Újjáéledt történelem – Abarth 124 Spider


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Abarth története 1949-ig nyúlik vissza, amikor Carlo Abarth úgy gondolta, saját fejlesztésű, versenyre szánt alkatrészekkel látja el a Fiat modelljeit. A kezdet nem is volt nehéz, az alapítás évét 18 győzelemmel zárta az Abarth cég. A tesztünkben szereplő 124-es modell elődje is ilyen formán sikerre született, a kezdeti 1970-es évben megnyerték az olasz bajnoki címet egy 1438 köbcentis Sport Spiderrel.


Gyorsulás 0-100 km/h-ra 6,8 másodperc, de a hanghatások miatt ezt jóval kevesebbnek érezzük (Fotók: A szerző felvételei)

Majd egy évvel később a Fiat felvásárolta a kis tuning-céget, amely a gyáróriás kezei alatt az Abarth névvel jelezte abszolút versenyre szánt modelljeit. Így az 1972-ben bemutatott 124 Abarth Rally modell 1,8 literes, ikerkarburátoros motort kapott, mely a közönség számára elérhetetlen volt. Csak ezer darabot gyártottak belőle a versenyszabályokban leírt homologizáció miatt.

2016-ban versenyre hangolva mutatták be az új Abarth-modellt, jobbra az eredeti legenda 1972-ből

Igazi hátsókerék-hajtású modell, klasszikus vonalakkal, tökéletes arányokkal

A lökhárító nélküli Rally-modellekre speciális anyagból készült alkatrészek, bukócső, üvegszálas anyagból készült motorháztető és csomagtartófedél került, míg a hátsó ablak plexiből volt. A motor teljesítményét is 170 lóerőre lehetett növelni 128-ról. Az 2016-os Genfi kiállításon bemutatott újkori Abarth 124 Spider kellő hasonlóságot mutat elődjével, igaz a Mazdával közös fejlesztések miatt Japánban gyártják, de szintén egy kabrió modellről beszélünk, amely 170 lóerős motort kapott.

Maximum nyomatéka 250 Nm, melyet nagy kapacitású Garrett Turbo segít előcsalogatni

A LED-es nappali fény, 170 lóerős motor, plakett a limitált darabszámról, mindez Abarth-köntösben

Kíváncsian vártuk hát az új modell tesztelésének lehetőségét, hiszen a gyár ehhez a modellhez is kínál rallycsomagot és állítva nincs szükség nagy műszaki átépítésre egy versenyindulásra. Vászontető helyett természetesen fémtető és bukócső dukál hozzá és az Alfa 4C modellből ismert 1,8 literes motort kapja immár majd 300 lóerővel.

A Record Monza nevű kipufogórendszer saját fejlesztés, utánozhatatlan egyedi hangzást biztosít

Hatfokozatú váltókarja pici, rövid úton jár és nagyon pontosan kapcsolható

A modell stílusa és arányai a dinamizmus legkiválóbb megnyilvánulási fajtájáról tanúskodnak, az áramvonalas sziluettől az elnyújtott motorházfedélen át a hátsó tengely közelébe tolt ülésekig, amelyekből tökéletesen érezzük az utat. Az első pár kilométer az ismerkedés jegyében zajlott, de ez nem tartott sokáig, hiszen kezelése könnyű és egyértelmű, kényelmesen faljuk a kilométereket, nyugodt helyet keresünk a fotózáshoz.

Hivatalosan Torino 1975 fehér a színe, a fekete díszcsík ízlés szerint választható

Gyári fogyasztása vegyes használatkor 6,4, mi 8,6 litert számoltunk száz kilométerre

Halkan érkeznénk, de varjak reppennek előttünk, pedig még a Sport beállításokat sem aktiváltuk. Akkor van ám hangzavar, igazi öblös mélyről jövő hangzás, egyszerűen gyönyörű a hangja, nem egy szomszédbarát, de ezzel nem is tudunk mit kezdeni. Hogy miért? Egyszerűen elkerülhetetlen a zajkeltés, hidegindításkor alapból 1200/perc fordulatról kel életre a négyhengeres erőforrás, rezegtetve a vászontető műanyag ablakát. Ha szép idő van és lecsapjuk a tetőt, a hanghatások még jobban rabul ejtenek minket. Fontos megemlíteni, hogy a hangja nem tolakodó, ércesesen szól, de beszélgetni is lehet a fülkében mellette, mindig tudtunkra adja, milyen eszközt is választottunk utazásunkhoz. A kis kék lámpácska kialudt a műszerfalon, üzemi hőmérsékletre melegedett a motor, 170 lóereje készen áll a bevetésre. Figyelmünk átterelődik a középen elhelyezett piros számlapos fordulatszámmérőre, amely egészen 8000-ig van skálázva. Egészen alacsony fordulatról szépen húz, de igazából 2000/perc környékén jön meg a kedve, el sem hisszük, hogy egy másfél literesnél is kisebb motor van a lapos, hosszú orrában. Az 1,4 literes Multiair benzines erőforrás a vezetési élményt és a nagy teljesítményt tekinti létezése elsődleges céljának. A mindössze 1060 kg-os súlyának köszönhetően 6,2 kg/lóerő aránya és az 50-50 százalékos súlyelosztás a tökéletességet hordozza magában.

Az első 2500 példány egy limitált széria része, a mi autónk az 1231-es számot viseli

A Sport-gomb aktiválása persze sok csalafintaságra is sarkallhat minket, ilyenkor változnak az alapbeállítások még közvetlenebb gázreakciókat biztosítva, valamint aktiválja az overboost-funkciót.

Ára ebben a formában 12,8 millió forint, van egy egyszerűbb verzió, ami pont egymillióval olcsóbb

A felfüggesztésen nincs mit állítani, alapból kemény beállítást kapott, elöl kettős keresztlengőkarral, míg hátul 5 lengőkaros Multilink-szerkezet, elöl-hátul kanyarstabilizátorral. A lengéscsillapítók Bilstein márkájúak, míg a rugók az Abarth saját fejlesztése. A fékek elöl Brembo-féknyerget kaptak belső hűtésű tárcsákkal, a végeken 17 colos feketére fényezett Corsa könnyűfém kerekek Bridgestone Potenza 205/45 gumikkal.


Kapcsolódó cikkek