Egy évtizedre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) elérte, hogy az MTVA-tól és a streaming társaságoktól egy évtizedre visszamenőleg 75 ezer előadó juthasson hozzá jogdíjához, amely a jogosultkutatás eredményével együtt meghaladja az egymilliárd forintot – közölte az EJI.

A korábban már kifizetett kereskedelmi rádiós jogdíjak után most először MTVA-s rádiós ismétlési jogdíjakat is kifizet az EJI. Az egyesület a magyar közszolgálati média eredetileg saját céljaira készített – lemezen soha ki nem adott – 70 ezer, túlnyomórészt a rendszerváltás előtt készített, de a mai napig ismételt felvételének feldolgozását végezte el. Az előadók és szereplők pontos beazonosításához a Petőfi, a Kossuth, a Bartók, a Dankó, a Duna World rádiók és más kisebb közszolgálati adások 52 millió másodpercnyi hanganyagát kellett feldolgozni – ismertették.

Míg a kereskedelmi hangfelvételekre vonatkozó, nyáron lezárt felosztás jogdíja elsősorban a popzenei felvételeknek jutott, a rádiós ismétlési jogdíjak felosztása a legnagyobb számban a magyar nóta, népzenei és cigányzene előadók számára hozott bevételt, és zömmel ebből a körből került ki a 100 legmagasabb összegű kifizetés is. A média hagyományos területein rendszerint háttérbe szoruló hangjáték és versmondás színészei is ennek a munkának köszönhetően jutottak hozzá járandóságukhoz, ugyanúgy, ahogyan a jazz- és a komolyzenei előadások művészei. Tekintettel arra, hogy az egykori Magyar Rádió szinte kizárólag magyar előadókkal dolgozott, ezért a jogdíj is zömében magyar előadókat illet meg – jegyezték meg.

A mostani kifizetés – a 2012-2021 közötti időszak együttes összege – megközelíti a 660 millió forintot. Mivel a rádió részéről a sok évtizede készített felvételekre vonatkozó adatszolgáltatás még mindig nem teljes, az EJI folytatja a kutatást és az eredmények feldolgozása után további jelentős összegek megállapítása várható – írták.

Az EJI a jogdíjfizetés kikényszerítése mellett megegyezésre jutott két meghatározó nemzetközi streaming szolgáltatóval, a Deezerrel és a Spotify-jal arról, hogy csak az engedélyével használhassa az előadók felvételeit. Ezzel lehetővé vált a jogdíjak pontos megállapítása.

A mostani felosztás a Spotify által 2012 óta streamingelt felvételek jogdíjait rendezi. A szolgáltató csaknem 3,5 millió felvétel után számolt el az EJI-vel. Sokmilliárd elhangzás adatainak feldolgozását követően 260 millió forint jogdíjat osztottak fel 75 ezer előadó között, ám itt a hazai előadók száma, illetve aránya és így a nekik fizetendő jogdíjak összege is alacsony – áll a közleményben.

Arról is beszámoltak, hogy az EJI szakemberei folyamatosan dolgoznak azon, hogy megtalálják azoknak a jogdíjaknak a gazdáját, akik a korábbi években lezárt felosztásokból a legfontosabb adatok hiánya miatt kimaradtak. Ezúttal 90 millió forint jogdíj jogosultját sikerült minden kétséget kizáróan beazonosítani és a járandóságot kifizetni – ismertették.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület a zenészek, színészek, táncosok, artisták jogait érvényesítő egyesület, amit az előadók hoztak létre. A televíziók, rádiók és más felhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért. Ezt a jogdíjat Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében az EJI szedi be és fizeti ki részükre. Az EJI-nek csaknem 3500 tagja és 15000 megbízója van.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.