AB: minden vallási közösségnek jár az egy százalék

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Országgyűlésnek biztosítani kell, hogy az adózók az „egyházi” egy százalékáról rendelkezésük során valamennyi vallási közösség közül választhassanak - döntött az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem biztosította az adózók számára, hogy személyi jövedelemadójuk „egyházi” 1%-áról rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak - olvasható az AB honlapján. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2017. december 31-ig tegyen eleget.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azt kifogásolta, hogy a 2012. évi befizetett személyi jövedelemadója „egyházi” 1%-áról rendelkező nyilatkozatát a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) érvénytelennek nyilvánította, mivel a rendelkező nyilatkozatában olyan szervezetet jelölt meg kezdeményezettként, aki nem minősült (az akkor hatályos jogszabályok szerint) elismert egyháznak, és így technikai számmal sem rendelkezett.  Az eljáró bíróságok a NAV döntését helybenhagyták.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszban támadott ítéleteket, illetve határozatokat az érintett bíróságok és a NAV a hatályos jogszabályok figyelembevételével hozták meg, amelyek alapján a személyi jövedelemadó „egyházi” 1%-ának kedvezményezetti körébe az indítványozó által megjelölt hitközség nem tartozik bele. A jogalkotó ugyanis csak a bevett egyházak számára tette lehetővé a kedvezményezetté válást. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A testület ugyanakkor hivatalból eljárva észlelte, hogy a különböző vallási közösségek tagjai, azaz a hívők (a személyi jövedelemadó tekintetében adózók) vonatkozásában diszkriminatív helyzet jött létre. Az államot egyfelől széles mérlegelési lehetőség illeti meg a vallási közösségeknek nyújtható anyagi, pénzügyi támogatások, kedvezmények és mentességek területén, és a különböző vallási közösségek – a hatályos szabályozás szerint bevett egyházak és vallási tevékenységet végző szervezetek – eltérő jogokat élvezhetnek. Másfelől azonban a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jog tekintetében a különböző vallási közösségek tagjai között nem tehető különbség: minden vallási közösség valamennyi tagját megilleti a vallásszabadság joga.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem indokolható az olyan megkülönböztetés, ami által a bevett egyházak tagjai jövedelemadójuk 1%-át egyházuk számára felajánlhatják, a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai azonban nem élhetnek e lehetőséggel. Ebben a tekintetben ugyanis a hívők (adózók) összessége és egyéni jogaik egyezősége alapján a bevett egyházaknak és a vallási tevékenységet végző szervezeteknek egységes szabályozás alá kell tartozniuk

A határozathoz dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleményt, dr. Pokol Béla és dr. Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

Az indítvány és az ügy adatlapja elérhető ezen a linken, Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ezen a linken érhető el.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • EJEB

    Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kontra Magyarország ügyben hozott döntése megmutatja, hogy az EJEB a vallásszabadság kérdését is az állami hatáskörből egyre jobban figyelme és jogfejlesztő értelmezése alá vonja.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!