A mélység tornácán – szakirodalom-bumm a médiajogban

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Soha nem látott mennyiségű szakmai anyag látott napvilágot az elmúlt években a médiajog területén. Erről beszélt többek között Koltay András (egyetemi docens, PPKE JÁK) és Vajda Krisztina, a Wolters Kluwer Kft. képviselője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Médiatudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Médiatudományi Kutatócsoportja által szervezett „A mélység tornácán” – könyvbemutató és műhelykonferencia a szólás- és sajtószabadságról című rendezvényén.

A Kiadó és az NMHH Médiatudományi Intézete között még 2012-ben kezdődött egy szakmai együttműködés, amely a médiajog és médiatudomány terültén egy nagy ívű könyv- és lapkiadási projektet tűzött ki célul. A könyvek felkutatásában, azok szakmai lektorálásában a Médiatudományi Intézet munkatársai működtek közre. A projekt egyik létrehívója a hazai médiatudomány és a felsőoktatási intézmények e területen megtalálható szakirodalom hiánya volt. 

A megjelent szakkönyvek egy részét idegen nyelvről (angol) magyarra fordított művek teszik ki, ilyenformán hozzáférhetővé téve az érdeklődő magyar olvasó számára az idegen – elsősorban angol – nyelvű szakirodalom fontos darabjait. Emellett megtalálhatóak azon művek is, amelyek a magyar médiaszabályozást, illetve a magyarországi médiatörténetet dolgozzák fel. Harmadsorban pedig angol nyelven megjelent szakkönyvek láttak napvilágot.

A mélység tornácán 2

A könyvsorozat mellett az együttműködés keretében megjelenik az In Medias Res című médiatudományi folyóirat is, mely szerkesztői ars poeticája szerint nyitott fórumként működve, elfogulatlanul, a tudományosság kritériumainak megfelelően biztosít felületet a szakmai diskurzus számára.

A sorozatban eddig 22 kötet jelent meg.

Koltay András A mélység tornácán – Peters és a szólásszabadság eszméje című előadásában (John Durham Peters: A mélység tornácán. A szólásszabadság és a liberális hagyomány című könyvének bemutatója) a szólásszabadság elméleti kérdéseiről beszélt. A szólásszabadság története egyben az emberiség története. Aki nem ebben az összefüggésben vizsgálja a szólásszabadság kérdéseit, az nem juthat messzire, hangsúlyozza. Olyan súlyos kérdések is megjelentek előadásában, hogy az európai jogrendszer mit tanulhat az amerikai szólásszabadság-elméletekből, illetve hogy miért részesítünk olyan véleményeket is védelemben, amelyek gonoszak, és mennyiben valósulhat meg, hogy ha e vélemények is a nyilvános szféra részesei, akkor a nyílt párbeszéd és viták útján vissza lehet szorítani őket, nem kell hozzá tényleges tiltás. Mi lehet az a fájdalom, amely már megalapozhatja a szólásszabadság korlátozását? Maga a szerző elfogadja és tiszteli az amerikai szólásszabadság hagyományát, de kétségkívül kritikusan is áll hozzá.

Nyakas Levente (intézetvezető, Médiatudományi Intézet): Az alapjogok és a médiapluralizmus elvének összefüggései az Európai Bíróság gyakorlatában című előadásában [Koltay András – Török Bernát (szerk.): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 2.] azt vizsgálta, hogy az Alapjogi Chartának az alapító szerződések szintjére kerülését követően milyen szerepet tölt be az Európai Bíróság a médiapluralizmus területén, hogyan viszonyul magához a Kartához. Kiemelte, hogy legtöbbször a szolgáltatás nyújtása vagy áruk szabad mozgásának szabadságával ütközik médiapluralizmus a Bíróság döntéseiben. A Gauda-ügyben például elfogadta, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozható a médiapluralizmus érdekében, de ez nem lehet feltétlen, mindig vizsgálni kell, hogy arányos-e a kitűzött céllal. A Familienpress-ügyben sajtótermékeket zártak ki a szerencsejátékok piacából. Ennek indoka az volt, hogy tönkremennének azok a lapok, amik a közéleti vita szempontjából fontosak, de nincs bennünk szerencsejáték (nem lehet velük nyerni), mivel az emberek azt veszik meg, amiben lehet. Ilyen esetben igazolt a kizárás a médiapluralizmus érdekében. Arra a kérdésre, miként viszonyul az Európai Bíróság az EJEB-hez, azt állapította meg, hogy például a Familienpress-ügyben az EJEB tesztjét alkalmazza a Bíróság.

A mélység tornácán 1

Gellén Klára (egyetemi docens, SZTE ÁJK): Jogsértő kereskedelmi közlemények és felügyeleti hatáskörök címmel a kereskedelmi közleményekkel kapcsolatos szabályozást foglalta össze.

Smuk Péter (egyetemi docens, SZIE DF ÁJK) pedig Nyilvánosság-törvények Kelet-Európában című előadásában [Koltay András (szerk.): Comparative Perspectives on the Fundamental Freedom of Expression] kiemelte, a nyilvánosság-törvények legfőbb célja a demokratikus nyilvánosság biztosítása. Fontos, hogy az újságírók és a közélet védelemben részesüljön, tisztázott legyen a közmédia státusza, és hogy legyenek biztosítva a demokratikus viták: tudjanak véleményt formálni és kapjanak információt. Az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban kiemelte, hogy bár nagyon magasra értékeljük az alapjogok közt a szólásszabadságot, ugyanakkor rendkívüli jogrendben nagyon érzékeny tud lenni. Aktualitásként említette továbbá a lengyel közmédia mostanában kipattant ügyét.  A közmédiának Lengyelországban alkotmányos jogállása van. Ez a közrádióra és közmédiára vonatkozó szabályozás változott decemberben. Az állami tulajdonban lévő Médiatanács átalakult, a jövőben a kincstárért felelős miniszter nevezi ki a tagokat és menti fel őket. Bár mindig jellemző volt Lengyelországra, hogy az új kormány mindig saját embereit ülteti a Médiatanács székeibe, de az eddigi gyakorlat szerint erre csak a jelenlegi tagok 6 éves mandátumának lejártát követően került sor. Most a tagok mandátumát azonnal, törvénymódosítással szüntették meg, amely példanélküli. Ráadásul az új szabályozás pénzügyi oldalról nyomásgyakorlásra ad lehetőséget.

A mélység tornácán 3

Takács Róbert (tudományos munkatárs, Politikatörténeti Intézet): A sajtószabadság a Kádár-korszakban [Paál Vince (szerk.): A sajtószabadság története Magyarországon 1914-1989] című előadásában túl azon az egyszerűnek ható megállapításon, miszerint a Kádár korszakban nem létezett sajtószabadság, részletesen bemutatta az állampárt sajtóorgánumainak működését és szabályozását.

Gálik Mihály (professor emeritus, BCE-TK): McQuail és a kommunikációelmélet címmel tartott előadásában [Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete] a tömegkommunikáció végének kérdését járta körbe. A professzor elvetette azt a megállapítást, mely a tömegkommunikáció végét prognosztizálja, de kiemelte, hogy a túlélés záloga az alkalmazkodás.

Végezetül pedig Klein Tamás (egyetemi tanársegéd, KRE ÁJK): A sajtószabadság fejlődése Angliában című előadásában Curran és Seaton szemüvegén keresztül narrálva mutatta be a sajtó, a műsorszolgáltatás és az internet szabályozásának fejlődését Nagy-Britanniában. Az előadásban a sajtót fenyegető kormányzati ellenőrzés mellett más társadalmi alrendszerek, a gazdasági érdekek, a tulajdonosi szempontok, továbbá a politikai szféra informális befolyásolási potenciálja is bemutatásra került.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!