Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Törvényt sért, s állásvesztéssel számolhat az az iskolaigazgató, aki általános felmentést ad a diákoknak előírt heti negyvenórás kötelező iskolai benntartózkodás alól; a szakértő szerint az új köznevelési törvény számos ponton fenyegető a családok, a gyermekek és a tanárok számára, az viszont rémhír, hogy az iskolarendőr akár egy radír elcsenése miatt is beviheti a „rossz” diákot a rendőrségre.
Bármennyire is ellenezi a diákok délután négy óráig való kötelező benntartását a közoktatási intézményekben a Pedagógusok Szakszervezete, ennek ellenére arra figyelmeztet: megsérti a szeptember elsejével módosult köznevelési törvényt az az intézményvezető, aki általános, akár egész évre szóló felmentést engedélyez a diáknak, illetve szülőjének ez alól az egyébként igen csak neuralgikus passzus alól. Minderre dr. Horváth Péter, a Pedagógusok Szakszervezete Országos Irodájának igazgató-titkára, szakértője hívta fel a figyelmet az ugyvedvilag.hu-nak adott interjújában, emlékeztetve a fenti példában említett, az idei tanévkezdéskor tapasztalt „kibúvó” jelenségre. Hozzátette, a szaktárcával folytatott korábbi egyeztetésük eredményeképp a heti 40 órás kötelező benntartózkodás ugyan általános törvényi kötelezettség, de a szülő írásos kérésére az intézményvezető egyedi, indokolt esetben felmentést adhat ez alól. Ez azonban nem lehet „biankó csekk”, azaz általános és korlátlan idejű felmentés, mely olyan „partizánkodás”, melynek nincs értelme. Maga után vonhatja ugyanis az adott vezető felmentését; éppen ezért az iskolaigazgatók – vélhetően – még a törvényi felhatalmazással sem fognak élni sok helyen, azaz az eseti, pár órás felmentéseket is megtagadják a szülőktől, vagy igencsak vonakodva adják azt meg.
Iskola – nevelés vagy büntetés?
A szakértő szerint akár egzisztenciális okokból is erős lehet az igazgatók megfelelési kényszere, mellyel igazodnak egy kimondott-kimondatlan, de veszélyes kormányzati szemlélethez. Jóllehet egyes társadalmi helyzetekben, egyénenként indokolt lehet a gyermek egész napos benntartása a tanodában, de súlyos hiba volt e kötelezettséget mindenkire kiterjeszteni. Meg kellett volna hagyni a szülőknek a választás jogát, hogy igényt tartanak-e az egész napos oktatásra, netán a napközire, vagy sem. Így viszont sérülnek a szülők és a családok általános jogai. Az új rendszer nem más, mint egyfajta modern röghözkötés. Ha tetszik a közoktatás kollektív kriminalizálása, hiszen az állam azt üzeni az oktatási kabineten, a törvényen és közvetlenül a tankerületi vezetőkön keresztül, hogy általánosságban nem bízik a magyar szülőkben, akik – szerinte – képtelenek megfelelni a kormány által támasztott nevelési szempontoknak, szemléletnek.
Az általános ellenérvek mellett olyan gyakorlati problémakat is hordoz magában a diákok kötelező nyolcórás benntartása, mint az egész napos étkeztetés, vagy a délutáni, iskolán kívüli különfoglalkozások biztosítása. Annak a gyereknek, aki például rászorultság alapján ingyenesen vagy ötvenszázalékos kedvezménnyel jut a közétkeztetéshez, megoldott az egész napos élelmezése, ám sok – nem rászoruló – szülőnek ez bizony pluszköltséget jelent. Jelenleg nem tisztázott, az ilyen szülő kérheti-e, hogy gyermeke hazamehessen ebédelni, netán uzsonnázni, vagy sem, s ha igen, mennyi időt vesz igénybe a diák haza- s visszautazása, következésképp érdemes-e még, pontosabban vissza kell-e térnie a tanintézetbe akár a hátralévő fél órára?
Lapunk kérédésére – miszerint az iskolaforma-választás szabad jogának megvonása sért-e bármilyen európai vagy nemzetközi egyezményt (Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, oktatáskutató szerint igen – a szerk.) – dr. Horváth Péter azt mondta: jóllehet alaposan ismeri a köznevelési törvényt, a vonatkozó rendeleteket és jogszabályokat, bölcsészdoktorként szakjogi kérédésekben nem tud állást foglalni. Így abban sem, az új rendszer részben vagy egészben sérti-e például a hazánk által is kihirdetett, s aláírt ENSZ Gyermekjogi Egyezményt, vagy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, illetve a magyar Alaptörvényt.
A pedagógia kiüresedése, avagy a közoktatás kriminalizálása
Sajnálatosnak nevezete ugyanakkor, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága a tárgyalások során semmilyen rugalmasságot, a szakmai szervezet álta javasolt „lazításokat” nem támogatott. A szakértő szerint egyelőre kaotikus állapotokra kell felkészülni, de talán bízni lehet az intézményvezetők bölcsességében, s abban, hogy a kezedeti gondok után összecsiszolódik valamiképpen a rendszer. Ebben segítséget jelenthet a törvény talán egyetlen pozitívuma: az alig másfél hónap múlva kötelezően felállítandó intézményi tanácsoknak az lehet az egyik szerepük, hogy hidat képezzenek a tankerületi vezetők, az iskolaigazgatók és a szülők között. Ezzel pedig életszerű döntések születhetnek például a már említett felmentések kérdésében is a napi gyakorlatban.
Dr. Horváth Péter kitért arra is, komoly gondot jelent a pedagógusokra vonatkozó heti 32 órás kötelező benntartózkodás is, hiszen ehhez sok iskolában nincsenek meg a megfelelő munkakörülmények (tanárik, asztalok stb.). Ráadásul számos olyan, az óraadáson kívüli feladatuk is van a tanároknak, melyet otthon is elvégezhetnek. A PSZ és a KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) jelenleg is tárgyal egy, kvázi ágazati kollektív szerződésről, melyben remélhetőleg rögzíteni fogják azokat a pontokat, melyekben lehetőség lesz az intézményen kívüli munkavégzésre. Ha megszületik a megállapodás, ahhoz később más fenntartók, így az alapítványok, az egyházak és az óvodákért felelős önkormányzatok is csatlakozhatnak.
*
Az ugyvedvilag.hu megkereste az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, állásfoglalását kérve a köznevelési törvénnyel kapcsolatos kérdések tisztázására. A hivatal kérdéseinkre néhány napon belülre ígért válaszokat.
| Az iskolarendőr és a radírlopás |
|---|
| Rengeteg bírálat éri az iskolarendőr intézményének felállítását. Ezzel kapcsolatban dr. Horváth Péter úgy nyilatkozott, emberi, tanári és igazgatói tapasztalata alapján a különböző társadalmi körökben tanítóknak más és más az igényük. Van, ahol a problémás diákok miatt örülni fognak az új lehetőségnek, s lesz, ahol nem kérnek belőle. Bár jó lenne elhinni, hogy az iskolai erőszak, a „lógások” kezelése kizárólag pedagógiai kérdés, de a gyakorlati tapsztalatok nem feltétlenül ezt mutatják, elég csak az elmúlt évek tanárveréseire gondolni. A „nevelés, a pedagógia nem mindenható”, ezt tudomásul kell venniük az „egyenruha ellen” protestálóknak is. A szakértő úgy fogalmatzott: „Próbáljuk ki, s ha rossz, netán torz lesz ez az intézmény, akkor korrigálni kell rajta”. Kérdésünkre sietett eloszlatni azokat a félreértéseket, melyek szerint például a radír elvétele a padszomszédtól szabálysértési eljárást vonhat maga után, s az iskolarendőr akár be is kísérheti a csínytevő diákot a legközelebbi rendőrőrsre. Ez, s az ehhez hasonló állítások egyszerűen rémhírek – fogalmazott. Az iskolarendőrök mandátuma csak a durva magatartások megadályozására (verekedés, drogbevitel stb.) vagy például a tanítási idő vége előtti távozás megakadályozására szól. |
