Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bíróság szerint Magyarország 2013-ban megsértette több ellenzéki képviselő véleménnyilvánítási jogát.
Magyarország megsértette a Párbeszéd Magyarországért (PM) négy korábbi képviselője, valamint az LMP két volt és egy jelenlegi képviselője szabad véleménynyilvánítási jogát azzal, hogy 2013-ban az Országgyűlés különböző ügyekben megbírságolta őket – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagykamarája kedden.
A strasbourgi székhelyű törvényszék 2014 szeptemberében első fokon már kimondta, hogy sérült a PM-es Karácsony Gergely, Szilágyi Péter, Dorosz Dávid és Szabó Rebeka, illetve az LMP-s Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes és Lengyel Szilvia szabad véleménynyilvánítási joga, s ezért kártérítést ítélt meg nekik.
Változásfigyeltetés |
|---|
|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanács elé utalta a bíróság. Az EJEB fellebbviteli fóruma keddi jogerős ítéletében helyben hagyta a korábbi döntést és megállapította, hogy a bírságolással a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 10. cikkét.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
