Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tizenöt év fegyházbüntetésre ítélt emberölési kísérlet és emberölés előkészülete miatt a Zalaegerszegi Törvényszék pénteken, nem jogerősen egy nagykanizsai férfit, aki életveszélyesen megszurkálta volt élettársa egyik ismerősét, de a nő megölésére is készült.
A vádlott tavaly januárban szabadult legutóbbi börtönbüntetéséből, majd néhány hónappal később beköltözött a volt élettársával szomszédos nagykanizsai lakásba. Ettől kezdve rendszeresen veszekedett a nővel, akit többször bántalmazott, és megfenyegette, hogy megöli.
Tavaly júniusban, egy hajnalban italozgatás után a férfi halálosan megfenyegette volt élettársát és az annak lakásában tartózkodó férfi ismerősét, ami miatt a sértettek kétszer is rendőrt hívtak.
A járőrök a második intézkedésük után már távozóban voltak, a vádlott azonban még mindig nem csillapodott le. Kést vett magához, ezért volt élettársa és annak ismerőse bezárkózott az egyik szobába, a vádlott azonban kifeszítette az ajtót és késsel többször megszúrta a másik férfit. A nő segítségért kiáltott, amit a rendőrök meghallottak, a támadót végül ők fegyverezték le.
[htmlbox be_jogszabalytukor]A megbilincselve is tovább őrjöngő férfi azt kiabálta, hogy a férfival együtt a nőt is meg akarta ölni.
A Zalaegerszegi Törvényszék pénteken emberölési kísérlet, emberölés előkészülete és kétrendbeli lopás miatt 15 év fegyházbüntetésre ítélte a többszörösen visszaeső vádlottat, aki nem bocsátható feltételes szabadságra sem.
A férfi – aki előzetes letartóztatásban marad – védőjével együtt fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
