A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól az LMP abban a beadványban, amelyet a párt társelnöke kedden nyújtott be a testülethez.
Hadházy Ákos a hatvan képviselői aláírással támogatott kérelem beadása előtt azt mondta, hogy a jogszabály nem az átláthatóságot segíti, hanem ehelyett egy „narancssárga csillaggal jelöl meg bizonyos szervezeteket”.
A politikus szerint a törvény nem teljesíti a jogbiztonság feltételeit, mert nem határozza meg egyértelműen, hogy mit jelent a külföldről érkező támogatás.
A jogszabály diszkriminatív is, mert nem vonatkozik a sport-, a párt és az egyházi alapítványokra – jelentette ki, hozzátéve, a törvény a véleménynyilvánítás szabadságát is veszélyezteti.
Hadházy Ákos a törvényben kilátásba helyezett szankciókat, például a civil szervezetek feloszlatásának lehetőségét is indokolatlannak és alkotmányellenesnek nevezte.
Ferenczi István, az LMP országos elnökségének tagja azt mondta, hogy a „megbélyegző” jogszabály hatalomtechnikai szempontból jó lehet a Fidesz-KDNP számára, de rövid, közép és hosszú távon is káros az országnak. A módosítás azokat a szervezeteket is megbélyegzi, amelyek az államtól vesznek át feladatokat, ahogy azokat is, amelyek felhívják a figyelmet a hatalmat gyakorlók gyengeségeire, tévedéseire – tette hozzá.
(MTI)
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!