Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európa Tanács szerint aggodalomra adnak okot a román igazságügyi reformtervezetek.
Az Európa Tanács (ET) aggodalmát fejezi ki egyes román igazságszolgáltatási és büntetőjogi szabálytervezetek miatt – közölték az ET korrupcióellenes szakértői szerdán kiadott nyilatkozatukban.
A strasbourgi székhelyű tanács korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint aggodalomra ad okot, hogy a román parlamentben decemberben elfogadott három törvénymódosítás negatív hatással lehet a bíróságok és ügyészségek személyzeti struktúrájára. A reformok jelentősége ellenére nem értékelték megfelelően azok hatását, és az erre irányuló jogalkotási folyamat is megkérdőjelezhető volt – közölték.
A szakértők arra szólították fel Romániát, hogy hagyjon fel az igazságszolgáltatáson belüli bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó új, különleges ügyészi részleg létrehozásával. Megjegyezték továbbá, hogy ellentmondásos a román korrupcióellenes ügyészség vezetőjének elmozdítását célzó eljárás februári megindítása is, és ismételten további biztosítékok bevezetését javasolták az ügyészek kinevezésére és felmentésére vonatkozóan.
[htmlbox Változásfigyeltetés]Véleményük szerint ugyanilyen fontosságú a büntetőjogi szabályok módosításának tervezete is, ugyanis elfogadása egyértelműen ellentmondana Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak, köztük a korrupcióról szóló büntetőjogi egyezménynek. A jelentés szerint a bemutatott szabályozások jelentősen gyengítenék a korrupciós bűncselekmények számon kérhetőségét. Egyebek mellett a megvesztegetés és a befolyással való visszaélés bűntette nem vonatkozna a választott tisztségviselőkre, a hivatali visszaélés tekintetében pedig teljes mértékben büntethetetlenné tenné az akár 200 ezer euró (mintegy 62 millió forint) értékben elkövetett bűncselekményeket is.
A GRECO szakértői végezetül arra szólították fel Romániát, hogy tartózkodjon a büntetőjogi szabályok további olyan irányú módosításaitól, amelyek akadályozhatják azok korrupcióellenes célkitűzéseit.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
