AI: emberi jogi problémák vannak Magyarországon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország sem lehet büszke 2015-ös emberi jogi teljesítményére az Amnesty International szerint.

Ahogy a világ többi része, úgy Magyarország sem lehet büszke 2015-ös emberi jogi teljesítményére – mondta az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a szervezetnek az emberi jogok tavalyi helyzetéről készített jelentését ismertették.

Jeney Orsolya szerint miközben Magyarország részese az összes fontos nemzetközi emberi jogi megállapodásnak, jogilag és fizikailag is elzárta a konfliktusok elől menekülők útját a hatékony menekültügyi eljárás elől. 

A kormány, annak ellenére, hogy az EU decemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, nyilvánvalóvá tette, hogy „nem akar részt venni semmilyen, a menekültek és menedékkérők helyzetén javító európai megoldásban” – jelentette ki.

Úgy fogalmazott, hogy „a menekültügy miatt csakis szégyenkezhetünk”. Közölte, Magyarország egyre inkább ellenséges hangnemet ütött meg az ügyben. Az AI már a nemzeti konzultációval kapcsolatban figyelmeztetett, hogy veszélyes összemosni a migrációt a terrorizmussal – emlékeztetett, hozzátéve: vélhetően a plakátkampánynak is a menekültellenes hangulatkeltés volt a célja.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! Részletes program és jelentkezés >>

A szakértő kifogásolta, hogy Magyarország kerítést épített a határára, és hogy nehéz megállapítani, pontosan miként működnek a tranzitzónák, mert nem elég átlátható a rendszer. Tapasztalataik szerint például egyedülálló férfinak nem sok esélye volt bejutni a tranzitzónába – mondta.

Jeney Orsolya különösen kifogásolta a rendőrség fellépését Röszkénél, és azt mondta, nem kaptak tájékoztatást az emberek. 

A szervezet igazgatója úgy látja, a kormány alaptalan támadást indított azon civilek ellen, akik hosszú idő óta hívják fel a figyelmet a magyarországi jogsértésekre, és munkájukkal biztosítják, hogy ez egy jobb, élhetőbb ország legyen. Szerinte az, ami 2014-2015-ben történt, aggasztó, a zaklatásnak kitettek között főként jogvédő szervezetek voltak, amelyek olyan kritikát fogalmaztak meg az elmúlt években, amelyet Magyarországnak komolyan kellene vennie. Ha a civileket támadják, a társadalmát támadják – tette hozzá.

Jeney Orsolya kitért a miskolci számozott utcák helyzetére is. „Miskolc önkormányzata sem kegyelmezett” a város legkiszolgáltatottabb lakóinak – fogalmazott. Közölte: az önkormányzatnak tisztelnie kell az emberek jogait, valódi alternatív lakhatási lehetőséget kell biztosítani a lakóknak.

A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban Jeney Orsolya azt mondta: továbbra is probléma, hogy a rendőrségnek nincs protokollja az ilyen esetekre, és nincs megfelelő adatgyűjtés, amely segíthetné a megelőzést.

Jeney Orsolya végül kijelentette: bíznak abban, hogy Magyarországon a rossz gyakorlatokat kijavítják és visszatérnek az európai útra. Az Amnesty International abban igyekszik segíteni, hogy a kormány maradéktalanul biztosítani tudja az emberi jogokat – közölte.

Az AI Magyarországról készített országjelentésében azt írták: Magyarország kerítést épített a déli határa mentén, „kriminalizálta” a szabálytalan belépést a területére, és felgyorsította a menedékkérők és menekültek visszatérését Szerbiába, „menekültvédelemtől mentes övezetté alakítva” az országot. Arra is kitértek, hogy a romák ki voltak téve az erőszakos kilakoltatás kockázatának, és nem védték őket megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények ellen. Az AI szerint „a kormányzati politikákkal szemben kritikus civil szervezetek zaklatással és regisztrációjuk elvesztésére vonatkozó fenyegetésekkel szembesültek”. 

Miután a 2011-es egyházügyi törvény előírta az egyházaknak és más vallási szervezeteknek az újbóli nyilvántartásba vételt – írták -, aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy több vallási közösségtől megtagadták azokat a jogokat, amelyekkel korábban egyházként rendelkeztek.

(MTI)

---