Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megválasztotta az Országgyűlés kedden Bándi Gyula környezetjogászt, egyetemi tanárt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettesnek.
Székely László ombudsman jelöltje 178 igen és 5 nem szavazatot kapott a titkos voksoláson. Egy képviselő tartózkodott. Megválasztásához az összes parlamenti képviselő legalább kétharmadának támogató szavazatára volt szükség.
Az alapvető jogok biztosának helyettesét hat évre választották meg, az eredmény kihirdetése után esküt tett, és ezzel hivatalba is lépett.
Bándi Gyula – a hazai környezetjogi szakjogászképzés megalapítója, az uniós környezetjog kutatója – hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásain a településfejlesztést, az állatvédelmet, a levegőtisztaságot, a talajvédelmet és az energiahatékonyságot emelte ki.
Bándi Gyulát az előző zöldombudsman, Szabó Marcel tavaly őszi alkotmánybíróvá választása nyomán, december végén jelölte az alapvető jogok biztosának helyettesi posztjára Székely László. A törvény szerint ugyanis az ombudsman tesz javaslatot az Országgyűlésnek helyettesei megválasztására.
Bándi Gyula 1955-ben született Budapesten, 1978-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, 2014-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, tagja, illetve tagja volt az MTA környezettudományi és közigazgatás-tudományi bizottságainak, elnöke volt a Magyar Jogász Egylet Környezetvédelmi Jogi Bizottságának, alelnöke a Magyar Bioetikai Társaságnak, a Magyar Jogász Egylet Tudományos és Oktatási Bizottságának, korábban az ELTE-n, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít és tanszékvezető, de volt a jogi kar dékánja is, az EU Környezetjog Jean Monnet Professzora, megkapta a Környezetvédelmi életműdíjat – a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai elismerését -, tavaly pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
