Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) több fontos kérdésben támogatja az Igazságügyi Minisztérium (IM) közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvénytervezetét. A testület közleményében ugyanakkor azt is kiemelte: az eddigi gyakorlat eredményeit, értékeit, mint például az elkülönült munkaügyi szakbíráskodást, meg kell őrizni.
A szaktárca korábbi közleményében azt írta: a kormány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően olyan professzionálisan működő – a Kúria alatt elhelyezkedő – közigazgatási felsőbíróság jöjjön létre, amely a végrehajtó hatalmat kellő hatékonysággal ellenőrizni tudja, és biztosítja a jogbiztonság érdekében az egységes és magas színvonalú joggyakorlatot.
Az OBH a hétfői közleményében mindenekelőtt kiemelte: a közigazgatási bíráskodás Magyarországon jelenleg is létezik, s az elmúlt 25 évben „komoly, rendszerszintű kritika” sem hazai, sem külföldi oldalról nem érte. Sőt, mint kifejtették: a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon az ítélkezés gyorsasága európai uniós összehasonlításban is kiváló.
A közlemény szerint az IM júliusban küldte meg az OBH elnökének véleményezésre a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvény tervezetét. Az OBH elnöke most is a törvényben meghatározott feladatának tett eleget, amikor a bíróságok véleményét beszerezve és összegezve, véleményezte a törvénytervezetet.
Az OBH támogatja például a közigazgatási perjog önálló, a polgári perrendtartástól elkülönülő speciális szabályozásának koncepcióját. Üdvözölték továbbá a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozásának gondolatát is, hiszen – mint kifejtették – „a közigazgatási ügyszakban is vannak olyan ügyek, amelyek esetében kiemelt jelentőségüknél, különös bonyolultságuknál fogva indokolt, hogy már első fokon magasabb fórum elé kerülhessenek” – írták. Egyetértettek továbbá a bírák magasabb anyagi elismerésére, az illetmények emelésére vonatkozó elképzelésekkel is. Az ítélkezés színvonalának további emelése minden ügyszakban kiemelt stratégiai cél – olvasható a közleményben.
Az OBH bízik abban, hogy a jogalkotó – ahogy más kérdésekben is már többször – a bírósági szervezet észrevételeit, javaslatait megfontolja – írta a testület, kiemelve: a közös cél a közigazgatási bíráskodás kiváló eredményeinek megőrzése, valamint továbbfejlesztése.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
