja.

TA(MB(v)) = TA(MB(TB(MA(u)))) = TA(MA(u)) = u

Az informatika világában kevésbé jártas olvasó azt kérdezheti, hogy ennek a képletnek meg mi köze lehet a címben ígért elektronikus aláíráshoz? A matematikához közelebb állók pedig talán azt nem értik, hogyan kerül a nyilvános kulcsú (aszimmetrikus) titkosítás módszere – mint a kriptográfiai eljárások egyike – a leendő ügyészségi ügyintézésről szóló riport címébe. A válasz, ha nem is egyszerű, de mindenképpen érthető. Mert „vannak dolgok, amiket ismer az ember és vannak dolgok, amiket nem. Az ismert és az ismeretlen között pedig ajtók vannak”, ahol átjuthatunk. Ilyen ajtó lehet az RSA. Az aszimmetrikus titkosítás lényege ugyanis az RSA eljárással magyarázható a leginkább. Ez az eljárás a nevét a három feltaláló nevének a kezdőbetűiből kapta (Rhivest, Shamir és Adleman). Két kulcsra, egy nyíltra és egy titkosra épül. A nyílt kulcsot, ahogy a neve is jelzi, mindenki ismeri, s ennek segítségével kódolható a nekünk szánt üzenet. A megfejtéséhez viszont szükséges a titkos (privát) kulcs. Ez utóbbi egy teljesen egyedi, ún. aláírás-létrehozó adat, amelynek a lényege az említett egyediségében van, mert ez biztosítja, hogy ne jöhessen létre két egyforma aláírás. (Egyszerűbben: a titkos kulcs lényegében egy olyan PIN-kód, amelyet egy intelligens kártyán tárolnak.)

Az iratot beküldő a titkos kulcs használatával rejtjelezi a szignót, az ügyintéző mint címzett pedig a megfelelő nyilvános kulcs segítségével el tudja olvasni a feladó aláírását. Persze az továbbra is kérdés ilyenkor, hogy hiteles-e a dokumentum, vagyis az irat valóban attól származik-e, aki küldte. Erre szolgál a hitelesítés-szolgáltató által kiállított tanúsítvány. Ezt egy erre a célra kifejlesztett szoftver végzi, így az ügyintéző – a bonyolult informatikai feladat ellenére – egy kattintással meggyőződhet a dokumentum hitelességéről.

Az e-ügyintézéstől többen is megrettennek. Az ismeretlentől való félelmet viszont ellensúlyozza a jogszabályok tisztelete, és a jogalkalmazók, az ügyintézők, valamint az ügyfelek többsége lassan beletörődik abba, hogy 2012. január 1-jétől az ügyészségnek is át kell térnie az e-ügyintézésre. E kötelezettségét több jogszabály is előírja:

1. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény kimondja, hogy az ügyészség is köteles elektronikus közszolgáltatást nyújtani, és a törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől az ügyésznek és az ügyészségi tisztviselőnek használnia kell a központi elektronikus szolgáltatórendszert.

2. A törvény végrehajtási rendelete, az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján, mindhárom jogalkalmazó szerv, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az általuk folytatott eljárásokban egymással, a többi hatósággal, a védővel és a jogi képviselővel a Központi Rendszeren keresztül tartja az eljárási szabályok szerinti írásbeliséget szükségessé tévő kapcsolatot.

3. A Be. erre vonatkozó módosítása is január 1-jén lép hatályba. A 67/A. §-a két bekezdésben rendelkezik erről. Ez azt jelenti, hogy fél év múlva, a módosítás hatálybalépését követően a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság az eljárásuk során keletkezett valamennyi iratot, így különösen a másik szervhez címzett megkeresést, előterjesztést, indítványt a központi rendszer útján küldik meg. A védő, a jogi képviselő és a képviselőként eljáró ügyvéd a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság felé szintén valamennyi beadványát az ügyfélkapun belépve, a központi rendszer útján továbbítja. E kötelezettség természetesen nem vonatkozik a büntetőeljárásban részt vevő, de a törvényben fel nem sorolt személyekre.

4. Az említett jogszabályokhoz hasonlóan rendelkezik a Ket. (a közigazgatási hatósági eljárásokról és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) is, mely már ez év január 1-jén hatályba lépett. A törvény a közigazgatási ügyben eljáró hatóságokat az elektronikus úton való kapcsolattartásra kötelezi, és ez egyszerűen azt jelenti, hogy a hatóságok közötti információáramlás hamarosan teljes egészében elektronikus úton fog megvalósulni.

5. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény alapján, már másfél éve, 2010. január 1-jétől lehetőséget ad arra, hogy a hivatalos iratok elektronikus úton jussanak el az érintettekhez a polgári, a büntető-, a közigazgatási és más hatósági eljárásokban.

A jogszabályok nemcsak lehetőségként említik az e-ügyintézést, hanem 2012 januárjától az ügyészségnek mindenképpen át kell térnie az elektronikus iratkezelésre. Az átálláshoz segítséget is kap: az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében sok száz milliós uniós és állami támogatás érkezett az ügyészségre.

A projekt vezetőjét, dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyészt most arról kérdezzük, hogyan halad az átállás, és mit várnak majd az új rendszertől.

Dr. Nagy Tibor: Bevezetésül mindenképpen el kell mondanom, hogy az ügyészségen megvalósuló EKOP projekt elsősorban nem a digitális aláírásra, hanem sokkal inkább az elektronikus irat- és dokumentumkezelésre fókuszál. Ugyanakkor mind az elektronikus aláírás, mind a projekt fontos mérföldkövei annak az útnak, melyre mintegy öt éve léptünk. Több egymásra épülő szakasz után jutottunk el a máig. Az elektronikus aláírás használata a kezdeti idegenkedést követően mind általánosabbá válik, egyes eljárások (pl. cégeljárás, fizetési meghagyás) pedig már kizárólag ezzel a technikai megoldással lehetségesek. Nagyon sajnáltuk, hogy az EKOP pályázatunk egyik részét, az ügyészségi PKI kialakítását nem fogadták el. Műszakilag megfelelő volt, csak jelezték, hogy központi megoldás készül. Nos, azóta sem készült el, így az ügyészség megkezdte ezen eszközökkel kapcsolatos szabályozás kialakítását, illetve szervezzük a beszerzést, a kapcsolódó oktatásokat.

Mi indokolta, hogy „útra keljenek”?

Dr. Nagy Tibor: A közigazgatás, az igazságszolgáltatás elektronikus iratkezelése elérte a kritikus tömeget. Akkoriban már alig akadt olyan irat ezeknél a szervezeteknél, amelyet ne egy számítógépes programmal készítettek, nyomtattak volna. Így volt ez az ügyészségen is, ugyanakkor az informatikai adatvagyon az egyes felhasználók számítógépein szétszórva volt – jó esetben – megtalálható. Igény merült fel, hogy a felhasználók hozzáférjenek a mások által létrehozott dokumentumokhoz is. Közös használatú mappákat hoztunk létre, és ezzel végleg kiengedtük a szellemet a palackból... Ellenőrizhetetlenné vált például, hogy ki, mikor változtatta meg a dokumentumot, melyik a kiadmányozott példány stb. – az ártatlanság kora véget ért, szabályozott keretekre volt szükség.

Amit például egy tanúsított iratkezelő szoftver nyújthat?

Dr. Nagy Tibor: A legfőbb ügyész egyetértésével kiadott, a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 24/2006. (IV. 29.) BM–IHM–NKÖM együttes rendelet is része volt a folyamatnak. Az ügyészség lényegében bármilyen rendszert alkalmazhat iratkezelési célra, ha az megfelel a rendeletben felsorolt minimum követelményeknek, és a négy tanúsító szervezet valamelyike auditálja. Az ügyészségen több mint másfél évtizede létrehozott, a büntetőjogi szakterületen végzett tevékenységet rögzítő, belső fejlesztésű számítógépes rendszer megfelelő átalakítása ugyanakkor hatékonyan nem valósítható meg. A magánjogi és közigazgatási terület ügyviteli programja (MAKÖR) fejlesztésénél már jóval fejlettebb technológiát alkalmaztunk, a jövőben azonban egységes rendszert szeretnénk, így végül azt a megoldást választottuk, hogy ezekből a szakrendszerekből kiemeljük a tipikus iratkezelési funkciókat (pl. érkeztetés, iktatás, irat helye stb.), ezeket egy külön – tanúsított – rendszer végzi. Ezáltal elkerülhetővé válik, hogy az ügyészség tevékenységét érintő bármely jogszabály változása esetén esetleg a rendszert annyira meg kell változtatni, hogy az egészet újra kell tanúsíttatni.

Egy új rendszerre van tehát szükség...

Dr. Nagy Tibor: Valóban. A fokozatosan hatályba lépő jogszabályok alapján egyre több területen már nemcsak lehetőség, hanem kötelező az igazságszolgáltatás szereplői számára az elektronikus kapcsolattartás. Illetve az informatika általános popularizációja szintén további elvárásokat támasztott az ügyészség felé. Mindezeknek – a meglévő eszközeink segítségével – nem vagy nem hatékonyan tudtunk megfelelni. Mondok egy jellemző, egyre inkább megoldást sürgető példát: Az ügyészségre egyre több e-mail érkezik. Ezek megfelelő kezelése nem megoldott, ugyanis számos problémát hordoz. Önmagában az e-mail címből – amely sajnos könnyen hamisítható – nem állapítható meg hitelt érdemlően a küldő személye. Egy beadvány esetén továbbá fontos lehet annak elküldési/átvételi időpontja. Ezt postai küldemény esetén a tértivevény rögzíti. Az elektronikus világban viszont nem rendezett, hogy a levelezést lebonyolító személyek, számítógépek különböző időt mutató órái közül melyiket fogadjuk el. Ezeket az e-maileket leggyakrabban kinyomtatják, a hagyományos iratkezelés részévé teszik. Pedig lehet, hogy éppen egy elektronikus aláírt dokumentum érkezik, mely kinyomtatva elveszíti hitelességét. Mindenképp szükség van az eredeti, elektronikus változat megfelelő tárolására, megőrzésére, selejtezésére, levéltárba adására... megannyi problémás terület.

Mire fordítja az ügyészség a pályázaton megnyert támogatást?

Dr. Nagy Tibor: A Legfőbb Ügyészség „Ügyészségi eljárások elektronizálása” című sikeres pályázata eredményeként elnyert, részben az Európai Unió által biztosított 613 800 000 Ft felhasználásával olyan elektronikus dokumentumkezelő rendszer létrehozását kezdhettük meg, mely alkalmas az ügyészségre érkező, itt létrehozott, illetőleg innen továbbított elektronikus iratok hiteles, jogszabályoknak megfelelő kezelésére. Hangsúlyozni szeretném, ez a támogatás egy olyan rendszer létrehozását teszi lehetővé, melyet később további elemekkel szeretnénk bővíteni az ügyészségi munka hatékonyabbá tétele érdekében.

Mire lesz képes az új rendszer?

Dr. Nagy Tibor: A jövőben szakágtól, területtől függetlenül valamennyi ügyészségi irat vonatkozásában egységesen ez a rendszer tartja nyilván az iratkezelésre vonatkozó adatokat, illetve tárolja az elektronikusan rendelkezésre álló dokumentumokat. Megfelelő jogosultságok esetén ezek az információk, illetve tetszőlegesen meghatározott részük az ügyészség bármelyik munkaállomásáról elérhetők lesznek. Elektronikusan érkeznek majd a nyomozati iratok, automatizáltan történhet azokból az egyes adatok kinyerése, csökkentve ezzel a hibalehetőséget, az adminisztrációs terhet – és remélhetőleg a felhasznált papír mennyiségét. Az elektronikus formában érkezett adatokat az ügyészek számára megjeleníti, illetve igény esetén azokat kinyomtatja, a megváltoztatást és a szervezeten belüli utat rögzíti.

Mikorra kell megvalósítani a rendszert?

Dr. Nagy Tibor: A projekt 2012. március 30-án fejeződik be, de a rendszernek 2011. november 30-ára már „Be. kompatibilis”-nak kell lennie: értve ezen, hogy alkalmasnak kell lennie a hiteles elektronikus kapcsolattartás megvalósítására, az iratok, dokumentumok kezelésére. Remélem, hogy addigra a jelenleg papíralapú iratkezelésre épülő normák is megfelelően változnak. Számos olyan kérdést látunk jelenleg ugyanis, melyeknek az elektronikus megoldására több elképzelésünk is van, de ezeket szerencsésebb lenne egyértelműen szabályozni. Gondolok itt pl. az adatok zártan kezelésére, iratok megküldésére. A 2012. január 1-jétől hatályba lépő szabályozás alapján az ügyészségnek is készen kell állnia az igazságszolgáltatás többi szereplőjével történő elektronikus kapcsolattartásra.

Hol tart most a projekt megvalósítása?

Dr. Nagy Tibor: 2010-ben egyrészt beszereztük a szükséges hardverelemeket, másrészt a pályázatban foglaltak szerint közbeszerzési pályázatot írtunk ki olyan tanúsított irat- és dokumentumkezelő rendszer megvalósítására, mely biztosítani képes a fentieket. Az eljárás 2011-ben lezajlott tárgyalási szakaszában 5 gazdasági társasággal tárgyaltunk már 2-2 alkalommal. Hamarosan végső ajánlattételre hívjuk fel őket, és várhatóan május végén eredményt hirdetünk.

2011 második fele szól a rendszer fejlesztéséről és telepítéséről. A projekt az ügyészi szervezet egészére kiterjed, eredményeként az ügyészségi alkalmazottak munkavégzése gyökeresen új alapokra is helyeződik. A projekt akkor lesz sikeres, ha az ügyészségi alkalmazottak az új rendszert elfogadják, napi tevékenységükben kihasználják a beépített új funkciókat. Ez zökkenőmentesen kizárólag megfelelő képzésekkel oldható meg.

Kikre terjed ki a képzés?

Dr. Nagy Tibor: Az egyes célcsoportoknak különböző, a leendő feladataik szerint testreszabott képzései lesznek. Alapvetően hat kört különböztetünk meg, de legfontosabbnak az ún. kulcsfelhasználók oktatását tartom. Ők a felhasználásban, a helyi használatban kiemelt szerepet kapó ügyészségi alkalmazottak. Ez az összességében mintegy 300 fő a megszerzett ismeretek átadásával segítséget nyújt majd közvetlen kollégáinak is. Jelentős feladat lesz a mintegy 3200 végfelhasználó oktatása, számonkérése is, melyet e-learning rendszerben tervezünk. Ők a jogalkalmazás mindennapjaiban vesznek részt, és így elengedhetetlen a számukra, hogy megtanulják a digitális ügyiratkezelést.

Az elektronikus ügyintézéskor hogyan változnak majd az adatvédelmi elvek?

Dr. Nagy Tibor: Az adatvédelmi elvek változatlanok. Kizárólag az arra jogosultak, meghatározott cél érdekében, meghatározott ideig kezelhetik az adatokat. Ez a rendszer központilag tartja nyilván az elektronikusan rendelkezésre álló dokumentumokat, iratkezelési adatokat. Így tehát megfelelő jogosultságok esetén ezek az információk, illetve tetszőlegesen meghatározott részük az ügyészség bármelyik munkaállomásáról elérhetők lesznek. Ez természetesen az adatbiztonsági intézkedések erősítését igényli. Az adatokhoz való minden hozzáférést, azokkal való műveletet naplózunk, illetve megtilthatjuk a dokumentumok vagy azok egy részének másolását is.

Milyen a projekt ismertsége, elfogadottsága?

Dr. Nagy Tibor: A projekt elején elsősorban a szervezeten kívülre történő kommunikáció dominált. Valamennyi társszervvel felvettük a kapcsolatot, megismertettük velük a projekt céljait, ütemezését. A bírósággal, nyomozó hatóságokkal folyamatos egyeztetést végzünk az érintett rendszerek kapcsolódását érintően.

Ez a projekt akkor éri el a célját, ha az ügyészségi alkalmazottak már a rendszer létrehozásában aktívan közreműködnek. A projekt sikeres megvalósítása ugyanis nem kizárólag informatikai, hanem az ügyészségi felhasználók széles körét érintő feladatok összessége. 2011-ben ezért újra felerősítettük az ügyészégi alkalmazottakat célzó „marketinget”. Folyamatos hírlevélben tájékoztatjuk például az ügyészségi alkalmazottakat a projekt állásáról, pályázatot tervezünk hirdetni a leendő rendszer elnevezésére, illetve további számos eleme van még ennek.

A kérdés véleményem szerint nem is az lesz, hogy a létező rendszerek legjobbikát hoztuk-e létre, hanem az, hogy a felhasználók milyen gyorsan sajátítják el a készségszintű használatot. Sajnos szociológiai kutatások támasztják alá, hogy Magyarországon hagyományosan probléma az információs írástudatlanság. Ez nem azonos a digitális írástudatlansággal, hiszen az új generáció magától értetődő magabiztossággal kezeli a telekommunikációs eszközöket. Nagyobb gond, ha félünk az új információktól, sőt nem is érdekelnek bennünket.

Meggyőződésem, hogy ha a felhasználókban felébresztjük a kellő érdeklődést a rendszer iránt, akkor meg akarják majd ismerni azt. Ha pedig megismerik, akkor jóval hatékonyabban tudnak majd azzal dolgozni. Az új rendszer tehát valóban egy kulcsot is jelent azon kollégáink számára, akik, bár tudták, hogy ott van az ajtó, de féltek, vagy nem akarták azt kinyitni.

Dr. Kiss Anna

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!