A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Az Országgyűlés tárgyalja a zártkertekről szóló törvényjavaslatot
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A javaslat szerint a zártkertek művelés alól kivett területté nyilvánítására 2016. december 31-ig van lehetőség, azonban mivel a tulajdonosok széles köre élt ezzel a lehetőséggel ezért a határidőt célszerű lenne meghosszabbítani.
A zártkerteknek eredetileg a mezőgazdasági termelő-funkciót szánták, ahol a családok előállíthatták a saját maguk számára szükséges élelmiszereket és a pótlólagos jövedelemtermelés színhelyei voltak . A gyakorlatban azonban rendkívül sokféle területkapott zártkerti besorolást.
[multibox]Az életviszonyok változásával összefüggésben a zártkerti területek elaprózódása, a mezőgazdasági funkciójuk visszaesése következett be, amely különösen az üdülőkörzetekben érezhető. A legtöbb, kifejezetten üdülőként használt zártkertek a városi agglomerációkban, a kiemelt üdülőkörzetekben és: a történelmi borvidékeken jelentek meg. A 2014. május 1-jével hatályba lépett új magyar földforgalmi szabályozás a zártkertek esetében a földekre vonatkozó szabályok alkalmazását rendelte. Ha a zártkert tulajdonosa értékesíteni szeretné ingatlanát, úgy a Földforgalmi törvény földre vonatkozó rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni amennyiben a földterület művelési ága szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület. Ugyanakkor a mezőgazdasági funkciójukat ténylegesen már elvesztett zártkertek vonatkozásában teljesen indokolatlan a földekre vonatkozó szabályozás fenntartása.
A szabályozásban változást az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról’ szóló 2015. évi’ XLIV. törvény lehetővé tette, hogy átmeneti ideig 2016. december 31-ig a tulajdonos kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.
Az érintett földtulajdonosok igen széles köre élt ezzel a lehetőséggel, azonban az érdeklődés nagysága miatt érdemes meghosszabbítani további egy évvel ezen lehetőséget, ami mellett garanciális szabályokat kell az eljárásba beépíteni.
A javaslat ezért további egy évig, azaz 2017. december 31-ig kívánja kiterjeszteni annak lehetőségét, hogy tulajdonos kérje az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.
A módosítás kitér a Borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt zártkertként nyilvántartott, ingatlanokra is. Az indokolás szerint a szőlőterületek védelme érdekében a törvény szigorítása szükséges, hogy csak olyan ingatlan esetében kerülhessen sor a művelés alóli kivonásra, ahol korábban az ingatlanon az ültetvény kivágásra került.
[htmlbox Változásfigyeltetés]A javaslat szerint a földvédelmi eljárás lefolytatásának szükségessége és a földvédelmi járulék fizetése szempontjából fontos, hogy a zártkerti ingatlan művelési ágának zártkerti művelés alól kivett területként történő átvezetése nem minősül a termőföld más célú hasznosításának.
A módosítás indoklásában az előterjesztő megjegyzi, hogy főszabályként a földvédelmi eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, azonban az újrahasznosítási eljárás mentes a díjfizetési kötelezettség alól.
A javaslat értelmében Inytv. 8. §-a kibővítésre kerül az állami tulajdonban álló termőföld esetkörével, amikor a földvédelmi bírságot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelővel, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezettel szemben kell kiszabni.