Saját választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság
Saját, a szövetségitől független választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje az éjszaka folyamán. A lépést számos nemzetközi bírálat érte pénteken.
AB: mulasztott a földtörvénynél a jogalkotó
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés mulasztását állapította meg a földforgalmi törvény kapcsán.
A végrendeleti örökös jelenleg nem kap megváltást az államtól, ha a neki szánt földet azért nem szerzi meg, mert a hatóság – a törvényi korlátok alapján – a tulajdonszerzés jóváhagyását megtagadta. Az Alkotmánybíróság ezt a jogalkotói mulasztást alaptörvény-ellenesnek ítélte és megállapította: közérdekből korlátozható az örökléshez való jog, azonban a földtulajdont emiatt meg nem szerző végrendeleti örökös kompenzálásáról gondoskodnia kell a jogalkotónak. A testület a jogalkotói mulasztás megállapításán túl kimondta: nem érvénytelen az a végrendeleti rendelkezés, amelynek kapcsán a hatóság a tulajdonszerzés jóváhagyását megtagadta – áll az AB közleményében.
Az örökhagyó és az örökös örökléshez való joga az Alaptörvény védelme alatt áll, ezért minden olyan szabály, amely az öröklés címén való tulajdonszerzést korlátozza, az öröklési jogba való beavatkozásnak minősül. Azonban az Alaptörvény azt is kimondja: az alapvető jogok más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozhatók. A földtulajdon sajátos természeti és vagyoni jellemzői – például a föld nélkülözhetetlensége, véges volta – közérdekből indokolhatják a tulajdonjogszerzés korlátozását, vagyis azt, hogy a föld tulajdonjogát még végintézkedés útján sem lehet korlátlanul megszerezni. Ez nemcsak az örökösnek hátrányos, hanem egyben az örökhagyó végrendeleti szabadságának korlátozását is jelenti.
[htmlbox jogtar_kepzes]
Az Alkotmánybíróság kimondta: a végrendeleti örökösnél a hatósági jóváhagyás megtagadása esetén olyan vagyoni hátrány jelentkezik, amelyet a törvény nem kompenzál, vagyis az Alaptörvény által előírt arányosság követelménye nem teljesül. A mulasztás kiküszöböléséhez az szükséges, hogy a végrendeleti örökös az állammal, mint szükségképpeni örökössel szemben vagyoni ellentételezéshez jusson. Az Alkotmánybíróság ezért mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést egy kompenzáló szabály megalkotására 2017. december 31-ig.
A határozathoz dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Salamon László és dr. Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, dr. Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.
Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható (alkotmanybirosag.hu).
Kapcsolódó cikkek
2024. április 19.
A Belügyminisztérium az Utcajogásznak adott igazat: a lakcímbejelentés érvényes olyan ingatlanok esetében is, amelyek nem minősülnek lakásnak
A Belügyminisztérium állásfoglalása szerint tehát olyan ingatlanokba is be lehet jelentkezni, amelyek az építési követelmények szempontjából nem minősülnek lakásnak, illetve amelyek olyan területen fekszenek, ahol a helyi szabályozás lakóépületek építését nem teszi lehetővé.
2024. április 19.
Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.