A közérdekű bejelentő adatvédelme


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bejelentővédelem, antikorrupció, integritás címmel rendez szakmai konferenciát a közérdekű bejelentések kezelésének tapasztalatairól szerdán az ombudsmani hivatal.


A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény értelmében 2014. január 1-jétől szóban vagy írásban bárki fordulhat közérdekű bejelentéssel – az állami vagy helyi önkormányzati szervek mellett – az alapvető jogok biztosához is. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A törvény célját a jogalkotó elsődlegesen az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelésében, az állami működés jobbá tételében, a korrupció elleni hatékonyabb fellépésben jelölte meg. A közérdekű bejelentők támogatása, személyes adataik védelme – és ha kérik, azok zárt kezelése, védelmük biztosítása – érdekében a törvény tehát tavaly január 1-jétől új feladatkört határozott meg az alapvető jogok biztosának, melyet hivatala útján lát el.  

Ha a közérdekű bejelentő azt igényli, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek, akkor közérdekű bejelentését az alapvető jogok biztosának elkülönített, védett elektronikus rendszerén teheti meg. Azt a hivatal anonimizálja (vagyis úgy dolgozza fel, hogy a bejelentés ne tartalmazzon a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot) és a bejelentést ebben a „névtelenített” formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz kivizsgálásra.  Az ombudsman mindemellett – a hatáskörét szabályozó törvény keretei között – közvetlenül is vizsgálhatja az egyes közérdekű bejelentések kivizsgálásának szabályszerűségét, valamint a bejelentések kezelésének hatósági gyakorlatát.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az említett jogszabályi felhatalmazás alapján alakította ki és üzemelteti a közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló, védett elektronikus rendszert, folytat le egyéni bejelentések alapján, valamint hivatalból elrendelt vizsgálatokat az állami szervek bejelentés-kezelési gyakorlatáról.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon

Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről

A feladat ellátásának kezdetétől eltelt több mint egy év tapasztalatai lehetőséget kínálnak arra, hogy most első ízben szakmai konferencián is áttekintsék a rendszer eddigi működését és értékeljék annak eredményeit. A rendezvény április 15-én, szerdán lesz az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.