Az EJEB információszabadsággal kapcsolatos elemi ítélete

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott a Magyar Helsinki Bizottság által előterjesztett ügyben. A Bíróság álláspontja szerint a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor annak kérelmére a rendőrség nem adta ki a kirendelt védők neveit és az általuk képviselt terheltek számát.

A Magyar Helsinki Bizottság 2005 és 2007 között kutatást végzett a jogi képviselők kirendelésével kapcsolatosan, amelynek során kérelmükre tizenhét rendőrkapitányság kiadta a rendőrség által kirendelt, állam által fizetett védők nevét és az általuk vitt ügyek számát, adatokat, 5 rendőrkapitányság azonban megtagadta. Az ellenük indított perekben a bíróságok legtöbbször egyetértettek a felperes álláspontjával, miszerint a kirendelt védők neve és ügyeik száma közérdekből nyilvános adatok. Három esetben aznban a bíróságok nem a szervezet javára döntöttek és jogszerűnek találták az adatok kiadásának megtagadását.

[multibox]

Az ügyekben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy a rendőrség által kirendelt és az állam által fizetett védők neve és az általuk képviselt terheltek száma nem nyilvános adat, ezért azokat nem kell és a személyiségi jogokra tekintettel nem is lehet kiadni a szervezetnek.

Ezt követően a Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben kérelmet terjesztett elő az EJEB-hez arra hivatkozással, hogy a magyar állam megsértette a véleménynyilvánításhoz fűződő jogát.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a rendőrség sok esetben egy szűk körön belül ugyanazokat az ügyvédeket rendeli ki védőként, amely nem garantálja a terheltek védelmét a büntetőeljárás során.

A Bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: Egyezmény) 10. Cikke alkalmazható-e a kérelmező által előterjesztett esetben. Az összehasonlító jogelemzés keretében az EJEB megvizsgálta a tagállamok gyakorlatát az Emberi Jogok Afrikai és az Emberi Jogok Amerikai Egyezményét. Ezek alapján a Bíróság megállapította, hogy az Egyezmény 10. Cikke alkalmazható a jelen esetben.

[htmlbox BDT]

Az adatok kiadásának megtagadását nem indokolták jogszerűen, mivel a kiadást megtagadó határozat jogszerű cél nélkül korlátozta a kérelmezőt az információhoz való hozzáférés jogában, amely elengedhetetlen a közügyekről történő vélemény kialakításához. A Bíróság véleménye szerint az ilyen eljárás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az ügy azért elvi jelentőségű, mert a Nagykamara először foglalt állást arról, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságát kimondó 10. cikke védelemben részesíti-e a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát.

A Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország ügyet figyelemmel kísérték nemzetközi szinten is. Harmadik félként beavatkoztak az ügybe külföldi civil szervezetek és a brit kormány is.

Az EJEB mai 15 a 2-höz arányú  döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a fenti adatok kiadását.

(forrás: http://www.helsinki.hu/gyozott-az-informacioszabadsag-strasbourgban/ )

---