Trend és brand a kultúrában

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Vajon kik azok, akiknek munkásságára, szavára érdemes odafigyelnünk a magyar kulturális életben?

A magyar kultúrtörténetben a legzseniálisabb személyes márkaépítő Petőfi Sándor volt. Róla azért gondoljuk, hogy a „puszták romlatlan vadvirága”, mert ő azt akarta, hogy ezt gondoljuk róla. Tudatosan, építette fel saját brandjét, mellyel megtalálta közönségét, és azóta is elhisszük, hogy olyan volt, amilyennek ábrázolta magát.

Mindezt Nyáry Krisztián irodalomtörténész, író fogalmazta meg azon a telt házzal zajló izgalmas beszélgetésen, melyet a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében, a Millenárison rendeztek 2018. április 20-án. A Trend és brand a kultúrában címmel meghirdetett beszélgetés apropóját az adta, hogy 2018. június 6-án, a 89. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Fidelio magazin KULT50 – A kultúra 50 arca című kiadványa. Ebben félszáz jeles magyar személyiség kap helyet, akik az előző másfél évben jelentőset alkottak, akikre napjainkban érdemes odafigyelni. Akik a színház, az irodalom, a zenés színház, a tánc, a klasszikus zene, a képzőművészet, a jazz, a folkzene világában művészetükkel felhívták magukra a figyelmet. Akiknek érdemes a szavára, munkásságára odafigyelni, mert – mai divatos kifejezésekkel – trendteremtővé váltak, nevük pedig branddé érett. A kötetben az ötven alkotóról egy-egy portrét lehet olvasni, emellett interjúk révén a jelenlegi trendekről és brandekről is képet kaphat majd az olvasó.

A kultúra 50 arca

(A képen a tavalyi borító címlapja látható)

A Rónai Egon vezette beszélgetés résztvevői Nyáry Krisztián mellett Hernádi Judit színművész, Szikszai Rémusz színművész-rendező és Molnár Barbara, a Fidelio, valamint a KULT50 főszerkesztője voltak. Molnár Barbara hangsúlyozta: az idén második alkalommal megjelenő összeállításukban nem egyfajta ranglistát kívánnak állítani, nem életműdíjakat akarnak kiosztani. Még csak nem is a tisztségük, beosztásuk révén legbefolyásosabb művészeket kívánják bemutatni (ahogy más kiadványok a gazdasági élet vagy a turizmus szereplőit rangsorolják), hanem azokat az alkotókat, akik maradandó értéket teremtettek. Akik miatt érdemes beülni a színházba, akikért érdemes könyvet venni a kezünkbe, akiknek neve ma már brandnek számít a kulturális életben.

Az első körben ötszáz alkotó neve vetődött fel. Intézményektől, olvasóktól (közönségtől), valamint a Fidelio újságíróitól érkeztek javaslatok, végül a végső névsort szakmai zsűri állította össze, melynek tagjai Stuber Andrea, Veiszer Alinda, Winkler Nóra, László Ferenc, Fáy Miklós, Réz András és Zipernovszky Kornél voltak.

A beszélgetésre meghívott vendégek alapján már kiderült, hogy Hernádi Judit és Szikszai Rémusz az 50 kiválasztottak között szerepel, míg Nyáry Krisztián nagyinterjúban mesél a múlt és a jelen hazai kulturális életéről, a személyiségek fontos szerepéről, a különböző korok „trendcsinálóiról” és brandépítőiről.

Résztvevők

A beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Nyáry Krisztán, Hernádi Judit, Rónai Egon, Molnár Barbara és Szikszai Rémusz

Hernádi Judit tavalyi teljesítménye, egyben második virágkora miatt érdemli meg, hogy benne legyen a kötetben – jegyezte meg Molnár Barbara. A színésznő elárulta: visszatekintve pályafutására, azt három különböző szakaszra tudja felosztani, miközben ő nem akarta tudomásul venni, milyen címként akasztanak rá. Ő mindig is színésznőként tekintett magára. Ám a Sohase mondd! című dalával jó ideig énekesnőként, sztárként tekintettek rá, majd szereplésével a Heti hetes című televíziós produkcióban másfél évtizeden át ő lett a „megmondóasszony”, aki viccesen okosakat mond. E mostani, harmadik szakaszban „csak” színésznő, és hálás, hogy végre így is tekintenek rá és elismerik munkáját. Ennek bizonyítéka lehet részvétele a kiadványban.

Szikszai Rémusz is meglepődött, hogy a zsűri beválasztotta a könyvbe. Mint mondta, ő sem foglalkozik a brandjével, mert nem ért hozzá, nem arra szocializálódott, hogy brandet építsen. Rónai Egon kérdésére csak részben értett egyet azzal, hogy mivel Erdélyből érkezett, a nulláról kellett felépítenie magát. Úgy látja, örökös küzdelem, hogy megküzdjön a színházban a nézőkért. Mert a nézők igenis tudják, ki rendezte az adott darabot, kik szerepelnek benne. Hogy ezt a küzdelmet ma brandépítésnek hívják, arról nem tehet. Inkább azt tartja fontosnak, hogy a szakmán belül ismerjék meg, ott teremtse meg a „belső brandjét”. Rendezőként az elmúlt hét évben huszonegy rendezése volt, így ki tudott alakítani magáról egyfajta image-et, ez lehet az ő „külső” és „belső” brandje.

Kortárs irodalom

Brandek a mai magyar irodalomban (A felvétel a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon készült.)

Nyáry Krisztián sem tudatosan lett brand- és trendépítő, amikor barátai szórakoztatására írók magánéletéről kezdett írni, majd miniesszéit feltette a Facebookra. Kialakult egy szövegfolyam, idővel pedig brand lett belőle, no meg egyfajta trendet is elindított – magyarázta. Azt megelőzően ugyanis az irodalomtudomány elzárkózó, arisztokratikus, metanyelvet használt, ő csupán magyarról magyarra fordított. Olyanoknak, akik fogyasztói az irodalomnak, de nem az irodalomtudománynak. Megjegyezte azonban, hogy az ismertség még nem márka, a márka ugyanis „érzelmi azonosulási pontok összessége”. 

2018. június 6-án tehát kiderül, hogy legutóbbi művészi teljesítményük alapján kik a magyar kultúra arcai.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!