Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A korábbi évekhez képest világméretű csökkenés tapasztalható a kivégzések és halálos ítéletek számában- derült ki az Amnesty International jogvédő szervezet halálbüntetésről szóló friss jelentéséből.
Az Amnesty International 2017-ben 23 országban legalább 993 kivégzést dokumentált, 4 százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban, és 39 százalékkal kevesebbet, mint 2015-ben, amikor a szervezet jelentése szerint 1634 kivégzést hajtottak végre, a legtöbbet 1989 óta. Ötvenhárom országban legalább 2591 halálos ítélet született, ami jelentős csökkenés a 2016-os 3117-hez képest.
Összességében a kivégzést alkalmazó országok száma változatlan maradt, de Bahrein, Jordánia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is – kis szünet után – újra végzett ki elítélteket.
„A halálbüntetés az erőszak kultúrájának a tünete, nem pedig a megoldás rá. Az emberek támogatásának hála bátran szembeszállhatunk ezzel a kegyetlen büntetéssel, és mindenhol véget vethetünk a halálbüntetéseknek” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. Kiemelte: mivel világszerte még legalább 21 919 halálraítéltről tudni, a közvéleménynek továbbra is fenn kell tartania a nyomást a halálbüntetést alkalmazó országokkal szemben.
A jelentés szerint a szubszaharai Afrika nagy lépést tett a halálbüntetés eltörlése felé, aminek hatására az egész régióban jelentősen csökkent a kiszabott halálos ítéletek száma. Guinea lett a huszadik szubszaharai afrikai ország, amely az összes bűncselekmény esetében eltörölte a halálbüntetést, míg Kenya a gyilkosságért járó kötelező halálbüntetésnek vetett véget.
Burkina Faso és Csád új jogszabályok elfogadásával, illetve törvénytervezetek benyújtásával szintén komoly lépéseket tett e büntetési nem visszaszorításáért.
„Most, hogy már húsz szubszaharai ország törölte el a halálbüntetést az összes bűncselekmény esetében, itt a legfőbb ideje, hogy a világ többi része is kövesse az példájukat, és meghagyja ezt az iszonyú büntetési formát a történelemkönyveknek” – mondta Salil Shetty.
A szervezet szerint a térségben tavalyelőtt még öt ország, de tavaly már csak kettő, Dél-Szudán és Szomália hajtott végre kivégzéseket. Gambia aláírt egy nemzetközi megállapodást, amely arra kötelezi, hogy ne végezzen ki senkit, és tegyen lépéseket a halálbüntetés eltörlésére. A gambiai elnök 2018 februárjában hivatalos moratóriumot vezetett be a kivégzésekre.
Botswana és Szudán ugyanakkor idén újra bevezette a kivégzéseket.
A világ más térségeiben is történtek előrelépések. Mongólia például szintén eltörölte a halálbüntetést. Miután Guatemala is csatlakozott a közönséges bűncselekmények esetében a halálbüntetést nem alkalmazó országok közé, ezek száma 142-re nőtt. Csupán 23 ország folytatta a kivégzéseket.
Iránban a regisztrált kivégzések száma 11 százalékkal, a kábítószer-bűncselekményekhez kötődő kivégzések száma 40 százalékkal csökkent. Emellett növelték a kábítószer törvényi mennyiségét, amely esetében kötelező halálbüntetést kiszabni. Malajziában bevezették az ítélet mérlegelésének lehetőségét a kábítószer-kereskedelem esetében. Ezen változások hatására a jövőben valószínűleg mindkét országban csökkenni fog a halálos ítéletek száma.
Egyiptomban viszont tavaly körülbelül 70 százalékkal nőtt az ismert halálos ítéletek száma 2016-hoz képest.
[htmlbox BDT]Az Amnesty International négy országban regisztrált kábítószerhez kapcsolódó bűncselekmények miatti kivégzéseket: Kínában (ahol a számok államtitkok), Iránban, Szaúd-Arábiában és Szingapúrban.
A kormányok számos nemzetközi jogi tilalmat is áthágtak 2017-ben – derül ki a jogvédők jelentéséből. Iránban legalább 5 embert végeztek ki olyan bűncselekményekért, amelyeket még 18 éves koruk előtt követtek el, és legalább 80 ember van halálsoron. Japánban, a Maldív-szigeteken, Pakisztánban, Szingapúrban és az Egyesült Államokban értelmi fogyatékossággal élő embereket végeztek ki vagy ítéltek halálra. Az Amnesty International dokumentációja szerint Bahreinben, Kínában, Iránban, Irakban és Szaúd-Arábiában több olyan ember néz szembe a halálbüntetéssel, akiket kínzásokkal és egyéb kegyetlen bánásmóddal vettek rá a „beismerő vallomásra”. Iránban és Irakban ezek közül a „vallomások” közül néhányat élőben is közvetített a televízió.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
