Az AB megsemmisített egy bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezést

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn kihirdetett határozatában alaptörvénybe ütközőnek minősítette és ezért megsemmisítette a büntetőeljárási törvény egyik, bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését.

Egy büntetőügyben eljáró nyíregyházi bíró azért fordult az AB-hez, mert álláspontja szerint a büntetőeljárási törvény pótmagánvádas ügyek bűnügyi költségére vonatkozó egyik rendelkezése alkotmányos alapjogokat sért. (Pótmagánvádas eljárásra a törvény szerint többek között akkor nyílik lehetőség, ha a nyomozási szakaszban az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, a nyomozást megszüntette, az ügyész a vádemelést részben mellőzte, illetve a vádemelést követően az ügyész a vádat elejtette; ilyen esetekben ugyanis a sértett pótmagánvádlóként léphet fel.)

A konkrét ügyben eljáró bíró szerint a támadott rendelkezés nem teszi lehetővé, hogy az eljárást kezdeményező pótmagánvádlót kötelezhessék a vádlott felmentése esetén meghatalmazott védője díjának és költségének viselésére, miközben hasonló esetben azokban a büntetőeljárásokban, amelyekben a vádat az ügyész képviseli, a vádlottnak - felmentése esetén - az állam megtéríti ezeket a költségeket.

Az AB egyhangú határozattal megállapította, hogy a vitatott rendelkezés sérti az alaptörvényben rögzített védelemhez való jogot, ezért 2016. december 31-ei hatállyal megsemmisítette azt.

[htmlbox Ügyvédek_a_gyorsuló_időben]

 

Az AB rámutatott, hogy a védelem ellátása és a védő szabad megválasztása körében lehetősége van a gyanúsítottnak, vádlottnak arra, hogy meghatalmazást adjon a számára megfelelő ügyvédnek. A jelenlegi szabályozás szerint a meghatalmazott védő díját és költségét azonban viselnie kell akkor is, ha büntetőjogi felelősségét nem állapítják meg, mivel az eljárást kezdeményező pótmagánvádló nem köteles ezt az összeget megtéríteni. Ez pedig komoly anyagi megterhelést is jelenthet a gyanúsított, vádlott számára, és visszatartó erő lehet a tekintetben, hogy szabadon válasszon védőt.

Az AB szerint a támadott rendelkezés azért eredményezi a gyanúsított, vádlott védelemhez fűződő jogának korlátozását, mert az alapjog részét képező védőválasztást a terhelt jövedelmi és vagyoni viszonyaitól, anyagi teherbíró képességétől teszi függővé egy olyan eljárásban, ahol az eljárás jellege miatt fokozottan szükség van a jogi szakértelemre és a hatékony védelem biztosítására.

Az AB hangsúlyozta, hogy a pótmagánvádas eljárás sajátosságai miatt indokolt a védelemhez való jog minél szélesebb körű érvényesítése, ez esetben a bűnügyi költség viselésére vonatkozó szabályokban, ugyanis a pótmagánvádló a büntetőeljárásban gyakorlatilag az ügyész jogait gyakorolja, de az ügyésszel ellentétben nem köteles a vádlott büntetőjogi felelősségét enyhítő követelményeket figyelembe venni, és csak a terhelt terhére nyújthat be fellebbezést, perújítási vagy felülvizsgálati indítványt.

Az AB az ügyben nagy figyelmet szentelt az Európai Emberi Jogi Egyezményben és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában rögzített azon követelménynek, amely szerint a gyanúsított, vádlott már az eljárás kezdetétől választásának megfelelő - kirendelt vagy meghatalmazott - védőt vehessen igénybe.

Az AB határozatának teljes szövege, valamint az indítvány és az ügy egyéb dokumentumai a testület honlapján elérhetők.

Készüljön fel velünk az új Pp. hatálybalépésére

 Polgári Perrendtartás 1952- 2016. - jogszabálytükör

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit, melynek köszönhetően jól láthatóvá válik a két törvény közötti különbség és azonosság is.

Megrendelés >>

 

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!