Tiltott adatszerzés miatt intézkedett az ügyészség

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Legfőbb Ügyészség – a Fővárosi Főügyészség által az ún. MTVA-s megfigyelési ügyben hozott részmegszüntető határozat kapcsán – hivatalból eljárva megvizsgálta a tiltott adatszerzés bűncselekményének szabályozását.

A Legfőbb Ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a Büntető törvénykönyv tiltott adatszerzésre vonatkozó tényállása kapcsán jelenleg olyan szabályozatlan kérdés van, amely miatt február 15-én az Igazságügyi Minisztérium felé jogalkotási kezdeményezéssel élt.

 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 422. §-ának (1) bekezdése szerint, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyel vagy rögzíti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményt dogmatikailag helyes megközelítésben csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel a más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely fogalmának.

Ilyen módon azonban nem vonható a törvényi tényállás alá az a magatartás, amikor munkahelyi irodákban, egyéb helyiségekben kerül sor az ott történtek technikai eszköz alkalmazásával való megfigyelésére vagy rögzítésére, holott indokolt lenne az elkövetés helyének bővebb maghatározásával, a bűncselekménnyel fenyegetett magatartások körét kibővíteni.

A korábbi Btk szerinti magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményének szabályozása után, az új Btk-ban azt váltó tiltott adatszerzés tényállása csak a jogosulatlanul megszerezhető titokkört bővítette, az elkövetési magatartásokat, illetve elkövetési tárgyakat viszont nem szélesítette. Így a tiltott adatszerzést  – hasonlóan a magántitok jogosulatlan megismeréséhez – változatlanul csak magánlakásban lehet elkövetni.

 A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az elkövetés helyének tágabb meghatározásával válna lehetővé – az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelelően – valamennyi e körbe tartozó társadalomra veszélyes magatartás büntetőjogi üldözése.

A tiltott adatszerzés jelenleg hatályos szabályozása miatt, a Legfőbb Ügyészség egyidejűleg a Kúriánál a Zalaegerszegi Járásbíróság 2015. december 15-én jogerőre emelkedett végzése ellen a terhelt javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

(ugyeszseg.hu)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • lehallgatás

    A titkos adatszerzés határideje, annak meghosszabbítása ahhoz a személyhez kötődik, akivel szemben a bíróság azt engedélyezte; ugyanazon személlyel szemben újabb módszer vagy eszköz engedélyezése nem indítja újra a határidőket. Pusztán azon az alapon nem kerülhet sor az indítvány elutasítására, hogy a titkos adatszerzés engedélyezése szükségszerűen kihatna olyan személyekre is, akikkel szemben a titkos adatszerzést a bíróság más korábban engedélyezte és annak időhatára már lejárt – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!