Túlszaporodtak a medvék Romániában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Romániában több medve él, mint a többi európai országban összesen. A védett, és máshol a kihalás szélére jutott faj keleti szomszédunkban túlszaporodása és egyre gyakoribb támadásai miatt okoz gondot. Vadászok szerint a 6-7 ezer példány másfélszerese a fenntartható állománynak, állatvédők viszont ésszerűbb vadgazdálkodásért kiáltanak.

 

 

Medveszafari Romániában, egy nap 30 euro/fő; a kalandokban gazdag túrán az állatok megfigyelésén és fényképezésén túl a résztvevők ismereteket szereznek a medvék életviteléről, és elmaradhatatlanok a medvékhez fűződő helyi anekdoták – hirdeti programját egy kalandtúrákra szakosodott utazási iroda. Medvevadászat Romániában; egy elejtett példány ára ötezer és 15 ezer euró között változik – ezt már az egyik romániai vadásztársaság ajánlatából ollóztuk. Az utóbbi években ugyanis keleti szomszédunkban valóságos iparág települt az Európa leggazdagabb barnamedve-populációja nyújtotta előnyök kiaknázására.
Ami azonban a laikus érdeklődők és a Nimród-szenvedélytől fűtöttek számára érdekes látnivaló vagy vadászati élmény, az a helyi lakók számára egyre inkább bosszúság, sőt rettegés tárgya. Az utóbbi időben egyre-másra érkeznek hírek arról, hogy a medvék hol pusztították el a termést, hol törtek be erdőközeli településekre és falták fel a háziállatokat, sőt mind több halálesettel járó támadást kénytelen feljegyezni a fekete krónika.

 

Üzleti érdekek

Romániában korábban nyolcezernél is több medve élt, s amikor az ország 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, kötelezettséget vállalt, hogy e szigorúan védett fajból legalább hatezret megtart. A tavalyi vadszámlálás valamivel hétezer fölöttire mérte be az állományt, s Dorel Fekete, a romániai erdőfelügyelet vezetője szerint ez másfélszerese annak a létszámnak, amit az ország erdei el tudnának tartani. Az állatok élettere ugyanis jelentősen szűkült, így a domináns állatok kiszorítják a gyengébb egyedeket, melyek már csak a települések közelében találnak élelmet, s ebből adódnak a galibák.
A román hatóságok ezért szeptemberben úgy döntöttek, hogy az állomány ritkítása érdekében országszerte 365 példány kilövését engedélyezik. Eddig is minden évben meghatározták a levadászható egyedek számát, sok helyen azonban – a gazdasági válság következtében – nem volt elegendő fizetőképes kereslet a trófeákra, így tavaly csak az engedélyezett mennyiség kétharmadát puskázták le. Most viszont nem üzleti okokból, hanem az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartása miatt kell ritkítást végezni.

Ezek a szempontok érdekes összefüggésekre hívják fel a figyelmet: arra, hogy az üzleti célú vadászat a legjobb útja, módja-e a vadállomány megőrzésének. „Ha nem létezne medvevadászat, a medveállomány pusztulásra lenne ítélve, és hamarosan eltűnne Romániából. Miért? Mert semmiféle gazdasági érdek nem fűződne ehhez a fajhoz. Azok nélkül a vadászati illetékek nélkül, amelyek az Erdészeti Szakosztályhoz folynak be, és azok nélkül a díjak nélkül, amelyekből a helyi vállalkozások részesednek (ellátás, szállás, utazás, taxi), a vadászathoz kapcsolódó ügyigazgatási, gazdálkodási egységek, üzletágak eltűnnének, az etetés megszűnne és a medvék élettere eltűnne, helyét átvennék a fakitermelés és a termőföld terjeszkedésének más formái a megkeseredett román gazdaságban. Hogy medvénk legyen, medvét kell ölnünk” – állítja Sárkány Árpád erdőmérnök, a romániai Országos Vadászati Tanács tagja.

Szűkülő élettér

Véleményét többen, főként az állat- és környezetvédő szervezetek vitatják. Utóbbiak képviseletében Remus Cernea, a Zöld Párt elnöke azt mondja, hogy nem növelni, hanem csökkenteni kellene a kilövési kvótát. Szerinte a medvéket az országon belül át kellene helyezni olyan területekre, ahol nem él akkora populáció, de felvetette a külföldre történő export lehetőségét is. „Az unió védi a romániai medvét, miután a nyugat-európai erdőkből kétszáz éve kiirtották. Számtalanszor felajánlották a hazai hatóságok, hogy áttelepítenek néhányat, megpróbálják visszahonosítani, de nem kérnek belőlük” – mondta azonban az erdélyi Krónika című lapnak Sárkány Árpád, hogy a medvék „kitelepítése” miért nem lehet megoldás.
A környezetvédők arra is gyanakodnak, hogy a vadásztársaságok nem véletlenül nem segítik az állomány pontos összeszámlálását. Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) Románia elnöke felpanaszolta: hiába kérik a természetvédők, a hatóságok nem végeznek pontos felmérést az állatok létszámáról, migrációs útvonalairól. Ezért felmerült a gyanú, hogy a trófeák értékesítésében érdekelt vadászegyesületek felülbecsülik a medveállományt, hogy nagyobb kilövési kereteket kapjanak. A zöldek azonban úgy tartják: nem a medvék szaporodtak el, hanem az életterüket foglalja el az ember, amikor kivágja az erdőt, leszedi az erdei gyümölcsöt, minden létező tisztásra házat épít, vagy éppen a legális és illegális fakitermelés során motoros láncfűrésszel folyamatosan fellármázza az erdőt, és elűzi lakóhelyükről a barna bundásokat.
A környezetvédők és a vadászok vitájában kínos fejlemény volt, amikor Erdély északi részén egy máramarosi vadásztársaság területén – mint kiderült, orvvadászok – kilőttek egy, a WWF által rádiótelemetriás nyakörvvel ellátott barnamedvét. A 6-8 év körüli, 150 kilós hím tetemére augusztus végén találtak rá, miután a GPS-GSM nyomkövetőjének jeladása jelezte, hogy az állat nem él. A példány egyike volt annak a három állatnak, melyet a természetvédelmi világszervezet programjának keretében láttak el nyomkövetővel, hogy a kutatók információkat szerezzenek a medvék életéről, vándorlási útvonaláról. „Ennek a medvének a halála világos üzenetet közvetít nemcsak a román hatóságok, de az Európai Bizottság illetékeseinek is. Ha nem hozunk olyan intézkedéseket, amelyekkel tényleg megóvhatjuk a nagyragadozóinkat, egész erdei ökoszisztémák fennmaradását veszélyeztetjük!” – jelentette ki Cristian-Remus Papp, a WWF Románia programvezetője. Ahhoz ugyanis, hogy egy ökoszisztéma megfelelően működjön, minden szereplőnek jelen kell lennie; márpedig csúcsragadozók nélkül túlszaporodnak egyes fajok, és ez vészes mértékben felbillentheti a kényes természeti egyensúlyt.

Előnevelt préda

A barnamedve Románia erdős területeinek közel felén fordul elő. A medvék fejenként 600–1000 hektár területet igényelnek, s otthonuk az évszakoknak megfelelően felváltva több hely is lehet. Késő ősszel visszatérnek régi szálláshelyükre, vagy még a téli álom beállta előtt újakat keresnek. Ezer méter feletti magasságban, nehezen megközelíthető sziklaüregekbe vonulnak el, vagy a széldöntéses helyeken gyökerek, ágak alatt, faodúkban húzódnak meg.
Közel ötven éven keresztül Romániában kizárólag egyvalaki vadászhatott medvére: Nicolae Ceausescu pártfőtitkár. A diktátor öldökléseiről rémmesék keringenek. Sepsi Árpád etológus például az Erdélyi Nimród című lapban arról számolt be, hogy a Kárpátok külső peremén a hetvenes években egy kistelepülésen több száz medvebocsot neveltek – az „árván maradt mackók” anyját sok esetben likvidálták –, hogy nagyobb pontszámú trófeák nyerésére alkalmas egyedek kitenyésztését alapozzák meg. A süldőkorú állatokat helikoptereken hordták szét az országba, s Sepsi Árpád következtetései szerint a normálistól eltérő viselkedésformák kialakulásában a széttelepített „előnevelt” egyedek is szerepet játszottak. Ezek és utódaik átörökítik a szülők tulajdonságait: a vadász puskacsöve elé kerülő medve az ember közelségét megszokva élelemre, barátságra vár – ehelyett azonban golyót kap.
Mindezekre tekintettel a WWF programot dolgozott ki a romániai medvék védelmére. A szervezet szerint a legfőbb gond az, hogy az országban nem fordítanak kellő figyelmet a biológiai sokféleség megőrzésére, sőt Románia úgy reklámozza magát, mint olyan állam, ahol a törvényes, de az illegális vadászat és trófeaszerzés is megoldható. A természetvédelmi világszervezet felrója a hatóságoknak, hogy nem végeznek terepkutatást a medvepopuláció nagyságáról, a faj viselkedési sajátosságairól, a jelenlétükből fakadó problémákról az emberlakta területek közelében. A medvék élőhelyéhez közeli településeken nem megfelelő a hulladéktárolás, az élelemforrás sok állatot a lakott területekre vonz, és mindez veszélyezteti a lakosságot. A minisztériumnak ezért rugalmasabbá kellene tennie a medvék okozta károk megtérítésének rendszerét, hogy az emberek ne sodorják veszélybe magukat azzal, hogy „bosszút akarnak állni” a károkozó állaton. A WWF szerint Romániában a medvetámadások számát megfelelő intézkedésekkel csökkenteni lehetne, sőt meg lehetne szüntetni. Ehhez az állatok élőhelyét érintetlenül meg kellene őrizni, biztonságosan tárolni a hulladékot, visszaszorítani az orvvadászatot, és informálni az embereket erről az alapvetően kedves, vészhelyzetben azonban a foga fehérjét kimutató állatfajról.

---