A szülőnek joga van jelen lenni a kiskorú tanú kihallgatásán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szülőnek joga van jelen lenni a kiskorú tanú kihallgatásán – hívja fel a figyelmet az alapvető jogok biztosa. Székely László szerint súlyos visszásságot okozott a rendőrség, amikor megfelelő jogalap nélkül állítottak elő és hallgattak ki tanúként egy 14 éves, enyhe értelmi fogyatékos gyermeket. 


Az ombudsman hivatala az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben azt írta: egy 14 éves fiú édesanyja fordult az alapjogi biztoshoz, beadványában azt kifogásolta, hogy a Szolnoki Rendőrkapitányság rendőrei a fiát az ő tudta és értesítése nélkül állították elő, első kihallgatásán sem védő, sem ő nem lehetett jelen. A nő azt állította, hogy fiát a rendőrök megverték és ezzel arra kényszerítették, hogy ismerjen be egy bűncselekményt. 

Az ombudsman vizsgálatot indított, emellett a beadvány bántalmazásra vonatkozó részét megküldte a Központi Nyomozó Főügyészségnek.

A rendőrség szerint a gyermeket szóban idézték be, majd bekísérték a rendőrségre. A büntetőeljárási törvény azonban kimondja, hogy a 14 évnél idősebb kiskorút közvetlenül kell beidézni, az idézésről pedig a szülőt tájékoztatni kell. Az anya nem tudott az idézésről, ezt cáfoló dokumentumot a rendőrség sem mutatott be. 

 

Az ombudsman megállapította, hogy a szülő értesítésének elmulasztásával végrehajtott idézés nem egyeztethető össze a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvével, valamint sérti az érintett gyermek tisztességes eljáráshoz való jogát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy gyermek kihallgatásakor a szülő értesítését és jelenlétének biztosítását még az eljárás halaszthatatlansága miatt sem lehet mellőzni. 

Székely László szerint nem zárható ki, hogy a rendőrség az eredményesebb információszerzés céljából tanúkihallgatás formájában valójában gyanúsítotti kihallgatást végzett. 

Az alapvető jogok biztosa az illetékes rendőrségi és ügyészségi vezetők intézkedését kérte ahhoz, hogy ne ismétlődhessenek meg hasonló esetek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.