Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az a légitársaság, amely jelentős késés miatt egy átszállásos repülőútnak csak az első szakaszát valósította meg, a kártalanítás érdekében a végső célállomás helye szerinti bíróságok előtt is perelhető – közölte az Európai Unió Bírósága szerdán.
A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében aláhúzta: akkor is így kell eljárni, ha az egységes foglalás a teljes repülőútra vonatkozóan különböző légitársaságok járataival valósul meg, azonban a végső célállomásra jelentős késéssel való érkezés az első járat során bekövetkező zavarra vezethető vissza.
Az ügy előzménye, hogy légi utasok az Iberia és az Air Berlin légitársaságoknál csatlakozást magukban foglaló repülőutakat foglaltak Spanyolországból Németországba. Az első, spanyolországi belföldi légi járat jelentős késéssel érkezett, aminek következtében az utasok lekésték a Németországba tartó második járatukat. Az utasok végül több órás késéssel érkeztek végső célállomásukra. A jelentős késések miatt az érintett utasok a német bíróságokhoz fordultak, hogy a légi utasok jogairól szóló uniós rendelet alapján kártalanítást követeljenek az első járatot üzemeltető légitársaságtól.
[htmlbox karteritesi_jog]
Az uniós bíróság ítéletében megállapította, hogy a németországi végső célállomás nemcsak a második légi járatot, hanem az első, spanyolországi belföldi utat illetően is a nyújtandó szolgáltatások teljesítési helyeként tekinthető akkor is, ha a két légi járaton a szállítást két különböző fuvarozó végzi.
A bíróság hangsúlyozta, hogy egy teljes repülőút egységes foglalása esetén minden érintett légifuvarozó kötelezettsége, hogy az utast a kiindulási pontból, az átszállást biztosító repülőtér érintésével a célállomásra szállítsa. Ennek értelmében a kiinduló és az átszállási pont közötti első, késéssel közlekedő járatot üzemeltető céget az utasok a célállomás szerinti bíróságon is perelhetik.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
